A mauzóleum-felújítások a nemzeti identitás erősítését is szolgálják
A mauzóleum-felújítások a nemzeti identitás erősítését is szolgálják, így azok megújulása és megnyitása a közönség előtt kiemelt jelentőséggel bír - fogalmazott L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára pénteken a XIV. Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencián.
"A kormány által elindított felújítási programok mögött minden esetben tudatos identitásformáló, nemzeti tudatot erősítő megfontolások állnak" - emelte ki L. Simon László, aki a konferencián a Széchenyi-mauzóleum és a keszthelyi Festetics-mauzóleum felújítását mutatta be.
Az államtitkár felidézte, hogy a nagycenki mauzóleum gondozását először 1778-ban kezdte meg Széchényi Antal özvegye, Barkóczi Zsuzsanna. Időközben az építmény minden része rossz állapotba került, ezért a szakemberek szigetelték az oldalfalakat, vakolatokat cseréltek, korszerű szigetelési rendszert építettek be, felújították a homlokzatot, kicserélték az ajtókat, a vasrácsokat és a teljes felületen elvégezték az összes bádogos munkát.
Helyreállították továbbá a kriptába vezető lépcsőket, restaurálták a kripta kőburkolatát, valamint megtörtént a korszerűtlen világítótestek cseréje is a kriptában lévő márványtáblák felújítása mellett.
Az államtitkár építészeti szempontból kifejezetten izgalmasnak nevezte a keszthelyi Festetics-mauzóleum 1925-ben emelt vasbeton épületének idén augusztusban befejeződött rekonstrukcióját, amelynek során elvégezték a szigetelést, a homlokzat- és műkőfelújítást, rendbe tették a kripta lejárat is. A száz évvel ezelőtti állapot és forma visszaállítása 175 millió forintos állami forrásból valósult meg.
L. Simon László beszélt arról is, hogy a tervek szerint december 31-ig elkészülnek Keszthelyen a kiskastély felújításával és újabb üteme zárul le a főépület egyik szárnya felújításának is. "Tervünk az, hogy arra ösztönözzük a kastélyba látogatókat, hogy nézzék meg ezt a mauzóleumot és sétáljanak el a keszthelyi temetőbe is" - tette hozzá.
L. Simon László elmondta, hogy az elmúlt évek felújításai nyitánya annak a folyamatnak, amely alapján a közeljövőben nemcsak a nemesi családok síremlékei újulhatnak meg, hanem a magyar politikatörténet fontos személyiségeinek nyughelyei is.
A Nemzeti Sírkert együttese a nemzeti emlékezet szempontjából az egyik legfontosabb helyszíne a magyarságnak, a Kossuth-mauzóleum megújítása ezért is bír kiemelt jelentőséggel - emlékeztetett a konferencián a mauzóleum felújítását tervező Mezős Tamás építész professzor.
A szakember felidézte, hogy Kossuth Lajos halálakor, 1894-ben megindult a méltó nyughely kialakításának folyamata, 1900-ban hirdettek pályázatot a mauzóleumra. A nyertes tervező Gerster Kálmán lett, szobrait Stróbl Alajos készítette. A mauzóleum 1903 és 1909 között épült fel, 1909. november 25-én temették át oda Kossuth Lajost feleségével, lányával és húgával együtt, később ott helyezték nyugalomra Kossuth fiait is.
Az építész elmondta, hogy a felújítás legnagyobb problémáját a víz okozta, az átázó födémek súlyosan károsították a részben Róth Miksa által tervezett üvegmozaikokat is. Mint mondta, a falban a vízmennyiség akkora volt, amennyit képes volt felvenni, ezért helyreállították a szigetelést felülről és alulról egyaránt, továbbá megújították a szellőztető rendszert, amely mellé egy automatikus gépi rendszert is beépítettek.
A kő- és mozaikfelületek restaurálása mellett a szarkofágok hiányzó elemeinek pótlása is megtörtént, a látogathatóság szempontjából pedig a belső és külső terek világítását is felújították, a környéket rendbe tették. Az építész elmondta, hogy a Géniusz-szobor leemelésekor kiderült, azzal még foglalkozni kell, bíznak benne, hogy a közeljövőben erre is sor kerül.
A mauzóleumot november 25-én, Kossuth temetésének évfordulóján adják át. A Kossuth-mauzóleum 2001 óta a Nemzeti Sírkert része és műemléki védelem alatt áll.
(Forrás: MTI)
"A kormány által elindított felújítási programok mögött minden esetben tudatos identitásformáló, nemzeti tudatot erősítő megfontolások állnak" - emelte ki L. Simon László, aki a konferencián a Széchenyi-mauzóleum és a keszthelyi Festetics-mauzóleum felújítását mutatta be.Az államtitkár felidézte, hogy a nagycenki mauzóleum gondozását először 1778-ban kezdte meg Széchényi Antal özvegye, Barkóczi Zsuzsanna. Időközben az építmény minden része rossz állapotba került, ezért a szakemberek szigetelték az oldalfalakat, vakolatokat cseréltek, korszerű szigetelési rendszert építettek be, felújították a homlokzatot, kicserélték az ajtókat, a vasrácsokat és a teljes felületen elvégezték az összes bádogos munkát.
Helyreállították továbbá a kriptába vezető lépcsőket, restaurálták a kripta kőburkolatát, valamint megtörtént a korszerűtlen világítótestek cseréje is a kriptában lévő márványtáblák felújítása mellett.
Mint mondta, a család 46 tagja mellett a mauzóleumban nyugszik Széchényi Pál pécsi püspök, kalocsai érsek is, akinek mumifikálódott maradványait, valamint a bőrrel és szegecsekkel díszített kettős üveg és tölgyfakoporsót is restaurálták. Az épületet 127 millió forintos állami forrásból újult meg.
Az államtitkár építészeti szempontból kifejezetten izgalmasnak nevezte a keszthelyi Festetics-mauzóleum 1925-ben emelt vasbeton épületének idén augusztusban befejeződött rekonstrukcióját, amelynek során elvégezték a szigetelést, a homlokzat- és műkőfelújítást, rendbe tették a kripta lejárat is. A száz évvel ezelőtti állapot és forma visszaállítása 175 millió forintos állami forrásból valósult meg.
L. Simon László beszélt arról is, hogy a tervek szerint december 31-ig elkészülnek Keszthelyen a kiskastély felújításával és újabb üteme zárul le a főépület egyik szárnya felújításának is. "Tervünk az, hogy arra ösztönözzük a kastélyba látogatókat, hogy nézzék meg ezt a mauzóleumot és sétáljanak el a keszthelyi temetőbe is" - tette hozzá.
L. Simon László elmondta, hogy az elmúlt évek felújításai nyitánya annak a folyamatnak, amely alapján a közeljövőben nemcsak a nemesi családok síremlékei újulhatnak meg, hanem a magyar politikatörténet fontos személyiségeinek nyughelyei is.
A Nemzeti Sírkert együttese a nemzeti emlékezet szempontjából az egyik legfontosabb helyszíne a magyarságnak, a Kossuth-mauzóleum megújítása ezért is bír kiemelt jelentőséggel - emlékeztetett a konferencián a mauzóleum felújítását tervező Mezős Tamás építész professzor.
A szakember felidézte, hogy Kossuth Lajos halálakor, 1894-ben megindult a méltó nyughely kialakításának folyamata, 1900-ban hirdettek pályázatot a mauzóleumra. A nyertes tervező Gerster Kálmán lett, szobrait Stróbl Alajos készítette. A mauzóleum 1903 és 1909 között épült fel, 1909. november 25-én temették át oda Kossuth Lajost feleségével, lányával és húgával együtt, később ott helyezték nyugalomra Kossuth fiait is.
Az építész elmondta, hogy a felújítás legnagyobb problémáját a víz okozta, az átázó födémek súlyosan károsították a részben Róth Miksa által tervezett üvegmozaikokat is. Mint mondta, a falban a vízmennyiség akkora volt, amennyit képes volt felvenni, ezért helyreállították a szigetelést felülről és alulról egyaránt, továbbá megújították a szellőztető rendszert, amely mellé egy automatikus gépi rendszert is beépítettek.
A kő- és mozaikfelületek restaurálása mellett a szarkofágok hiányzó elemeinek pótlása is megtörtént, a látogathatóság szempontjából pedig a belső és külső terek világítását is felújították, a környéket rendbe tették. Az építész elmondta, hogy a Géniusz-szobor leemelésekor kiderült, azzal még foglalkozni kell, bíznak benne, hogy a közeljövőben erre is sor kerül.
A mauzóleumot november 25-én, Kossuth temetésének évfordulóján adják át. A Kossuth-mauzóleum 2001 óta a Nemzeti Sírkert része és műemléki védelem alatt áll.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások