Őszinte vallomások a szülőszobáról

Megható, szomorú és fájdalmas pillanatokról meséltek a szülésznők.A szülők számára életre szóló élmény a gyermekük születése, amiről sokan ilyen-olyan platformokon gyakran mesélnek, ám most nem ők, hanem a szülésznők árulták el, hogy milyen a szülés az ő oldalukról nézve.

„Állandóan csak kiabálnak velünk, gyakran meg is fenyegetnek minket.” – A szülő anyák gyakran káromkodnak, ordítoznak a szülésznőkkel, akiket mindenért odahívnak magukhoz és rengeteget követelőznek. Ez azonban még a jobbik eset, mert a nők és a párjuk nem ritkán fizikailag is agresszíven viselkednek.

„A felelősség érzése hatalmas és ijesztő.” – Ez főleg akkor igaz, ha a szülésznő először vezet le szülést, hiszen hirtelen rájön, hogy nem csak egy ember élete és egészsége múlik rajta. A világon nincs olyan tréning, ami erre teljesen fel tudna készíteni.

„Néhány szülő igazi érzéketlen szemét.” – A szülésznők elárulták, hogy a szülők össze-vissza mennek, rosszindulatúak, de az is előfordult, hogy valaki Pokémon Go-val játszott (bár ezzel nem volt baj, mert a feleség viccesnek tartotta).

A szülésznők őszintén elmondták, hogy néha legszívesebben közölnék a szülő nővel, hogy jobban járna, ha egyedül nevelné a gyerekét, de ilyesmit természetesen nem tesznek, úgyhogy inkább leállítják a nem viselkedő párt.

„Zavaró, amikor az emberek azt gondolják, hogy nekünk csak annyi a dolgunk, hogy az édesanya kezét fogjuk a szülés közben.” – Igaz, hogy az is a szülésznők feladatai közé tartozik, hogy érzelmi támogatást nyújtsanak az anyának, de nem csak ezért van végzettségük és képzettségük. A szülésznők bekötik az infúziót, beadják az epidurális érzéstelenítést, vért vesznek és a leglehetetlenebb helyeken varrják össze a bőrt.

„A nők nagyon tartanak attól, hogy pukiznak szülés közben.” – A szülésznők hangsúlyozták, hogy nem tudják elégszer elmondani, hogy őket egyáltalán nem zavarja a pukizás, mert hozzá vannak szokva, ráadásul ez hozzátartozik az élethez.

Ennek ellenére sok nő mégis emiatt aggódik, nem mer elég erősen nyomni, ezzel pedig meghosszabbítják a szülést, ezért a szülésznők azt kérik, hogy a szülő nők nyugodtan pukizzanak!

„Sosem unjuk meg ezt a csodás érzést.” – A szülésznők elárulták, hogy csodálatos érzés az első embernek lenni, aki a kezébe foghat egy új életet. Ilyenkor nem számít, hogy milyen hosszú, zűrös, stresszes, fárasztó volt a napjuk, mert a babák világra hozása soha nem veszíti el ezt a varázslatos „wow”-faktort.„A terhesség nem mindig végződik happy enddel.” – A szülésznők számára is szörnyű, ha egy kisbaba halva születik, de ők ekkor is gondoskodnak a kicsikről, megmosdatják, felöltöztetik őket, közös fényképet készítenek a szülőkkel, apró láb- és kézlenyomatokat készítenek emlékbe. Mindezzel egy kicsit meg akarják könnyíteni, elviselhetőbbé próbálják tenni a tragédiát.

„A koraszülések extra kihívást jelentenek.” – A szülésznőknek rengeteg idejükbe kerül az, hogy megnyugtassák a zaklatott anyákat, ugyanis a koraszülések általában jól végződnek. Mivel a stresszelés egyáltalán nem segít, ezért a szülésznők próbálják a legpozitívabban kezelni a helyzetet.

„Ezért a nézésért élünk.” – A szülésznők imádják azt a bizonyos nézést, amit akkor lehet látni a nők arcán, amikor először pillantják meg a gyermeküket. Ez a pillanat mindent megér. A szülésznők szakmája ezért sem tiltja meg, hogy saját gyerekük legyen, hiszen látják az örömöt, az azonnal kialakuló szeretetet, amit ők is át akarnak élni a saját babájukkal.

„Sokat sírunk.„ – A könnyek néha örömkönnyek, de az sem ritka, hogy a fáradtság, az aggódás, a szomorúság vagy a frusztráltság miatt sírnak a szülésznők, akiknek senki sem mondja, hogy könnyű lesz a szakmájuk, de azt sem, hogy ennyire nehéz.

„Csodálatos látni, ahogy a szülők szülőkké válnak.” – A szülésznők számára nagy jelentősége van annak, hogy láthatják, ahogy valaki szülővé válik. Ilyenkor szemtanúi lehetnek annak, hogy megváltozik a testbeszéd, az ember megenyhül a dráma után és megszállja a béke, öröm érzése.

„Néha csak keveset tudunk adni.” – A szülésznők elárulták, hogy néha megterhelő a számukra az, hogy támogassák a szülő anyát, főleg akkor, ha hosszú műszakjuk van, mert akkor gyakran kimerültek ehhez a feladathoz. Nem jó érzés, de olykor csak éppen elegendő támogatást képesek nyújtani.

„Ősszel vagyunk a legelfoglaltabbak.” – A szülésznők elmondták, hogy a karácsony és a szilveszter miatt nagyon megnő a szülések száma szeptember környékén, tehát ilyenkor sokkal több a munkájuk, mint az év más időszakában. A szülésznők azt tanácsolják, hogy azok, akik nem szeretnének még anyák lenni, figyeljenek oda a védekezésre az ünnepek alatt!

„Mi is sokszor ölelgetjük őket, amikor csak tudjuk.” – Habár a szülésznőknek erre nincs sok idejük, mégsem tudnak ellenkezni, amikor az anyák arra kérik őket, hogy fogják meg egy kicsit a babájukat. Saját bevallásuk szerint a szülésznők munkájának egyik legjobb része az, amikor érezhetik az „újszülött baba illatot”.„A műszakjaink nagyon hosszúak, és csak ritkán végzünk időben.” – A szülésznők 9-12 órás műszakban dolgoznak, váltásban, emiatt nincs arra garancia, hogy ki tudnak venni akárcsak egy nap szabadnapot is.

Emellett gyakran túlóráznak a műszak végén, hogy befejezzék a papírmunkát: kockázatértékelések, egyéni igényeket tartalmazó űrlapok, gondozási tervek, katéterlapok, kanüllapok...

Mindez végeláthatatlannak tűnik.

„Szerintünk minden baba aranyos.” – Amikor azt kérdezik a szülésznőktől, hogy „hát nem gyönyörű”, akkor a válasz nem csak egy udvarias igen, hanem a szülésznők tényleg úgy is gondolják, mert számukra semmihez sem fogható az édes arcú babák látványa.

„Nagyon rövid idő alatt nagyon mély kapcsolatot tudunk kialakítani az emberekkel.” – A szülésznők látják az embereket a legjobb és a legrosszabb formájukban is. Habár nem ritkán úgy érzik, hogy majd le szakad a lábuk, ráadásul egyszerre több nővel kell foglalkozniuk, mégis megtiszteltetésnek érzik, hogy az emberek életének egyik legfontosabb napjának részévé válhatnak.

„Tudnunk kell kezelni annak a veszélyét, hogy bármikor elveszíthetjük az állásunkat, vagy beperelhetnek minket.” – A szülés közben előfordulhat, hogy rosszra fordulnak a dolgok, főleg amiatt, mert az emberek egyre egészségtelenebbek. A szülésznők tudják, hogy amikor dolgoznak, akkor a saját sorsuk is a kezükben van, a nagy kihívást jelentő helyzetekben pedig olykor úgy érzik, hogy elbúcsúzhatnak a munkájuktól.

„Néha el kell vennünk a babát születése után.” – A szülésznők nem élnek álomvilágban, pontosan tudják, hogy nem minden ember alkalmas arra, hogy szülő legyen. Néha a bírósági végzés miatt kell elvenniük a gyereket az anyától, és segítenek a szociális dolgozóknak. Máskor a baba drogfüggőként jön a világra, amit mindig szörnyű élmény.

„Nincs időnk szünetre.” – A szülésznőknek gyakran arra sincs idejük, hogy megebédeljenek, egynél több pohár folyadékot igyanak 14 óra alatt, vagy 5 percnél többet üljenek. Ha mindez mégis sikerül, akkor igazán szerencsésnek érzik magukat. Összességében elmondható, hogy a szülésznők mindig elcsigázottak, éhesek és fáj a lábuk.

„Mégis minden nap visszajövünk.” – A szülésznők arról is őszintén beszéltek, hogy néha úgy érzik, otthagyják a munkájukat, különösen akkor, amikor egy rendkívül nehéz műszakon vannak túl, ám a többségük mégis marad, mert hiányozna nekik „az a nézés” és a babák ölelgetése.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)