A helyi adó ellen demonstrálnak Balmazújvárosban
Fél pályán lezártak négy főutat Balmazújvárosnál az általuk földadónak nevezett helyi adó bevezetése ellen tiltakozó gazdák csütörtök reggel. A nemzeti zászlókkal és transzparensekkel felszerelt traktorokkal és más munkagépekkel érkező gazdák felsorakoztak a városháza előtt is.
A gazdák nehezményezik, hogy az önkormányzat aranykoronánként évi 300 forint települési adót vetett ki a földekre, ami számításaik szerint hektáronként 10 ezer forint adót jelent évente.
Az új adó a földtulajdonból származó jövedelem 15-20 százalékát is kiteszi - mondta Szűcs Gergely, a demonstráció szervezője az MTI-nek.
Kifogásolják azt is, hogy az önkormányzat az adót elsősorban a belterületi utak fejlesztésére, nem pedig a dűlők korszerűsítésére kívánja fordítani.
Helyi polgárként egyetértünk a belterületi útfejlesztéssel, ahhoz szívesen hozzájárulunk, de erősen kifogásoljuk, hogy a külterületekre, ahonnan ezt a pénzt beszedik, alig jut a fejlesztésből - közölte Szűcs Gergely.
Hozzátette: információi szerint más településeken is vetettek ki hasonló adót, de ott éppen a helyi gazdák védelmében tették.
Rózsa Péter ismert balmazújvárosi biogazdálkodó szerint "a földadó az első lépés a föld elveszítéséhez". Magyarázatként hozzátette: amelyik gazda nem tudja fizetni, jelzálog kerül a földjére, amely később a föld elvesztéséhez vezethet.
Azzal kapcsolatban, hogy a gazdák európai uniós támogatást kapnak a földterületért, megjegyezte: az az árbevétel kompenzálására szolgál, a települési adó pedig a helyi gazdákat hozza hátrányos helyzetbe a szomszéd falvak gazdáival szemben.
Veres Margit, Balmazújváros független polgármestere az MTI-nek elmondta: miután útfejlesztésre már nem lehet uniós forrásokra pályázni, az önkormányzat a települési adó mellet döntött.
Számításaik szerint az évente befolyó 45 millió forintból megkezdik a mintegy 10 kilométernyi belterületi út korszerűsítését, de jut a forrásból a dűlőutak rendbetételére is.
A polgármester tájékoztatása szerint a gazdákkal folytatott korábbi tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy ők jelzik majd, az adott időszakban melyik dűlőút felújítására lenne szükség.
Minden ilyen tárgyalás előtt nyitottak vagyunk - mondta a polgármester, megjegyezve, hogy a demonstráció napján is egyeztet a gazdálkodók képviselőivel. Szerinte többségük megértette a települési adó szükségességét.
Tiba István, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a város korábbi polgármestere az MTI érdeklődésére reálisnak nevezte az aranykoronára kivetett, így arányos települési adót.
Nem ismerek még egy olyan foglalkozást, csak a földből élőkét, amelynek a műveléséhez támogatást kapnak - tette hozzá.
Ez a fajta települési adó igazságosabb, mint ha a kommunális adót emelte volna fel 9 ezer forinttal az önkormányzat - jegyezte meg. Utalt arra, hogy éppen a gazdálkodók nagyméretű munkagépei miatt kell sok belterületi utat felújítani.
A reggel 8-tól délután 4-ig tartó félpályás demonstráció idején rendőrök irányítják a forgalmat az érintett balmazújvárosi útszakaszokon.
MTI
A gazdák nehezményezik, hogy az önkormányzat aranykoronánként évi 300 forint települési adót vetett ki a földekre, ami számításaik szerint hektáronként 10 ezer forint adót jelent évente.
Az új adó a földtulajdonból származó jövedelem 15-20 százalékát is kiteszi - mondta Szűcs Gergely, a demonstráció szervezője az MTI-nek.
Kifogásolják azt is, hogy az önkormányzat az adót elsősorban a belterületi utak fejlesztésére, nem pedig a dűlők korszerűsítésére kívánja fordítani.
Helyi polgárként egyetértünk a belterületi útfejlesztéssel, ahhoz szívesen hozzájárulunk, de erősen kifogásoljuk, hogy a külterületekre, ahonnan ezt a pénzt beszedik, alig jut a fejlesztésből - közölte Szűcs Gergely.
Hozzátette: információi szerint más településeken is vetettek ki hasonló adót, de ott éppen a helyi gazdák védelmében tették.
Rózsa Péter ismert balmazújvárosi biogazdálkodó szerint "a földadó az első lépés a föld elveszítéséhez".
Azzal kapcsolatban, hogy a gazdák európai uniós támogatást kapnak a földterületért, megjegyezte: az az árbevétel kompenzálására szolgál, a települési adó pedig a helyi gazdákat hozza hátrányos helyzetbe a szomszéd falvak gazdáival szemben.
Veres Margit, Balmazújváros független polgármestere az MTI-nek elmondta: miután útfejlesztésre már nem lehet uniós forrásokra pályázni, az önkormányzat a települési adó mellet döntött.
Számításaik szerint az évente befolyó 45 millió forintból megkezdik a mintegy 10 kilométernyi belterületi út korszerűsítését, de jut a forrásból a dűlőutak rendbetételére is.
A polgármester tájékoztatása szerint a gazdákkal folytatott korábbi tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy ők jelzik majd, az adott időszakban melyik dűlőút felújítására lenne szükség.
Minden ilyen tárgyalás előtt nyitottak vagyunk - mondta a polgármester, megjegyezve, hogy a demonstráció napján is egyeztet a gazdálkodók képviselőivel. Szerinte többségük megértette a települési adó szükségességét.
Tiba István, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a város korábbi polgármestere az MTI érdeklődésére reálisnak nevezte az aranykoronára kivetett, így arányos települési adót.
Nem ismerek még egy olyan foglalkozást, csak a földből élőkét, amelynek a műveléséhez támogatást kapnak - tette hozzá.
Ez a fajta települési adó igazságosabb, mint ha a kommunális adót emelte volna fel 9 ezer forinttal az önkormányzat - jegyezte meg. Utalt arra, hogy éppen a gazdálkodók nagyméretű munkagépei miatt kell sok belterületi utat felújítani.
A reggel 8-tól délután 4-ig tartó félpályás demonstráció idején rendőrök irányítják a forgalmat az érintett balmazújvárosi útszakaszokon.
MTI
Hozzászólások