Nukleáris apokalipszis után várható borzalmak

A tudósok több teszttel és szimulációval próbálják kideríteni, hogy milyen lenne az élet, ha egyszer élesítenék a még mindig meglévő atombombákat.Immár 50 éve azzal a tudattal él az emberiség, hogy egy gombnyomás elég lenne ahhoz, hogy kitörjön atomháború, ám bízzunk abban, hogy ez mindörökké csak egy soha meg nem valósult rémálom marad!

Ha mégis bekövetkezne a nukleáris apokalipszis, akkor valószínűleg szinte mindenki meghalna, de mivel maradna néhány túlélő, ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy vajon rájuk milyen szörnyű következmények várnának.

A tudósok több teszttel és szimulációval próbálják kideríteni, hogy milyen lenne az élet, ha egyszer élesítenék a még mindig meglévő atombombákat.

Egy elektromágneses lökés lekapcsol minden elektromosságot: Egy esetleges nukleáris robbanás olyan elektromágneses lökéssel járna, hogy az teljesen tönkretenné az elektromos hálózatot. Ezt a következményt támasztja alá az a kísérlet, amelyben egy atombomba felrobbantása után olyan nagy elektromágneses lökés keletkezett, hogy az még az 1600 kilométerrel arrébb lévő utcai lámpákat, tévékészülékeket és telefonkészülékeket is tönkretette.

Ezt a hatást anno egy baleset generálta, de azóta direkt úgy tervezik az atombombákat, hogy ilyen hatásuk legyen. Ami tehát biztos, hogy sötét lenne, ha bekövetkezne egy robbanás.

A becslések szerint, ha a túlélők zavartalanul tudnának dolgozni, akkor fél év kellene ahhoz, hogy ismét működőképessé tegyék az országot.

A csomagolt élelmiszer biztonságos marad: A túlélés egyik módja az lehet, ha az emberek csak üveges és konzerv élelmiszert ennének, ugyanis abban nem tévednek a filmek és a könyvek, hogy egy atomháború után a légmentesen lezárt élelmiszer lenne az egyetlen biztonságos táplálékforrás.

A tudósok egyik kísérlete arról szólt, hogy üveges sört és üdítőt tettek a nukleáris robbanás közelébe. Kívülről nagy mennyiségű sugárzás érte az üveget, de a benne lévő folyadék érintetlen maradt.

A sugárzásból csak azok az italok kaptak, amelyek a robbanás közvetlen közelében voltak, de még ezek fogyasztása se lett volna halálos. A tesztalanyok megkóstolták az italokat, amiknek ízéről azt mondták, hogy rossz lett.

A feltételezések szerint a konzervek is ugyanilyen biztonságosak maradnának, sőt, a mélyen, a föld alatt lévő kutakból is nyugodtan lehetne inni.

Túl hideg lesz az élelem termesztéshez: Ha bekövetkezik az atomháború, akkor a füst eltakarná a napot, tehát csökkenne a hőmérséklet. Attól függően, hogy mennyi bomba robbanna fel, akár végzetes lehűlés is bekövetkezhetne. A becslések szerint a globális hőmérséklet 20 fokot eshetne.

Abban az esetben, ha totális nukleáris háború törne ki, akkor már az első évben eltűnhetne a nyár, a növénytermesztés pedig esélytelen vállalkozássá válna. Az állatok éhen vesznének, a zöldségek elszáradnának. Mondhatjuk, hogy az atomháború lenne az új jégkorszak hajnala. Jó hír, hogy 25 éven belül normalizálódna a hőmérséklet, ám kérdés, hogy ki maradna addig életben.Hatalmas viharok lesznek: Ha nem elég a sötét és a hideg, akkor még soha nem látott viharokkal is szembe kellene nézniük a túlélőknek. Ennek oka, hogy a sztratoszférába küldött szennyezés nem kizárólag a napot takarná el, hanem az időjárást is nagymértékben befolyásolná.

A legrosszabb helyzetre az óceánok partján kellene felkészülni, mert hurrikánok és tájfunok rombolnának a partvidékeken.

Fekete eső: Néhány pillanattal az atombombák becsapódása után fekete eső hullna, amit sűrű, fekete, olajszerű, akár halálos csöppeknek képzeljünk el. Hiroshimában a bomba felrobbanása után 20 perccel kezdett esni a fekete eső, ami a becsapódás 20 kilométeres körzetét terítette be. Akihez hozzáért a fekete eső, az százszor nagyobb sugárzást kapott, mint az, aki belépett a robbanás középpontjába.

Embermilliárdok fognak éhezni: Ha kitörne a totális nukleáris háború, akkor az előrejelzések szerint nagyjából 5 évbe telne, hogy valaki elfogadható mennyiségű élelmet termeljen. Ha lennének túlélői az atomháborúnak, akkor nekik nem lesz könnyű élelmet találniuk.

Valamivel jobb helyzetben az óceán mellett élők lennének, mert az óceán vize lassabban fog lehűlni, ám a vízi élővilág még így is megritkul. Az atomrobbanás túlélőinek többsége meg fog halni az első 5 évben.

A füst eltakarja a napot: Az atomrobbanás centruma körüli területek olyan nagy energialöketet fognak kapni, hogy annak hatására azok ki fognak gyulladni, és minden, ami éghető, lángokba fog borulni.

Épületek, erdők, a műanyagok, sőt, még az aszfalt is égni fog, az olajfinomítók pedig felrobbannak. A mindent beborító tűz kormos, mérgező füsttel telíti el az atmoszférát, majd a sztratoszférát.

Ez a sötét füstfelhő 15 kilométerrel a föld felszíne felett addig fog növekedni a széllel, amíg teljesen be nem teríti a Földet. A napot évekig, a becslések szerint legalább 30 évig, nem látnánk a füsttől.

Lesznek túlélők: Azt szokták mondani, hogy meghalni könnyű, és igazán nehéz dolga a túlélőknek van. Az atomháború is ilyen helyzet lenne, ugyanis több milliárd ember belehalna, ebből 500 millióan a robbanás következtében vesztenék életüket. Több milliárdan halálra fagynának vagy éhen halnának.

A tudósok szerint minden ok megvan arra, hogy arra tippeljünk, hogy egy maréknyi ember túlélné a nukleáris háborút. Ez sem egy sikersztori, de még mindig optimistább jóslat, mint az, amit régebben gondoltak a tudósok.

A túlélőkre kegyetlen sors várna, mert 25-30 évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy az ég kitisztuljon, a hőmérséklet ismét normális legyen Habár az élet ismét elindulhatna, az már soha nem lenne olyan, mint az atomrobbanás előtt volt.A vegyi sugárzás a csontjainkba hatol: Ha a túlélők találnak élelmet, még akkor sem biztos, hogy életben maradnak, mert nagy részük rákos lenne. Az atomrobbanás után radioaktív részecskék kerülnének a levegőbe, ahonnan lehullva terítenék be a földet.

Ezek a részecskék annyira kicsik lennének, hogy a túlélők észre sem vennék, hogy mi öli meg őket. Az egyik ilyen vegyi anyag a stroncium-90 lesz, amiről az emberi szervezet azt fogja hinni, hogy kalcium, ha valaki belélegzi vagy elfogyasztja, ezért a stroncium-90 azonnal a csontvelőbe kerülne és csontrákot okozna.

A túlélőknek csak annyi reményük lehet, hogy a tudósok sem tudják, hogy mennyi idő alatt esnek vissza a földre ezek a részecskék. Ha esetleg beletelne 2 hétbe, akkor lenne esélye az embereknek. Az atomháború következményeként biztos, hogy megnő a rákos megbetegedések száma, az élettartam lerövidülne és gyakoribb lenne a születési rendellenesség.

Darabokra szakad az ózonréteg: Egy évvel az atombombák ledobása után a szennyezett atmoszférába olyan folyamatok indulnának el, amely lyukat vágnának az ózonrétegbe. Ez pusztító következményt jelent.

Rémisztő tény, hogy a világ nukleáris arzenáljának elég csak a 0.03 százalékát bevetni ahhoz, hogy az ózonréteg 50 százaléka elpusztuljon. Ebben az esetben a Földet elárasztaná az UV-sugárzás, a növények az egész világon elpusztulnának, a megmaradt élőlényeket szörnyű DNS mutáció sújtaná.

A világon még a legszívósabb növények is gyengülnének, kisebbek és meddőbbek lennének. Ha esetleg kitisztulna az ég, még akkor is számolni kell azzal, hogy sokkal nehezebb lesz a növénytermesztés. A földeken dolgozó gazdák fájdalmas bőrrákban lelnék halálukat.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)