Ab: újabb két alkotmánybíró mandátuma jár le, a testület még működőképes
Újabb két alkotmánybíró, Lenkovics Barnabás elnök és Lévay Miklós mandátuma jár le csütörtökön, így az alaptörvény szerint 15 tagú testület 11 tagúra csökken, a testület működőképessége azonban fenntartható - mondta Bitskey Botond, a testület főtitkára az MTI-nek.
Az alkotmánybírósági törvény értelmében ha az elnök megbízatása lejárt és a tisztség nincs betöltve, jogköreit az elnökhelyettes gyakorolja.
Így például kiszignálja az új ügyeket az előadó bírókra, összehívja és vezeti a teljes ülést, biztosítja a hivatal működését. A hiányzó bírók tanácsadói pedig továbbra is az Ab-n dolgoznak majd, így várhatóan nem fog nőni az ügyek feldolgozásához szükséges idő - mondta a szakember.
Az Ab tagjai 2015 márciusában választották elnökhelyettessé Sulyok Tamást. (Korábban csaknem négy évig nem volt elnökhelyettese a testületnek, előzőleg, 2008 és 2011 között pedig Holló András - korábbi elnök - töltötte be ezt a tisztséget.)
A törvény szerint az új alkotmánybírót elődje mandátumának lejárta előtt három hónappal kell megválasztani.
Megválasztásukhoz az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatása szükséges. Legutóbb 2014 őszén választott alkotmánybírókat a parlament: Sulyok Tamást, Varga Zs.
A 2015. februári veszprémi időközi választás nyomán megszűnt a jelenlegi kormányzó pártok kétharmados parlamenti többsége, így az ellenzék támogatása nélkül már nem tudnak alkotmánybírót választani.
Az elmúlt hónapokban Tóbiás József, az MSZP elnöke bejelentette, hogy az alkotmánybíró-jelölésben nem vesznek részt. Schiffer András, az LMP társelnöke pedig azt közölte, hogy csak akkor , ha minden jelölt konszenzusos lesz, azaz minden jelölő párt számára elfogadható valamennyi jelölt. A sajtóban a lehetséges új bírókat találgatva emlegették többek között Horváth Attila jogtörténészt és Szabó Marcel zöldombudsmant, továbbá felmerült Lenkovics Barnabás újraválasztása is alkotmánybíróként.
Paczolay Péter alkotmánybíró, Ab-elnök mandátuma 2015 február végén járt le. Alkotmánybírót nem választottak a helyére.
Az elnöki posztot Lenkovics Barnabás foglalhatta el, aki 2007 óta az Ab tagja, és a kétharmados parlamenti többség még a veszprémi választás előtt, 2014 decemberében elnökké választotta.
Kiss László alkotmánybírói mandátuma 2016 márciusában már lejárt, és csütörtökön tölti hivatali ideje utolsó napját Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós.
Az Ab főtitkára a kialakult helyzetről szólva elmondta: az Ab fennállása óta eltelt több mint negyedszázad során többször előfordult, hogy egy vagy több bírói hely nem volt betöltve. És arra is volt már példa, hogy a testület átmenetileg elnökhelyettes vezetésével működött.
Az Ab 1989 végén jött létre öt taggal, akik maguk közül megválasztották Sólyom Lászlót a testület elnökhelyettesének, majd mikor 1990-ben az első szabad választások nyomán létrejött új parlament megválasztotta a további hat alkotmánybírót, akkor az immár teljes testület választotta elnökké Sólyom Lászlót.
Az Ab két évtizeden át maga választotta tagjai közül az elnököket: Sólyom Lászlót, Németh Jánost, Holló Andrást, Bihari Mihályt és 2008-ban Paczolay Pétert. Ez a szabályozás változott meg 2010 után, így 2011-ben már a parlament választotta kétharmados többséggel a testület elnökének Paczolay Pétert, majd 2014 decemberében Lenkovics Barnabást.
Bitskey Botond leszögezte, hogy sem az elnök, sem a négy alkotmánybíró hiánya nem lehetetleníti el a testület működését.
A törvény szerint az Ab teljes ülése akkor határozatképes, ha legalább az alkotmánybírák kétharmada, köztük az elnök - akadályoztatása vagy hiánya esetén az elnökhelyettes - jelen van.
Kérdésre válaszolva a főtitkár hozzátette: az Ab működése során elő szokott néha fordulni, hogy egy-egy alkotmánybíró távollét - például betegség, halaszthatatlan külföldi út - vagy elfogultság miatt nem tud részt venni a teljes ülésen, de egyszerre három alkotmánybíróval ez nagyon ritkán történhet meg, így a testület határozatképessége sem forog veszélyben.
Az ügyek túlnyomó többségét intéző öttagú tanácsok határozatképességéhez valamennyi tag jelenléte szükséges ugyan, ezt azonban az Ab elnöke az ügyrend alapján eddig is biztosította a helyettesítésekre vonatkozó kijelölésekkel - tette hozzá a főtitkár.
A következő alkotmánybíró, akinek lejár a mandátuma, a 2010 nyarán kilenc évre megválasztott Stumpf István. Azután legközelebb 2023-ban a 2011 nyarán tizenkét évre megválasztott öt alkotmánybíró Dienes-Oehm Egon, Balsai István, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária mandátuma jár le.
Az Ab elnökének a testületen kívül is számos funkciót kell ellátnia, így például az alaptörvény rögzíti a Honvédelmi Tanáccsal kapcsolatos feladatait, és tagja a Szent Korona Testületnek is. A jogszabályok arról nem szólnak, hogy ezekben a funkciókban miként lehet helyettesíteni a hiányzó Ab-elnököt.
MTI
Az alkotmánybírósági törvény értelmében ha az elnök megbízatása lejárt és a tisztség nincs betöltve, jogköreit az elnökhelyettes gyakorolja.
Így például kiszignálja az új ügyeket az előadó bírókra, összehívja és vezeti a teljes ülést, biztosítja a hivatal működését. A hiányzó bírók tanácsadói pedig továbbra is az Ab-n dolgoznak majd, így várhatóan nem fog nőni az ügyek feldolgozásához szükséges idő - mondta a szakember.
Az Ab tagjai 2015 márciusában választották elnökhelyettessé Sulyok Tamást. (Korábban csaknem négy évig nem volt elnökhelyettese a testületnek, előzőleg, 2008 és 2011 között pedig Holló András - korábbi elnök - töltötte be ezt a tisztséget.)
A törvény szerint az új alkotmánybírót elődje mandátumának lejárta előtt három hónappal kell megválasztani.
Megválasztásukhoz az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatása szükséges. Legutóbb 2014 őszén választott alkotmánybírókat a parlament: Sulyok Tamást, Varga Zs.
Andrást és Czine Ágnest.
A 2015. februári veszprémi időközi választás nyomán megszűnt a jelenlegi kormányzó pártok kétharmados parlamenti többsége, így az ellenzék támogatása nélkül már nem tudnak alkotmánybírót választani.
Az elmúlt hónapokban Tóbiás József, az MSZP elnöke bejelentette, hogy az alkotmánybíró-jelölésben nem vesznek részt. Schiffer András, az LMP társelnöke pedig azt közölte, hogy csak akkor , ha minden jelölt konszenzusos lesz, azaz minden jelölő párt számára elfogadható valamennyi jelölt. A sajtóban a lehetséges új bírókat találgatva emlegették többek között Horváth Attila jogtörténészt és Szabó Marcel zöldombudsmant, továbbá felmerült Lenkovics Barnabás újraválasztása is alkotmánybíróként.
Paczolay Péter alkotmánybíró, Ab-elnök mandátuma 2015 február végén járt le. Alkotmánybírót nem választottak a helyére.
Az elnöki posztot Lenkovics Barnabás foglalhatta el, aki 2007 óta az Ab tagja, és a kétharmados parlamenti többség még a veszprémi választás előtt, 2014 decemberében elnökké választotta.
Kiss László alkotmánybírói mandátuma 2016 márciusában már lejárt, és csütörtökön tölti hivatali ideje utolsó napját Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós.
Az Ab főtitkára a kialakult helyzetről szólva elmondta: az Ab fennállása óta eltelt több mint negyedszázad során többször előfordult, hogy egy vagy több bírói hely nem volt betöltve. És arra is volt már példa, hogy a testület átmenetileg elnökhelyettes vezetésével működött.
Az Ab 1989 végén jött létre öt taggal, akik maguk közül megválasztották Sólyom Lászlót a testület elnökhelyettesének, majd mikor 1990-ben az első szabad választások nyomán létrejött új parlament megválasztotta a további hat alkotmánybírót, akkor az immár teljes testület választotta elnökké Sólyom Lászlót.
Az Ab két évtizeden át maga választotta tagjai közül az elnököket: Sólyom Lászlót, Németh Jánost, Holló Andrást, Bihari Mihályt és 2008-ban Paczolay Pétert. Ez a szabályozás változott meg 2010 után, így 2011-ben már a parlament választotta kétharmados többséggel a testület elnökének Paczolay Pétert, majd 2014 decemberében Lenkovics Barnabást.
Bitskey Botond leszögezte, hogy sem az elnök, sem a négy alkotmánybíró hiánya nem lehetetleníti el a testület működését.
A törvény szerint az Ab teljes ülése akkor határozatképes, ha legalább az alkotmánybírák kétharmada, köztük az elnök - akadályoztatása vagy hiánya esetén az elnökhelyettes - jelen van.
Kérdésre válaszolva a főtitkár hozzátette: az Ab működése során elő szokott néha fordulni, hogy egy-egy alkotmánybíró távollét - például betegség, halaszthatatlan külföldi út - vagy elfogultság miatt nem tud részt venni a teljes ülésen, de egyszerre három alkotmánybíróval ez nagyon ritkán történhet meg, így a testület határozatképessége sem forog veszélyben.
Az ügyek túlnyomó többségét intéző öttagú tanácsok határozatképességéhez valamennyi tag jelenléte szükséges ugyan, ezt azonban az Ab elnöke az ügyrend alapján eddig is biztosította a helyettesítésekre vonatkozó kijelölésekkel - tette hozzá a főtitkár.
A következő alkotmánybíró, akinek lejár a mandátuma, a 2010 nyarán kilenc évre megválasztott Stumpf István. Azután legközelebb 2023-ban a 2011 nyarán tizenkét évre megválasztott öt alkotmánybíró Dienes-Oehm Egon, Balsai István, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária mandátuma jár le.
Az Ab elnökének a testületen kívül is számos funkciót kell ellátnia, így például az alaptörvény rögzíti a Honvédelmi Tanáccsal kapcsolatos feladatait, és tagja a Szent Korona Testületnek is. A jogszabályok arról nem szólnak, hogy ezekben a funkciókban miként lehet helyettesíteni a hiányzó Ab-elnököt.
MTI
Hozzászólások