Vándorló csillagok és más kozmikus katasztrófák vethetnek véget a földi életnek

A tudomány feltételezése szerint a Föld az űrből érkező erők áldozatává fog válni. Habár az elmúlt napok eseményei alapján sokan a Nostradamus által megjósolt Antikrisztust látják az új amerikai elnökben, mégsem hinnénk, hogy Donald Trump lesz az, aki miatt véget ér a földi élet. Ennél sokkal valószínűbb az, hogy természeti, vagy inkább kozmikus katasztrófa okozza a világvégét.

A tudomány jelenlegi feltételezése szerint hat oka lehet annak, hogy a Föld előbb-utóbb nem lesz képes ellenállni az űrből érkező erőknek. A bolygónk tehát egy mozgócélpont, de a jó hír az, hogy maja jóslat ide, Nostradamus oda, még az ükunokáink sem fogják megérni a világvégét.

Vándorló csillagok: Az űrben léteznek az úgynevezett vándorcsillagok, amelyek a galaxisunkon belül változtatják a helyüket. Ha esetleg ezek egyike túlságosan közel kerülne a napunkhoz, akkor az felkavarná a naprendszerünk legszélén lévő kőhalmazt, az Oort-felhőt, ami üstökösként csapódna a Földbe.

Jó, ha tudjuk, hogy nemcsak a csillagok, hanem a Nap is mozog, méghozzá a Tejút közepe felé.

A tudomány számításai szerint körülbelül 20-50 ezer év múlva hagyja el a Föld ezt a helyet. Valószínűleg ekkor meg fog változni a bolygó éghajlata, ám az se kizárt, hogy ekkor fog elpusztulni az összes földi élőlény. Gammasugárzás: A tudomány gammasugárnak nevezi azt az extrémen erős sugárkitörést, amit a bináris csillagrendszerek (két csillag egy pont körül kering) és a szupernóvák (felrobbanó csillagok) hozhatnak létre.

Ennek a hatása azért is erős, mert szűk és kicsi sugárnyalábot lőnek ki. A néhány másodperces „támadás” képes teljesen tönkretenni a Föld ózonrétegét. Ha ez bekövetkezne, akkor semmi sem védené meg a bolygót a Nap UV-sugaraitól.

A katasztrófa nem elképzelhetetlen, hiszen az asztronómusok felfedezték a WR104 nevű csillagrendszert, ami túl közel van a Földhöz, tehát csak tippelni lehet, hogy mikor következik be egy intenzív sugárkilövés. Szerencsére arra is van esély, hogy ez elkerüli a bolygónkat.

Meteorbecsapódás: Talán a legismertebb forgatókönyv, ha kozmikus katasztrófáról van szó, hiszen rengeteg filmben láthattuk, hogy az emberek próbálják megakadályozni a meteorbecsapódást, ami képes elpusztítani a Földet. De, ha katasztrófafilmet nem is láttunk, arról már biztos hallottunk, hogy valószínűleg a dinoszauruszok is emiatt haltak ki.

A tudomány a közelmúltban kezdett kifejleszteni egy olyan védekező rendszert, amivel kivédhetjük a kisebb meteorokat, de a nagyobbakkal szemben továbbra is védtelen a bolygó. Szerencsére az emberiség történelmében még nem volt példa „világvégét” jelentő meteorra.

Sok csillagász szerint ennek oka az, hogy a Jupiter a naprendszerünk legterebélyesebb és legnagyobb tömegű bolygója, ezért pajzsként védi a Földet, hiszen a meteorok a Jupiterbe csapódnak.

Ebből következik az a feltételezés, hogy abban az esetben, ha a Jupiter nem létezne, akkor nem alakult volna ki az élet a Földön. A planéta azonban nem jelent teljes védelmet, hiszen kisebb meteoritok olykor eltalálják a bolygót. 2013-ban például hatalmas hangrobbanás és fényjelenség jelzett egy ilyen esetet az oroszországi Cseljabinszkben. Sok kilométeres körzetben az ablakok is kitörtek.Szupernóvarobbanás: Ez a kozmikus jelenség akkor következik be, amikor egy csillag elpusztul. A galaxisunkban, a Tejútban körülbelül 100 évente kétszer következik be szupernóvarobbanás, de ez is a középpontjához közeli csillagok körül. A Föld kétharmad úton van ettől a centertől, ez pedig nagy szerencse.
A tudósok azonban felfedezték az Orion csillagképben a haldokló Betelgeuse-t, ami 460-650 fényév távolságra található a bolygónktól, ami közelinek számít. Szerencsére a tudósok úgy kalkuláltak, hogy minimum 50 fényévnyi távolság kell ahhoz, hogy megérezzük ennek a hatását.

Naptágulás: Tény, hogy bizonyos idő eltelte után a csillagok is elpusztulnak, ez alól pedig a Nap sem lesz kivétel. A jelenlegi előrejelzések szerint ez 7,72 millió év múlva következik be, és a Nap úgynevezett „fehér törpévé” fog válni.

Amikor ez bekövetkezik, akkor a tudósok szerint az emberiség már kihalt, ugyanis a Nap öregedése azzal jár, hogy egyre nagyobb és hidegebb lesz. A mérete olyan nagyra nőhet, hogy a Merkúrt és a Vénuszt biztos, hogy elpusztítja.

A Föld lehet, hogy megmarad, de a Nap annyira erős napszelet gerjeszt majd, hogy a bolygó lelassul és spirálszerűen fog belezuhanni a naprendszer középpontjába, ahol elolvad, és ezzel megsemmisül. Nagy energiájú napkitörés: A Nap folyamatos és erős mágneses mezőt gerjeszt, ezzel pedig még a Földnél is nagyobb napfoltokat hozhat létre. Emellett naprészecskéket és sugárzást bocsát ki. Ezt nevezzük napszélnek. Amikor ez normális értékek között mozog, akkor a Föld északi területein mesés jelenséget figyelhetünk meg. Ha viszont túl intenzív, akkor gátolhatja a rádiókommunikációt és áramkimaradásokat okozhat.

Az emberiség történelmében dokumentált legfélelmetesebb eset 1859-ben következett be. Ezt nevezték el Carringtom-eseménynek, amely során leálltak a kisebb elektronikai eszközök, valamint egy rövid időre lehetetlenné vált a távírás.

Valószínűleg korábban is voltak napkitörések, de mivel akkoriban még nem létezett az elektromosság, ezért az emberiség nem érzékelte a jelenséget. Ha viszont most, 2017-ben következne be egy erős napkitörés, akkor annak beláthatatlan következményei lennének, hiszen például lezuhannának a repülőgépek, nem működne a GPS, a fűtés, a klíma, de az internet sem.

(szeretlekmagyarorszag.hu)