A Velencei Bizottság magyar tagja nem támogatta a lengyeleket elmarasztaló jelentést
Varga Zs. András, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság magyar tagja egyedüliként nem támogatta a tanács pénteki plenáris ülésén elfogadott, Lengyelországgal kapcsolatos határozatát, amelyben kimondták: aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabályváltozások.
Varga Zs. András az MTI-nek szombaton azt mondta, azért nem támogatta a Velencei Bizottság határozatának elfogadását, mert a jelentést egyoldalúnak tartja.
Kifejtette: a lengyel alkotmánybíróságnak 15 tagja van, és a törvényhozási választások előtt úgy módosították a szabályokat, hogy azokat a tagokat is megválasztották a testületbe, akiknek már lejárt a mandátumuk, és azokat is, akiknek a választások után járt volna le.
Az új összetételű szejm viszont kimondta, nem fogadja el az alkotmánybírák választásának eredményét, és új választást tartanak. Így öt új tagot választottak a régi összetételű parlament idején, és ötöt már az új parlament megalakulása után.
A köztársasági elnök ezt követően a korábban megválasztottak közül mindenkinek elutasította az eskütételét, az újak közül mindenkiét elfogadta, az Alkotmánybíróság viszont csak kettőnek engedett meg, hogy alkotmánybíróként megkezdhesse a munkáját.
A bizottság szerint az Alkotmánybíróság saját összetételéről nyilvánított véleményt és ez a lényeges, nem pedig az, hogy a köztársasági elnök mit tett. Varga Zs. András ezt kifogásolta. A Velencei Bizottság pénteki plenáris ülésén elfogadott dokumentumában a jogállamiság és a varsói alkotmánybíróság ítéleteinek tiszteletben tartására és végrehajtására szólította fel Lengyelországot.
Ezzel arra utalhattak, hogy bár a lengyel alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek ítélte a róla szóló törvény sokat vitatott módosítását, a kormány azt közölte, hogy az ítéletet nem teszik közzé a jogi közlönyben, s így az nem is válhat hatályossá.
Az új lengyel parlament - a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) párt képviselőinek többségével - tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat.
(Forrás: MTI)
Varga Zs. András az MTI-nek szombaton azt mondta, azért nem támogatta a Velencei Bizottság határozatának elfogadását, mert a jelentést egyoldalúnak tartja. A magyar Alkotmánybíróság tagja arról is beszélt, hogy szerinte a kialakult helyzetben a lengyel köztársasági elnöknek van szerepe, de ezt a bizottság nem vette kellően figyelembe.
Kifejtette: a lengyel alkotmánybíróságnak 15 tagja van, és a törvényhozási választások előtt úgy módosították a szabályokat, hogy azokat a tagokat is megválasztották a testületbe, akiknek már lejárt a mandátumuk, és azokat is, akiknek a választások után járt volna le.
Az új összetételű szejm viszont kimondta, nem fogadja el az alkotmánybírák választásának eredményét, és új választást tartanak. Így öt új tagot választottak a régi összetételű parlament idején, és ötöt már az új parlament megalakulása után.
A köztársasági elnök ezt követően a korábban megválasztottak közül mindenkinek elutasította az eskütételét, az újak közül mindenkiét elfogadta, az Alkotmánybíróság viszont csak kettőnek engedett meg, hogy alkotmánybíróként megkezdhesse a munkáját.
A bizottság szerint az Alkotmánybíróság saját összetételéről nyilvánított véleményt és ez a lényeges, nem pedig az, hogy a köztársasági elnök mit tett. Varga Zs. András ezt kifogásolta. A Velencei Bizottság pénteki plenáris ülésén elfogadott dokumentumában a jogállamiság és a varsói alkotmánybíróság ítéleteinek tiszteletben tartására és végrehajtására szólította fel Lengyelországot.
Ezzel arra utalhattak, hogy bár a lengyel alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek ítélte a róla szóló törvény sokat vitatott módosítását, a kormány azt közölte, hogy az ítéletet nem teszik közzé a jogi közlönyben, s így az nem is válhat hatályossá.
Az új lengyel parlament - a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) párt képviselőinek többségével - tavaly decemberben fogadta el az alkotmánybírósági törvény vitatott módosítását. A jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások