Ab: orvosolni kell az egyházak jogállásának megadásával kapcsolatos parlamenti eljárás alkotmányellenességét
Az Ab megállapította: sérül a tisztességes eljárás követelménye, ha nincs jogkövetkezménye annak, hogy az Országgyűlés elmulasztja a döntésére adott 60 napos határidőt, az eljárásban érintett vallási szervezetnek pedig hiányzik a jogorvoslati joga.
Az Ab eljárásának alapja a konkrét ügyben egy alkotmányjogi panaszt volt. Az indítványozó 1990 óta nyilvántartásba vett egyházként működött és azt sérelmezte, hogy bár egyházi jogállását nem veszítette el, a bírósági nyilvántartásban is egyházként szerepel, azt mégsem ismerik el egyes eljárásokban, például az általa fenntartott idősek otthonának finanszírozása kapcsán.
Az indítványozó szerint ez a vallási közösséget érintő, alkotmányos indok nélküli hátrányos megkülönböztetés, ezért kérte a Kúria adott ügyben hozott ítéletének megsemmisítését. Az Ab egyfelől megállapította, hogy a Kúria ítélete, és az azt megalapozó jogszabály-értelmezés nem sérti az alaptörvényt, másfelől azonban hivatalból vizsgálta, hogy az indítványozó által állított sérelmet okozhatták-e a szabályozás hiányosságai. Ennek során megállapította, hogy miután a "bevett egyház" jogállás megszerzését az alaptörvény feltételekhez köti, így az nem tekinthető egy vallási közösség alanyi jogának.
Az Ab ugyanakkor kimondta: az Országgyűlésnek nemcsak hatásköre, hanem feladata is dönteni egy egyház elismeréséről. A testület rámutatott: alaptörvényi szintű követelmény, hogy a "bevett egyház" jogállás megszerzésére irányuló eljárás során is érvényesüljenek a tisztességes eljárás követelményei, ami azt jelenti, hogy az ügyet tisztességes módon és ésszerű határidőn belül kell intézni, a döntéssel szemben pedig jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani.
Az Ab mindezek alapján felhívta az Országgyűlést: 2018. március 31-ig alkossa meg a törvényi garanciáját annak, hogy az egyházi elismerésről ésszerű, törvényes határidőn belül érdemi döntés szülessen. A határozat meghozatalában részt vevő 14 alkotmánybíró közül kettő, Balsai István és Dienes-Oehm Egon élt különvéleménnyel.
Az Ab határozatának teljes szövege elolvasható a testület honlapján: alkotmanybirosag.hu.
MTI
Az Ab eljárásának alapja a konkrét ügyben egy alkotmányjogi panaszt volt. Az indítványozó 1990 óta nyilvántartásba vett egyházként működött és azt sérelmezte, hogy bár egyházi jogállását nem veszítette el, a bírósági nyilvántartásban is egyházként szerepel, azt mégsem ismerik el egyes eljárásokban, például az általa fenntartott idősek otthonának finanszírozása kapcsán.
Az indítványozó szerint ez a vallási közösséget érintő, alkotmányos indok nélküli hátrányos megkülönböztetés, ezért kérte a Kúria adott ügyben hozott ítéletének megsemmisítését. Az Ab egyfelől megállapította, hogy a Kúria ítélete, és az azt megalapozó jogszabály-értelmezés nem sérti az alaptörvényt, másfelől azonban hivatalból vizsgálta, hogy az indítványozó által állított sérelmet okozhatták-e a szabályozás hiányosságai. Ennek során megállapította, hogy miután a "bevett egyház" jogállás megszerzését az alaptörvény feltételekhez köti, így az nem tekinthető egy vallási közösség alanyi jogának.
Az Ab ugyanakkor kimondta: az Országgyűlésnek nemcsak hatásköre, hanem feladata is dönteni egy egyház elismeréséről. A testület rámutatott: alaptörvényi szintű követelmény, hogy a "bevett egyház" jogállás megszerzésére irányuló eljárás során is érvényesüljenek a tisztességes eljárás követelményei, ami azt jelenti, hogy az ügyet tisztességes módon és ésszerű határidőn belül kell intézni, a döntéssel szemben pedig jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani.
Az Ab mindezek alapján felhívta az Országgyűlést: 2018. március 31-ig alkossa meg a törvényi garanciáját annak, hogy az egyházi elismerésről ésszerű, törvényes határidőn belül érdemi döntés szülessen. A határozat meghozatalában részt vevő 14 alkotmánybíró közül kettő, Balsai István és Dienes-Oehm Egon élt különvéleménnyel.
Az Ab határozatának teljes szövege elolvasható a testület honlapján: alkotmanybirosag.hu.
MTI
Hozzászólások