Rejtélyes húsevőfekély-járvány miatt aggódnak az orvosok Ausztráliában
Rejtélyes húsevőfekély-járvány miatt aggódnak az orvosok a délkelet-ausztráliai Victoria államban, ahol az elmúlt négy évben 400 százalékkal nőtt a leginkább Afrikára jellemző Buruli-fekély eseteinek száma.
A Medical Journal of Australia című folyóiratban publikált írásukban az orvosok az ausztrál kormány támogatását kérik a betegség és okainak kutatásához - írta a BBC News. Victoria államban tavaly rekordot jelentő 275 új esetet regisztráltak, ami 51 százalékos emelkedést jelent 2016-hoz képest. Az orvosok egyelőre nem tudják, hogy mivel lehetne megakadályozni a bőrbetegség tovább terjedését.
A szakértő szerint egyelőre nem tudni, hogy a trópusi területekre jellemző betegség hogyan terjedt el ennyire a mérsékelt éghajlatú Victoria államban.
"Senki sem érti, hogy mi történik és mi áll a járvány hátterében. Vannak elképzeléseinek, de nincs határozott javaslatunk. Ez egy kész rejtély" - mondta O'Brien a BBC Newsnak. A szakértő szerint az elméletek kiterjednek az eső, a termőföld típusa és a vadállatok szerepére is. A hatóságok tavaly például a helyi oposszumok ürülékében bukkantak rá a baktérium nyomaira.
"A probléma az, hogy nincs időnk leülni és kényelmesen elbeszélgetni minderről, mert a járvány mostanra ijesztő méreteket öltött" - jegyezte meg O'Brien. Victoria állam egészségügyi hatóságai ez idáig több mint egymillió ausztrál dollárt költöttek a betegség kutatására és felvilágosító kampányokat is indítottak. Ausztrália esetében néhány évvel ezelőttig leginkább Queensland állam trópusi régióiban fordult elő a betegség, és alkalmanként más államokból is jelentettek eseteket.
A Buruli fekély leginkább Nyugat-Afrika gyéren lakott vidékeire, Közép-Afrikára, Új-Guineára, Latin-Amerikára és Ázsia trópusi területeire jellemző. A fejlődő országokban a vizenyős területekkel és állóvizekkel van összefüggésben a betegség, Ausztráliában azonban a part menti régiókból jelentették az esetek nagy részét.
A Mycobacterium ulcerans által kibocsátott mérgek elpusztítják a bőrsejteket, az apró vérereket és a bőr alatti zsírt, fekélyek kialakulásához és bőrveszteséghez vezetve. A fekély idővel nagyobbá válhat és akár maradandó torzulást is okozhat. A betegség általában a végtagokat érinti, de az arcot és a test egyéb területeit is megtámadhatja.
A Buruli-fekélyt nehéz kezelni és a felépülési idő gyakran 6-12 hónapig is eltart. Sok páciensnek helyreállító műtétre is szüksége van. Az orvosok nem tudják, hogy miként terjed a betegség, de a környezet és a termőtalaj is a gyanúsítottak közé tartozik. Egyesek szerint szúnyogok hordozzák a baktériumot.
(Forrás: MTI)
A Medical Journal of Australia című folyóiratban publikált írásukban az orvosok az ausztrál kormány támogatását kérik a betegség és okainak kutatásához - írta a BBC News. Victoria államban tavaly rekordot jelentő 275 új esetet regisztráltak, ami 51 százalékos emelkedést jelent 2016-hoz képest. Az orvosok egyelőre nem tudják, hogy mivel lehetne megakadályozni a bőrbetegség tovább terjedését.
A fertőző betegségekre specializálódott Daniel O'Brien szerint a Mycobacterium ulcerans által okozott betegség "ijesztően gyakorivá" vált a régióban és "egyre súlyosabb" eseteket produkál.
"Senki sem érti, hogy mi történik és mi áll a járvány hátterében. Vannak elképzeléseinek, de nincs határozott javaslatunk. Ez egy kész rejtély" - mondta O'Brien a BBC Newsnak. A szakértő szerint az elméletek kiterjednek az eső, a termőföld típusa és a vadállatok szerepére is. A hatóságok tavaly például a helyi oposszumok ürülékében bukkantak rá a baktérium nyomaira.
"A probléma az, hogy nincs időnk leülni és kényelmesen elbeszélgetni minderről, mert a járvány mostanra ijesztő méreteket öltött" - jegyezte meg O'Brien. Victoria állam egészségügyi hatóságai ez idáig több mint egymillió ausztrál dollárt költöttek a betegség kutatására és felvilágosító kampányokat is indítottak. Ausztrália esetében néhány évvel ezelőttig leginkább Queensland állam trópusi régióiban fordult elő a betegség, és alkalmanként más államokból is jelentettek eseteket.
A Buruli fekély leginkább Nyugat-Afrika gyéren lakott vidékeire, Közép-Afrikára, Új-Guineára, Latin-Amerikára és Ázsia trópusi területeire jellemző. A fejlődő országokban a vizenyős területekkel és állóvizekkel van összefüggésben a betegség, Ausztráliában azonban a part menti régiókból jelentették az esetek nagy részét.
A Mycobacterium ulcerans által kibocsátott mérgek elpusztítják a bőrsejteket, az apró vérereket és a bőr alatti zsírt, fekélyek kialakulásához és bőrveszteséghez vezetve. A fekély idővel nagyobbá válhat és akár maradandó torzulást is okozhat. A betegség általában a végtagokat érinti, de az arcot és a test egyéb területeit is megtámadhatja.
A Buruli-fekélyt nehéz kezelni és a felépülési idő gyakran 6-12 hónapig is eltart. Sok páciensnek helyreállító műtétre is szüksége van. Az orvosok nem tudják, hogy miként terjed a betegség, de a környezet és a termőtalaj is a gyanúsítottak közé tartozik. Egyesek szerint szúnyogok hordozzák a baktériumot.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások