7 tipp: hogyan spórolj elbocsátás nélkül?
Azon kisebb cégeknél, melyek csak néhány alkalmazottal dolgoznak, nagyon nehéz a létszámleépítésről dönteni. Így a cégvezetők, ha tehetik más megoldást próbálnak keresni. 7 hasznos tippel szolgálunk olvasóinknak munkavállalóik megtartása érdekében.
Amikor egy cég bajba kerül a rossz gazdasági kilátások miatt, szinte azonnal csökkenteni kezdi termelését, vagy szervezeti egységeket zár be. Következésképpen az elbocsátások is napirendre kerülnek. Az alábbi 7 pont a hazai gazdasági életben is használható megoldásokat mutat be leépítés nélkül.
1. Passzív leépítés
A passzív leépítést "létszámstop"-nak is nevezik.
2. Csökkentett munkaidő
A csökkentett munkaidő azonnali kiadáscsökkenést jelent a munkaadó számára a fizetésekben és a járulékokban. Más oldalról a dolgozóknak több idejük jut családjukra, viszont a kevesebb fizetés miatt dekonstruktívakká válhatnak (főleg ha a kevesebb fizetés nem jelent kevesebb munkát).
3. Kötelező szabadság
A kötelező szabadságolás esetén a munkavállalók felgyűlt szabadnapjaik, rendes szabadságuk (esetleg fizetés nélküli szabadság) igénybevételével mennek időszakos "pihenőre". Ez a döntés sem népszerű, de (a vállalat helyzetét őszintén bemutatva) a dolgozók megérthetik, hogy a kötelező szabadságolás az ő munkahelyük megtartásának érdekében történik.
4. Időszakos fizetéscsökkentés
Nagyon demotiváló, amikor ugyanazt a munkát kell elvégezni továbbra is, de kevesebb juttatásért. Ilyenkor alapvető, hogy munkavállalókhoz eljusson az üzenet: a cég a fennmaradásért küzd, és a fizetéscsökkentés révén nem kell elbocsátani senkit, ehhez azonban általános áldozatvállalás szükséges.
5. Ideiglenes szervezeti bezárások
Szervezeti egységek időszakos bezárásával a leépítéseket el lehet kerülni úgy, hogy a dolgozók szabadságuk felhasználása nélkül jutnak több szabadidőhöz. A fizetések és az adminisztráció költségek továbbra is megmaradnak, de a termelés leállítása szintén jelentős megtakarítást eredményez.
6. Dolgozói ötletek
A dolgozók bevonásával szintén komoly költségcsökkentés érhető el. Ha a dolgozók is bekapcsolódhatnak az ötletek megvalósításába, az elkötelezettségük megnő a cég iránt.
7. Munkaerő kölcsönadás
Magyarországon még nem bevett gyakorlat: a bajba került cég kölcsönadja dolgozóit más cégeknek, de nem munkaerő kikölcsönzésként, hanem akár egy közös projekten belül. Ez szintén spórolást eredményez, és a dolgozókat sem kell elküldeni. Hir.ma
Amikor egy cég bajba kerül a rossz gazdasági kilátások miatt, szinte azonnal csökkenteni kezdi termelését, vagy szervezeti egységeket zár be. Következésképpen az elbocsátások is napirendre kerülnek. Az alábbi 7 pont a hazai gazdasági életben is használható megoldásokat mutat be leépítés nélkül.
1. Passzív leépítés
A passzív leépítést "létszámstop"-nak is nevezik.
Új dolgozókat nem veszünk fel, illetve a kilépő munkaerő nem kerül pótlásra, azaz a kilépő személy feladatai a megmaradt dolgozók között kerülnek szétosztásra.
2. Csökkentett munkaidő
A csökkentett munkaidő azonnali kiadáscsökkenést jelent a munkaadó számára a fizetésekben és a járulékokban. Más oldalról a dolgozóknak több idejük jut családjukra, viszont a kevesebb fizetés miatt dekonstruktívakká válhatnak (főleg ha a kevesebb fizetés nem jelent kevesebb munkát).
3. Kötelező szabadság
A kötelező szabadságolás esetén a munkavállalók felgyűlt szabadnapjaik, rendes szabadságuk (esetleg fizetés nélküli szabadság) igénybevételével mennek időszakos "pihenőre". Ez a döntés sem népszerű, de (a vállalat helyzetét őszintén bemutatva) a dolgozók megérthetik, hogy a kötelező szabadságolás az ő munkahelyük megtartásának érdekében történik.
4. Időszakos fizetéscsökkentés
Nagyon demotiváló, amikor ugyanazt a munkát kell elvégezni továbbra is, de kevesebb juttatásért. Ilyenkor alapvető, hogy munkavállalókhoz eljusson az üzenet: a cég a fennmaradásért küzd, és a fizetéscsökkentés révén nem kell elbocsátani senkit, ehhez azonban általános áldozatvállalás szükséges.
5. Ideiglenes szervezeti bezárások
Szervezeti egységek időszakos bezárásával a leépítéseket el lehet kerülni úgy, hogy a dolgozók szabadságuk felhasználása nélkül jutnak több szabadidőhöz. A fizetések és az adminisztráció költségek továbbra is megmaradnak, de a termelés leállítása szintén jelentős megtakarítást eredményez.
6. Dolgozói ötletek
A dolgozók bevonásával szintén komoly költségcsökkentés érhető el. Ha a dolgozók is bekapcsolódhatnak az ötletek megvalósításába, az elkötelezettségük megnő a cég iránt.
7. Munkaerő kölcsönadás
Magyarországon még nem bevett gyakorlat: a bajba került cég kölcsönadja dolgozóit más cégeknek, de nem munkaerő kikölcsönzésként, hanem akár egy közös projekten belül. Ez szintén spórolást eredményez, és a dolgozókat sem kell elküldeni. Hir.ma
Hozzászólások