56 éve ezen a napon végezték ki Mansfeld Pétert a puritán Kádár János és Biszku alatt - filmek
Ki volt Mansfeld Péter? Mi magyarok nem sokan tudjuk, csupán azok, akik átélték az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat.
Mansfeld Pétert az akkori kommunista rezsim propagandaként használta fel a kiskorú kivégzését illetően. Személyét a kommunista hatalom köztörvényes bűnözőként állította be. Sorsa feldolgozása a mai napig folyamatban van.
Előzmények:
Mansfeld Péter (Budapest, 1941. március 10. – Budapest, 1959. március 21.) vasesztergályos szakmunkás tanuló volt, akinek 4 éves korában családja felnőtt férfitagjait bevitte a hadsereg a „málenkij robotra”. A Nagyapa nem tért vissza. Péter édesapja magánfodrász volt, ahol édesanyja segéd volt. 1953-ban a szülők elváltak. Péter ekkor nővérével és öccsével együtt édesanyjuknál maradt.
A forradalom idején Mansfeld Péter a Szabó bácsi vezette Széna téri ellenálló csoporthoz csatlakozott. Kezdetben el akarták küldeni, mert túl fiatalnak látták.
Majd mégis ő lett a csoport egyik gépkocsis összekötője, bár jogosítványa fiatal korából adódóan nem volt.
November negyedikéig együtt maradt az ellenállókkal, majd a volt belügyminiszter Piros László villájából összegyűjtött fegyvereket, hogy elrejtse, majd újra elővegye abban az esetben, ha újra kitör a forradalom.
Így szól a perirat:
„A következő két évben az illegalitás világában élt, kisebb bűncselekmények sorozatát hajtva végre. A MOM-ból és előző munkahelyéről szerszámokat, egyéb tárgyakat tulajdonított el. Később Zachorecz József nevű barátjával folytatták a lopásokat. Egy autó ellopását követően október 4-én elfogták, de megszökött a rendőrségről. Újabb lopások, majd három és fél hónapos vizsgálati fogság következett. Valószínűleg a börtönélmények hatására lett a kommunista rendszer elszánt ellensége. 1958. január 29-én egy év börtönre ítélték, de a büntetést három évre felfüggesztették.
Február 15-én három évvel idősebb barátjával, Blaski Józseffel elhatározták, hogy együtt kezdenek akciókba. Lopott autókkal végrehajtott, fegyveres rablótámadásokkal akartak pénzt szerezni. Később csatlakozott hozzájuk Mansfeld másik barátja, Bóna Rezső segédmunkás, az ő barátja, Furka László ipari tanuló és a Mansfeldnél két évvel fiatalabb tanuló, Egei Attila. A vezéregyéniségek Blaski és Mansfeld voltak.”
A lényeg, hogy a csapat 5 fiúból állt, akik röplapok terjesztését tervezték és a rendőröktől és munkásőröktől megszerzett fegyverekkel segítenek újjáéleszteni a forradalmat.
Legnagyobb akciójuk állítólag Vekerdi Elek rendőr törzsőrmester lefegyverzése volt.
„A későbbi fő vád ellenük az volt, hogy Vekerdi, illetve Mansfeld volt cellatársa, Kalló József feleségének megölését tervezték, mert az asszony 1956-os fényképek gyűjtéséért feljelentette a férjét. Egyiket sem hajtották végre, viszont hamarosan elfogták őket, miután (valóban) sikertelenül próbáltak meg ellopni egy (egyébként jogos tulajdonosától budai körökben közismerten a munkásőrök által korábban elkobzott) Pobjeda gépkocsit a Mártírok útjánál” közli a magyartudat.com.
A kommunizmus mocskossága az volt Mansfeld Pétert illetően, hogy a hatalom kivárta, hogy nagykorú legyen Mansfeld Péter. Így hivatalosan halálra is ítélhették, amely ítéletet végre is hajtottak.
Emlékművet azért állítottak neki
Mansfeld Péter elleni vádak a kommunista népi demokratikus államrend ellen elkövetett népköztársaság ellen való szervezkedés és az erre irányuló szervezkedés a következők voltak:
„BHÖ 1 (1, 2), robbanóanyag rejtegetése BHÖ 33 (1), fegyver- és lőszerrejtegetés BHÖ 34 (1), lopás BHÖ 230, 232 (2), gyilkosságra való szövetkezés BHÖ 350, rablás BHÖ 433, hatósági közeg elleni erőszak BHÖ 98 (1), személyes szabadság megsértése BHÖ 379 (1), 34 (3), fogoly szökés BHÖ 218 (1), veszélyeztetés BHÖ 374, lopás BHÖ 422, 427/c, f, 429 (1), 431 (1)” - §.
Mansfeld Pétert első fokon a tanácsvezető bíró életfogytiglanra ítélte, másodfokon Vágó Tibor kötél általi halálra ítélte.
Autentikus. Ki is volt Biszku Béla?
Forrás: magyrtudat.com
Hozzászólások