Spiegel: a német nemzetbiztonsági szervek orosz befolyásolási kísérletekre figyelmeztetnek
A hetilap a hétvégi számában azt írta, hogy elkészült a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) és a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) pszichológiai műveletek (PsyOps) nevű közös kutatócsoportjának Oroszországgal foglalkozó jelentése, amelyben az áll, hogy a moszkvai vezetés évek óta törekedik a Nyugat megosztására.
A külföldi hírszerzést végző BND és a belső elhárításért felelős BfV jelentése szerint az orosz vezetés szisztematikusan igyekszik kiélezni a társadalmi konfliktusokat, és törekszik a transzatlanti szövetség megkérdőjelezésére, Európa és az Egyesült Államok kapcsolatának gyengítésére.
A nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellári hivatal egy sor propagandakampány és kibertámadás után, tavaly bízta meg a BND-t és a BfV-t annak kiderítésével, hogy az orosz szolgálatok indítottak-e német vonatkozású, az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB gyakorlatát idéző úgynevezett aktív intézkedésekből álló programot, magyarul törekednek-e a német politikai viták és a közvélemény befolyásolására.
A Der Spiegel szerint a szövetségi kormányban még mérlegelik, hogy nyilvánosságra hozzák-e a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentését. Heiko Maas igazságügyi miniszter egy vasárnapi lapinterjúban mindezzel összefüggésben kiemelte: a berlini vezetésben senkinek sincsenek kételyei azzal kapcsolatban, hogy lehetnek olyan szereplők, akik élni kívánnak a manipuláció lehetőségeivel az idei szövetségi parlamenti (Bundestag) választás kampányában, "legyen szó célzott dezinformációs kampányokról, hamis hírek terjesztéséről vagy a viták másmilyen befolyásolásáról".
Támadásokat már régóta nemcsak "robbanóövvel lehet végrehajtani, hanem bitekkel és bájtokkal is", a kormány éppen ezért épít fel egy kiber-elhárítási központot - mondta a miniszter a Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban.
Arra a kérdésre, hogy miként lehet fellépni az olyan dezinformációs kampányokkal szemben, mint a Szergej Lavrov orosz külügyminiszter részvételével folytatott tavalyi, úgynevezett Lisa-ügy - amely egy orosz származású berlini lányról szólt, akit a hamisnak bizonyult állítások szerint menedékkérők elraboltak és megerőszakoltak -, a német igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a félrevezető információkat "helyre kell tenni" és meg kell próbálni megállítani a kampányokat, mert "a hamis hírek veszélyeztetik vitakultúránkat", és a jogállam intézményeinek is lépniük kell, ha rágalmazásról és becsületsértésről van szó.
MTI
A külföldi hírszerzést végző BND és a belső elhárításért felelős BfV jelentése szerint az orosz vezetés szisztematikusan igyekszik kiélezni a társadalmi konfliktusokat, és törekszik a transzatlanti szövetség megkérdőjelezésére, Európa és az Egyesült Államok kapcsolatának gyengítésére.
A nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellári hivatal egy sor propagandakampány és kibertámadás után, tavaly bízta meg a BND-t és a BfV-t annak kiderítésével, hogy az orosz szolgálatok indítottak-e német vonatkozású, az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB gyakorlatát idéző úgynevezett aktív intézkedésekből álló programot, magyarul törekednek-e a német politikai viták és a közvélemény befolyásolására.
A Der Spiegel szerint a szövetségi kormányban még mérlegelik, hogy nyilvánosságra hozzák-e a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentését. Heiko Maas igazságügyi miniszter egy vasárnapi lapinterjúban mindezzel összefüggésben kiemelte: a berlini vezetésben senkinek sincsenek kételyei azzal kapcsolatban, hogy lehetnek olyan szereplők, akik élni kívánnak a manipuláció lehetőségeivel az idei szövetségi parlamenti (Bundestag) választás kampányában, "legyen szó célzott dezinformációs kampányokról, hamis hírek terjesztéséről vagy a viták másmilyen befolyásolásáról".
Támadásokat már régóta nemcsak "robbanóövvel lehet végrehajtani, hanem bitekkel és bájtokkal is", a kormány éppen ezért épít fel egy kiber-elhárítási központot - mondta a miniszter a Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban.
Arra a kérdésre, hogy miként lehet fellépni az olyan dezinformációs kampányokkal szemben, mint a Szergej Lavrov orosz külügyminiszter részvételével folytatott tavalyi, úgynevezett Lisa-ügy - amely egy orosz származású berlini lányról szólt, akit a hamisnak bizonyult állítások szerint menedékkérők elraboltak és megerőszakoltak -, a német igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a félrevezető információkat "helyre kell tenni" és meg kell próbálni megállítani a kampányokat, mert "a hamis hírek veszélyeztetik vitakultúránkat", és a jogállam intézményeinek is lépniük kell, ha rágalmazásról és becsületsértésről van szó.
MTI
Hozzászólások