Baleset utáni teendők
Sok a tévhit és a félreértés az autósokban azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha vétlen félként balesetet szenvednek a gépkocsijukkal. Íme, néhány dolog, amire okvetlenül oda kell figyelnünk, ha nem szeretnénk nagyot bukni.
Az első és a legfontosabb arról meggyőződni, hogy történt-e személyi sérülés, mert ha igen, akkor kötelező rendőrt és mentőt hívni. A továbbiakban azonban csak olyan esetekről lesz szó, amelyekben személyes sérülés nem történt.
Sokszor hallani olyanról, hogy akár teljesen egyértelműnek tűnő forgalmi helyzetben történt baleset után sem lehetünk biztosak abban, hogy melyik fél javára dönt a biztosító. Ennek legegyszerűbb elkerülése a megfelelő dokumentáció. A legfontosabb tanács tehát, hogy a baleset után igyekezzünk a lehető legjobban dokumentálni az eseményt.
A szituáció persze ijesztő. Természetes, hogy mindkét fél ideges ilyenkor, ez önmagában is komoly konfliktushelyzetet teremthet. Erre a kiélezett helyzetre kifejezetten érvényes annak fontossága, hogy mit és hogyan cselekszünk, hiszen ha az adminisztratív feladatokra nem figyelünk, a későbbi ügyintézésnél rengeteg bosszúságunk adódhat.
Manapság lényegében már mindenkinek van jó minőségű fényképek készítésére alkalmas mobiltelefonja. A baleset után azonnal fotózzuk le, hogyan helyezkednek el az autók. Amennyiben a balesetnek vannak tanúi, ne feledkezzünk meg nevük és lakcímük feltüntetéséről sem.
Szintén fontos a kék-sárga színű nyomtatvány, az európai baleseti bejelentő lap (betéti lap) is, amely a baleseti szituáció rögzítésére szolgál és segít a kárszakértőnek a felelősség megállapításában. Ennek kitöltése rutinmunkának tűnhet, de a zaklatott lelkiállapot miatt hajlamosak lehetünk megfeledkezni a legelemibb dolgokról.
Azt nem árt tudni, hogy amit a betéti lapban rögzítettek, az egyáltalán nincs „kőbe vésve”, még akkor sem, ha egyikőjük vállalja, hogy ő a felelős a balesetért. A papíron olvasható a figyelmeztetés, miszerint annak kitöltése nem jelenti a felelősség elismerését, kizárólag a gyorsabb kárrendezést szolgálja.
Jó példa erre, az az eset, ha a gépkocsinak hirtelen kell fékeznie, ezért belerohan a mögötte haladó autós, s az elöl közlekedő jármű vezetője elismeri a felelősséget. Ilyen esetben a KRESZ ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a hátul haladó kocsi vezetőjének kellett volna olyan követési távolságot tartania, hogy akár vészhelyzetben is megállhasson.
A balesetben érintett felek a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személyek és a gépjárművek azonosításához, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás érvényesítéséhez szükséges adatokat. Lehetőségeinkhez mérten ellenőrizzük az okmányok (személyi igazolvány, jogosítvány, forgalmi engedély) valódiságát, és ha a másik fél hozzájárul, akkor ezekről is készítsünk fényképet.
Nagyon fontos tisztázni, hogy ki a baleset okozója és ki a vétlen, mert utóbbi kárának megtérítését csak akkor vállalja a biztosító, ha az ő biztosítottjának, tehát a károkozónak felelőssége bizonyított. Mindkét jármű vezetőjének aláírásával kell igazolnia a kitöltött betéti lapon szereplő adatok valódiságát, különös tekintettel a felelősségvállaló nyilatkozatokra.
A legtöbben azt gondolják, az a legjobb bizonyítási módszer, ha rendőrt hívnak, aki aztán megállapítja, hogy nem ők, hanem a másik fél sértette meg a KRESZ szabályait. A rendőr azonban csak azt vizsgálja, hogy milyen szabálysértés történt, arról nem határoz, hogy ki a felelős. Hangyási István, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) gépjármű kárrendezési bizottságának elnöke szerint komoly téveszme, hogy ha a rendőr megállapítja a balesetben résztvevő valamelyik fél szabálysértését, akkor egyértelműen kiderül, ki a felelős a károkozásért.
Akkor kell feltétlenül rendőrt hívni, ha a baleset halált vagy sérülést okozott. Ilyenkor – a lehetőségekhez képest – gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről. A helyszínt ezután csak az intézkedő rendőr engedélyével lehet elhagyni.
Ha veszélyes anyagot szállító jármű is érintett az ütközésben, akkor a balesettel nem érintett járművek vezetőinek is haladéktalanul értesíteniük kell a hatóságot. Amennyiben egyébként nem lenne kötelező rendőri intézkedést kérni, de az egyik fél ragaszkodik hozzá, akkor a másik félnek is meg kell várnia a hatóság kiérkezését.
A baleseti bejelentőlappal mind a károsultnak, mind a károkozónak jelentkeznie kell a saját biztosítójánál. Előbbinek 30, utóbbinak 5 nap áll a rendelkezésére, hogy a felelősségbiztosítását gondozó társaságnál bejelentést tegyen, ott köteles minden felmerülő adatot megadni.
Forrás: Portfolio
Az első és a legfontosabb arról meggyőződni, hogy történt-e személyi sérülés, mert ha igen, akkor kötelező rendőrt és mentőt hívni. A továbbiakban azonban csak olyan esetekről lesz szó, amelyekben személyes sérülés nem történt.Sokszor hallani olyanról, hogy akár teljesen egyértelműnek tűnő forgalmi helyzetben történt baleset után sem lehetünk biztosak abban, hogy melyik fél javára dönt a biztosító. Ennek legegyszerűbb elkerülése a megfelelő dokumentáció. A legfontosabb tanács tehát, hogy a baleset után igyekezzünk a lehető legjobban dokumentálni az eseményt.
A szituáció persze ijesztő. Természetes, hogy mindkét fél ideges ilyenkor, ez önmagában is komoly konfliktushelyzetet teremthet. Erre a kiélezett helyzetre kifejezetten érvényes annak fontossága, hogy mit és hogyan cselekszünk, hiszen ha az adminisztratív feladatokra nem figyelünk, a későbbi ügyintézésnél rengeteg bosszúságunk adódhat.
Manapság lényegében már mindenkinek van jó minőségű fényképek készítésére alkalmas mobiltelefonja. A baleset után azonnal fotózzuk le, hogyan helyezkednek el az autók. Amennyiben a balesetnek vannak tanúi, ne feledkezzünk meg nevük és lakcímük feltüntetéséről sem.
Szintén fontos a kék-sárga színű nyomtatvány, az európai baleseti bejelentő lap (betéti lap) is, amely a baleseti szituáció rögzítésére szolgál és segít a kárszakértőnek a felelősség megállapításában. Ennek kitöltése rutinmunkának tűnhet, de a zaklatott lelkiállapot miatt hajlamosak lehetünk megfeledkezni a legelemibb dolgokról.
Azt nem árt tudni, hogy amit a betéti lapban rögzítettek, az egyáltalán nincs „kőbe vésve”, még akkor sem, ha egyikőjük vállalja, hogy ő a felelős a balesetért. A papíron olvasható a figyelmeztetés, miszerint annak kitöltése nem jelenti a felelősség elismerését, kizárólag a gyorsabb kárrendezést szolgálja.
Jó példa erre, az az eset, ha a gépkocsinak hirtelen kell fékeznie, ezért belerohan a mögötte haladó autós, s az elöl közlekedő jármű vezetője elismeri a felelősséget. Ilyen esetben a KRESZ ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a hátul haladó kocsi vezetőjének kellett volna olyan követési távolságot tartania, hogy akár vészhelyzetben is megállhasson.A balesetben érintett felek a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személyek és a gépjárművek azonosításához, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás érvényesítéséhez szükséges adatokat. Lehetőségeinkhez mérten ellenőrizzük az okmányok (személyi igazolvány, jogosítvány, forgalmi engedély) valódiságát, és ha a másik fél hozzájárul, akkor ezekről is készítsünk fényképet.
Nagyon fontos tisztázni, hogy ki a baleset okozója és ki a vétlen, mert utóbbi kárának megtérítését csak akkor vállalja a biztosító, ha az ő biztosítottjának, tehát a károkozónak felelőssége bizonyított. Mindkét jármű vezetőjének aláírásával kell igazolnia a kitöltött betéti lapon szereplő adatok valódiságát, különös tekintettel a felelősségvállaló nyilatkozatokra.
A legtöbben azt gondolják, az a legjobb bizonyítási módszer, ha rendőrt hívnak, aki aztán megállapítja, hogy nem ők, hanem a másik fél sértette meg a KRESZ szabályait. A rendőr azonban csak azt vizsgálja, hogy milyen szabálysértés történt, arról nem határoz, hogy ki a felelős. Hangyási István, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) gépjármű kárrendezési bizottságának elnöke szerint komoly téveszme, hogy ha a rendőr megállapítja a balesetben résztvevő valamelyik fél szabálysértését, akkor egyértelműen kiderül, ki a felelős a károkozásért.
Akkor kell feltétlenül rendőrt hívni, ha a baleset halált vagy sérülést okozott. Ilyenkor – a lehetőségekhez képest – gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről. A helyszínt ezután csak az intézkedő rendőr engedélyével lehet elhagyni.
Ha veszélyes anyagot szállító jármű is érintett az ütközésben, akkor a balesettel nem érintett járművek vezetőinek is haladéktalanul értesíteniük kell a hatóságot. Amennyiben egyébként nem lenne kötelező rendőri intézkedést kérni, de az egyik fél ragaszkodik hozzá, akkor a másik félnek is meg kell várnia a hatóság kiérkezését.
A baleseti bejelentőlappal mind a károsultnak, mind a károkozónak jelentkeznie kell a saját biztosítójánál. Előbbinek 30, utóbbinak 5 nap áll a rendelkezésére, hogy a felelősségbiztosítását gondozó társaságnál bejelentést tegyen, ott köteles minden felmerülő adatot megadni.
Forrás: Portfolio
Hozzászólások