FBAMSZ: évente több mint 7 ezer nagyvadat ütnek el Magyarországon
Az állatoknak a párzási időszakban megváltozó viselkedése miatt az elmúlt hetekben ismét megnőtt a vadbalesetek száma - figyelmeztet szerdai közleményében a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A károk megelőzése érdekében ebben az időszakban fokozott elővigyázatosságot ajánl a szövetség és azt, hogy a bekövetkező vadbalesetek kárainak megtérítésében a teljes körű casco, illetve a vadkárra kötött kiegészítő biztosítás segítheti a pórul járt autósokat.
A Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb elérhető statisztikáit idézi FBAMSZ, amelyek szerint 2023-ban több mint 7 ezer nagyvad pusztult el gépjárművel való ütközés nyomán Magyarországon. Hosszabb távon trendszerűen nő, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma, ami a vadállomány, illetve a járműpark folyamatos bővülésének egyenes következménye.
A nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek, 2023-ban több mint 5600 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban, és jelentős azon események száma is, amikor szarvast -mintegy 1100 eset -, illetve vaddisznót ütöttek el - közel 300 eset. További 13 500 ezer balesetet regisztráltak apróvaddal - nyúl, fácán, fogoly - is, amelyek általában kisebb károkat okoztak.
A közlemény emlékeztet, hogy a vadgazdálkodási törvény 2023-as módosítása megerősítette, hogy vadbaleset esetén a vadásztársaságok kártérítési felelőssége elsősorban akkor állapítható meg, ha vadászat, hajtás-űzés során bukkan fel a vad az úttesten, illetve ha az úthoz túl közel, 200 méteren belül telepítettek etető-itatót a vadak számára. Ha a vad elpusztult, a vadgazdálkodók kérhetik a vad értékének megtérítését, bár a gyakorlatban ettől jellemzően eltekintenek.
A törvény hatályos változata ugyanakkor kimondja azt is, hogy gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne jusson fel. Ebből következően gyorsforgalmi úton bekövetkező vadbaleset kapcsán jó eséllyel megállapítható a gyorsforgalmi út kezelőjének felelőssége - írták.
"A vadbalesetek zöme azonban nem gyorsforgalmi úton történik és ilyenkor az autósnak az esetek túlnyomó részében a gépjárműkárokat magának kell viselnie" - mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke a közleményben. Hozzátette: a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít. Hatékony fedezetet olyan casco-szerződés nyújthat, amely kiterjed a töréskárra, ezen kívül több biztosítónál is köthető a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás - mondta.
Az FBAMSZ megjegyzi, hogy Magyarországon a gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik casco-védelemmel. Az MNB múlt héten közzétett adatai szerint 2025 második negyedévében 994 ezer gépjárműnek volt ilyen biztosítása, miközben a KSH adatai szerint közúti forgalomban több mint 5,2 millió gépjármű vesz részt. Tovább rontja a helyzetet, hogy ezeknek a casco-biztosításoknak egy része csupán részkockázatokra, például lopáskárra terjed ki, ezért vaddal való ütközéskor ezen a biztosítások alapján nem térítik meg a kárt.
(Forrás: MTI)
A károk megelőzése érdekében ebben az időszakban fokozott elővigyázatosságot ajánl a szövetség és azt, hogy a bekövetkező vadbalesetek kárainak megtérítésében a teljes körű casco, illetve a vadkárra kötött kiegészítő biztosítás segítheti a pórul járt autósokat.A Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb elérhető statisztikáit idézi FBAMSZ, amelyek szerint 2023-ban több mint 7 ezer nagyvad pusztult el gépjárművel való ütközés nyomán Magyarországon. Hosszabb távon trendszerűen nő, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma, ami a vadállomány, illetve a járműpark folyamatos bővülésének egyenes következménye.
A nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek, 2023-ban több mint 5600 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban, és jelentős azon események száma is, amikor szarvast -mintegy 1100 eset -, illetve vaddisznót ütöttek el - közel 300 eset. További 13 500 ezer balesetet regisztráltak apróvaddal - nyúl, fácán, fogoly - is, amelyek általában kisebb károkat okoztak.
A közlemény emlékeztet, hogy a vadgazdálkodási törvény 2023-as módosítása megerősítette, hogy vadbaleset esetén a vadásztársaságok kártérítési felelőssége elsősorban akkor állapítható meg, ha vadászat, hajtás-űzés során bukkan fel a vad az úttesten, illetve ha az úthoz túl közel, 200 méteren belül telepítettek etető-itatót a vadak számára. Ha a vad elpusztult, a vadgazdálkodók kérhetik a vad értékének megtérítését, bár a gyakorlatban ettől jellemzően eltekintenek.
A törvény hatályos változata ugyanakkor kimondja azt is, hogy gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne jusson fel. Ebből következően gyorsforgalmi úton bekövetkező vadbaleset kapcsán jó eséllyel megállapítható a gyorsforgalmi út kezelőjének felelőssége - írták.
"A vadbalesetek zöme azonban nem gyorsforgalmi úton történik és ilyenkor az autósnak az esetek túlnyomó részében a gépjárműkárokat magának kell viselnie" - mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke a közleményben. Hozzátette: a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít. Hatékony fedezetet olyan casco-szerződés nyújthat, amely kiterjed a töréskárra, ezen kívül több biztosítónál is köthető a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás - mondta.
Az FBAMSZ megjegyzi, hogy Magyarországon a gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik casco-védelemmel. Az MNB múlt héten közzétett adatai szerint 2025 második negyedévében 994 ezer gépjárműnek volt ilyen biztosítása, miközben a KSH adatai szerint közúti forgalomban több mint 5,2 millió gépjármű vesz részt. Tovább rontja a helyzetet, hogy ezeknek a casco-biztosításoknak egy része csupán részkockázatokra, például lopáskárra terjed ki, ezért vaddal való ütközéskor ezen a biztosítások alapján nem térítik meg a kárt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások