A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja
Minden év április 16-án a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezik az ország.
1944-ben ezen a napon kezdődött meg a Magyarországhoz visszacsatolt Kárpátalján a zsidóság gettókba tömörítése, majd onnan kezdődött deportálásuk a németországi koncentrációs táborokba. Kárpátalján és Északkelet-Magyarországon 13 nagyobb gettót és bevagonírozási központot alakítottak ki Munkácstól Ungváron át Mátészalkáig, amely 202.000 embert érintett. Ezt követően került sor Magyarország többi területén hasonló intézkedésekre.
Összesen több mint 435.000, az ország jelenlegi területéről 200.000 ember ember esett áldozatul a deportálásoknak, a halálmeneteknek. Egyes források még ennél is magasabb számot jeleznek. A holokauszt minden tizedik, Auschwitz-Birkenau-i legnagyobb megsemmisítő koncentrációs tábor minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt.
A "zsidókérdés végső megoldása" hazánkban még a németek számára is meglepő gyorsasággal és hatékonysággal zajlott. (A németek 1944. március 19-én szállták meg Magyarországot.) Május végéig Budapest kivételével az ország szinte teljes zsidóságát gyűjtötték gettókba.
Május 15. és július 19-e között pedig a deportálás jelentős része lezajlott. A többségnek Auschwitz gázkamrája volt a végállomás. Hivatalosan dolgozni vitték a zsidókat Németországba. "Arbeit macht frei" (A munka szabaddá tesz) - hirdeti a koncentrációs tábor elhíresült felirata. Munkára alkalmatlan csecsemőket, kisgyerekeket, időseket, rokkantakat és súlyos betegeket is vittek a táborokba, ahol elvileg a munka volt a cél... A táborba érkezők mintegy harmada került a dolgozók közé, a többiekre a gázkamrák vártak.
Csak június végén javasolta Horthy Miklós kormányzó a deportálások beszüntetését, részben külföldi nyomásra. Ha betartották volna 1944. július 9-i parancsát, sok ezer zsidó megmenekült volna, azonban a deportálások a tiltás ellenére tovább folytak. A vidéki zsidóság megsemmisítése gyakorlatilag már megtörtént, a mintegy 100.000 munkaszolgálatos kivételével.
Szálasi Ferenc nemzetvezető és körének "zsidómentes" Magyarország eszméjéért azonban a fővárosi zsidóságnak is pusztulnia kellett. Mintegy 200.000 ember került zsúfolt gettókba, "csillagos házakba". Betegségek, járvány, éhezés és a bombázások miatt sokan vesztették a gettóban az életüket, de nagy volt az öngyilkosságok száma is.
Az év utolsó hónapjaiban pedig a még életben lévő zsidókat gyalogmenetben indították nyugat felé. Az éhség és a kimerültség miatt sokan az úton haltak meg, de nem kevés volt azok száma, akiket őreik lelőttek (Radnóti Miklós) vagy puskatussal vertek agyon (Szerb Antal). Az utolsó gyalogmenetet december 11-én indították. A túlélők német koncentrációs táborokba kerültek.
Közben a védettséget élvező zsidók helyzete is romlott. Kezdődtek a tömeges gyilkosságok, Dunába lövések.
„Ha a magyarok vaskövetkezetességgel tagadták volna meg a német kívánságot a zsidókérdésben, annak megoldására sor nem kerülhetett volna” – vallotta Edmund Veesenmayer, Hitler magyarországi teljhatalmú megbízottja.
Április 16-án az áldozatokra emlékezünk országszerte az iskolákban, intézményekben és a médiában az állami megemlékezés mellett. A programokban szerepelnek konferenciák, rendhagyó történelemórák, előadások, kiállítás megnyitók.
Budapesten a Holokauszt Emlékközpontban ingyenesen látogathatók ma a kiállítások. Új időszaki fotókiállítás nyílik „Emlék-képek – feledhetetlen 20. századi élettörténetek” címmel. Külön emlékeznek több helyen – így a Terror Házában is – az embermentőkre, akik közül többen maguk is áldozatokká váltak.
Ma a zsinagóga is megnyitja kapuit mindenki előtt. Névbejelentő és emlékmentő szolgálat is működik azok számára, akik korabeli dokumentumokkal érkeznek. A hozzátartozók neve így felkerülhet az Áldozatok Emlékfalára, ahol egész nap bárki leróhatja a kegyeletét.
Emlékműsorra és a Wiesenthal-díjak átadására is sor kerül a mai nap folyamán.
A fővárosi programokat néma főhajtás, kavicsok elhelyezése és mécses gyújtás zárja a „Cipők a Duna-parton” emlékműnél.
Vidéken is számos megemlékezést rendeznek. Hódmezővásárhelyen emlékműsor és konferencia idézi fel a közel hetven évvel ezelőtti eseményeket. Pécsett emlékséta, koszorúzás és kiállítás-megnyitó (Fények a sötétben – Wallenberg és a zsidó Wallenbergek” címmel) szerepel a programban diákok aktív közreműködésével.
A holokauszt a zsidókon kívül más, a nemzetiszocialisták által nem kívánatos csoportokat is ugyanúgy érintett: a romákat, a fogyatékosokat, a homoszexuálisokat és a politikai ellenfeleket is.
www.holokausztaldozatai.hu
1944-ben ezen a napon kezdődött meg a Magyarországhoz visszacsatolt Kárpátalján a zsidóság gettókba tömörítése, majd onnan kezdődött deportálásuk a németországi koncentrációs táborokba. Kárpátalján és Északkelet-Magyarországon 13 nagyobb gettót és bevagonírozási központot alakítottak ki Munkácstól Ungváron át Mátészalkáig, amely 202.000 embert érintett. Ezt követően került sor Magyarország többi területén hasonló intézkedésekre.Összesen több mint 435.000, az ország jelenlegi területéről 200.000 ember ember esett áldozatul a deportálásoknak, a halálmeneteknek. Egyes források még ennél is magasabb számot jeleznek. A holokauszt minden tizedik, Auschwitz-Birkenau-i legnagyobb megsemmisítő koncentrációs tábor minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt.
A "zsidókérdés végső megoldása" hazánkban még a németek számára is meglepő gyorsasággal és hatékonysággal zajlott. (A németek 1944. március 19-én szállták meg Magyarországot.) Május végéig Budapest kivételével az ország szinte teljes zsidóságát gyűjtötték gettókba.
Május 15. és július 19-e között pedig a deportálás jelentős része lezajlott. A többségnek Auschwitz gázkamrája volt a végállomás. Hivatalosan dolgozni vitték a zsidókat Németországba. "Arbeit macht frei" (A munka szabaddá tesz) - hirdeti a koncentrációs tábor elhíresült felirata. Munkára alkalmatlan csecsemőket, kisgyerekeket, időseket, rokkantakat és súlyos betegeket is vittek a táborokba, ahol elvileg a munka volt a cél... A táborba érkezők mintegy harmada került a dolgozók közé, a többiekre a gázkamrák vártak.
Csak június végén javasolta Horthy Miklós kormányzó a deportálások beszüntetését, részben külföldi nyomásra. Ha betartották volna 1944. július 9-i parancsát, sok ezer zsidó megmenekült volna, azonban a deportálások a tiltás ellenére tovább folytak. A vidéki zsidóság megsemmisítése gyakorlatilag már megtörtént, a mintegy 100.000 munkaszolgálatos kivételével.
Szálasi Ferenc nemzetvezető és körének "zsidómentes" Magyarország eszméjéért azonban a fővárosi zsidóságnak is pusztulnia kellett. Mintegy 200.000 ember került zsúfolt gettókba, "csillagos házakba". Betegségek, járvány, éhezés és a bombázások miatt sokan vesztették a gettóban az életüket, de nagy volt az öngyilkosságok száma is.
Az év utolsó hónapjaiban pedig a még életben lévő zsidókat gyalogmenetben indították nyugat felé. Az éhség és a kimerültség miatt sokan az úton haltak meg, de nem kevés volt azok száma, akiket őreik lelőttek (Radnóti Miklós) vagy puskatussal vertek agyon (Szerb Antal). Az utolsó gyalogmenetet december 11-én indították. A túlélők német koncentrációs táborokba kerültek.
Közben a védettséget élvező zsidók helyzete is romlott. Kezdődtek a tömeges gyilkosságok, Dunába lövések.
„Ha a magyarok vaskövetkezetességgel tagadták volna meg a német kívánságot a zsidókérdésben, annak megoldására sor nem kerülhetett volna” – vallotta Edmund Veesenmayer, Hitler magyarországi teljhatalmú megbízottja.
Április 16-án az áldozatokra emlékezünk országszerte az iskolákban, intézményekben és a médiában az állami megemlékezés mellett. A programokban szerepelnek konferenciák, rendhagyó történelemórák, előadások, kiállítás megnyitók.
Budapesten a Holokauszt Emlékközpontban ingyenesen látogathatók ma a kiállítások. Új időszaki fotókiállítás nyílik „Emlék-képek – feledhetetlen 20. századi élettörténetek” címmel. Külön emlékeznek több helyen – így a Terror Házában is – az embermentőkre, akik közül többen maguk is áldozatokká váltak.
Ma a zsinagóga is megnyitja kapuit mindenki előtt. Névbejelentő és emlékmentő szolgálat is működik azok számára, akik korabeli dokumentumokkal érkeznek. A hozzátartozók neve így felkerülhet az Áldozatok Emlékfalára, ahol egész nap bárki leróhatja a kegyeletét.
Emlékműsorra és a Wiesenthal-díjak átadására is sor kerül a mai nap folyamán.A fővárosi programokat néma főhajtás, kavicsok elhelyezése és mécses gyújtás zárja a „Cipők a Duna-parton” emlékműnél.
Vidéken is számos megemlékezést rendeznek. Hódmezővásárhelyen emlékműsor és konferencia idézi fel a közel hetven évvel ezelőtti eseményeket. Pécsett emlékséta, koszorúzás és kiállítás-megnyitó (Fények a sötétben – Wallenberg és a zsidó Wallenbergek” címmel) szerepel a programban diákok aktív közreműködésével.
A holokauszt a zsidókon kívül más, a nemzetiszocialisták által nem kívánatos csoportokat is ugyanúgy érintett: a romákat, a fogyatékosokat, a homoszexuálisokat és a politikai ellenfeleket is.
www.holokausztaldozatai.hu
Hozzászólások