Áder János: a szegedi diákok hősökké váltak - 1956
A szegedi diákok nem születtek forradalmároknak, mégis hősökké váltak - jelentette ki Áder János a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakulásának hatvanadik évfordulóján rendezett ünnepségen vasárnap Szegeden.
A köztársasági elnök a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ünnepi szenátusi ülésén tartott beszédében úgy fogalmazott, 1956 októberében a szegedi hallgatók eleinte csak az oktatás problémáiról akartak szólni, jobb, színvonalasabb képzést, szabad nyelvválasztást követeltek, az ideológiai oktatás visszaszorítását szerették volna elérni.
De amikor végre ki merték mondani, hogy mi a baj az egyetemeken, már nem volt megállás, világossá vált, hogy az egész rendszer megváltoztatására van szükség.
A szegedi fiatalok először még csak azt mondták ki, hogy a kötelező orosz helyett más nyelvet tanulnának. Aztán a kötelező nyelvvel együtt szívesen kitessékelték volna az ideiglenesen itt állomásozó szovjet katonákat is. Szabad és demokratikus választást akartak. A függetlenséget hiányolták, mert látták, mit tesz egy néppel a csatlós élet - mondta az államfő.
Az 1956-ban megalakult MEFESZ nyolc év után az első olyan szervezet volt, amelyet nem a központi hatalom hozott létre. A szegedi egyetemisták maguk keltek útra, és vitték a szervezet hírét. Veszprémben, Miskolcon, Gödöllőn, Székesfehérváron, Sopronban, Debrecenben, Pécsett, Budapesten, ahol csak megjelentek, elemi erővel tört fel a hallgatóságból az érzés: elég volt - hangsúlyozta Áder János.
A szegedi MEFESZ 1956 októberében kinyilvánította, hogy a gondolat, a vélemény és a döntés szabad. Azokban a napokban, szerte a hazában diákszövetségek, forradalmi bizottságok és munkástanácsok születtek - emlékeztetett a köztársasági elnök.
Ahogy a szegedi diákok, úgy hősökké váltak az őket támogató oktatók is, akik egy élet munkáját, tudós karrierjüket kockára téve segítették a fiatalokat - fogalmazott az államfő.
Áder János kifejtette, tisztelettel kell gondolni rájuk, ahogy azokra is, akik a megtorlás éveiben súlyos börtönévekkel fizettek bátorságukért. Az akkor kimondott igazság egy egész nemzet méltóságát és önbecsülését adta vissza. 1956 forradalmárjai, a magyarság hősei ámulatba ejtették a világot.
Az ünnepi szenátusülés előtt a köztársasági elnök találkozott az 1956-os hallgatókkal és oktatókkal a MEFESZ megalakulása helyszínén, a bölcsészkar Auditórium Maximumában, ahol Kiss Tamás, a szervezet alapító-elnöke idézte föl az októberi eseményeket. Ezt követően megkoszorúzták a MEFESZ emlékművét.
Az ünnepségen bemutatták az 1956-os szegedi egyetemi eseményekről szóló, a hatvanadik jubileum előtt tisztelgő Szegedi láng című filmet. Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke a szegedi események következményeit összefoglalva úgy fogalmazott: a forradalom "diáklázadás" volt, melyet a "szegedi szikra" lobbantott föl.
Szabó Gábor, az SZTE rektora kiemelte: az ünnephez az a méltó, ha a fiatalok által megfogalmazott gondolatokat idézzük föl. A problémáink most is meg vannak, ezeket az 56-os forradalom receptjével lehetne megközelíteni. Kellenek lelkes, tettre kész fiatalok, felelős vezetők és összefogás, ha ez a három tényező meg van, aligha történhet bármi baj - hangsúlyozta a professzor.
MTI
A köztársasági elnök a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ünnepi szenátusi ülésén tartott beszédében úgy fogalmazott, 1956 októberében a szegedi hallgatók eleinte csak az oktatás problémáiról akartak szólni, jobb, színvonalasabb képzést, szabad nyelvválasztást követeltek, az ideológiai oktatás visszaszorítását szerették volna elérni.
De amikor végre ki merték mondani, hogy mi a baj az egyetemeken, már nem volt megállás, világossá vált, hogy az egész rendszer megváltoztatására van szükség.
A szegedi fiatalok először még csak azt mondták ki, hogy a kötelező orosz helyett más nyelvet tanulnának. Aztán a kötelező nyelvvel együtt szívesen kitessékelték volna az ideiglenesen itt állomásozó szovjet katonákat is. Szabad és demokratikus választást akartak. A függetlenséget hiányolták, mert látták, mit tesz egy néppel a csatlós élet - mondta az államfő.
Az 1956-ban megalakult MEFESZ nyolc év után az első olyan szervezet volt, amelyet nem a központi hatalom hozott létre. A szegedi egyetemisták maguk keltek útra, és vitték a szervezet hírét. Veszprémben, Miskolcon, Gödöllőn, Székesfehérváron, Sopronban, Debrecenben, Pécsett, Budapesten, ahol csak megjelentek, elemi erővel tört fel a hallgatóságból az érzés: elég volt - hangsúlyozta Áder János.
A szegedi MEFESZ 1956 októberében kinyilvánította, hogy a gondolat, a vélemény és a döntés szabad. Azokban a napokban, szerte a hazában diákszövetségek, forradalmi bizottságok és munkástanácsok születtek - emlékeztetett a köztársasági elnök.
Ahogy a szegedi diákok, úgy hősökké váltak az őket támogató oktatók is, akik egy élet munkáját, tudós karrierjüket kockára téve segítették a fiatalokat - fogalmazott az államfő.
Áder János kifejtette, tisztelettel kell gondolni rájuk, ahogy azokra is, akik a megtorlás éveiben súlyos börtönévekkel fizettek bátorságukért. Az akkor kimondott igazság egy egész nemzet méltóságát és önbecsülését adta vissza. 1956 forradalmárjai, a magyarság hősei ámulatba ejtették a világot.
Az ünnepi szenátusülés előtt a köztársasági elnök találkozott az 1956-os hallgatókkal és oktatókkal a MEFESZ megalakulása helyszínén, a bölcsészkar Auditórium Maximumában, ahol Kiss Tamás, a szervezet alapító-elnöke idézte föl az októberi eseményeket. Ezt követően megkoszorúzták a MEFESZ emlékművét.
Az ünnepségen bemutatták az 1956-os szegedi egyetemi eseményekről szóló, a hatvanadik jubileum előtt tisztelgő Szegedi láng című filmet. Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke a szegedi események következményeit összefoglalva úgy fogalmazott: a forradalom "diáklázadás" volt, melyet a "szegedi szikra" lobbantott föl.
Szabó Gábor, az SZTE rektora kiemelte: az ünnephez az a méltó, ha a fiatalok által megfogalmazott gondolatokat idézzük föl. A problémáink most is meg vannak, ezeket az 56-os forradalom receptjével lehetne megközelíteni. Kellenek lelkes, tettre kész fiatalok, felelős vezetők és összefogás, ha ez a három tényező meg van, aligha történhet bármi baj - hangsúlyozta a professzor.
MTI
Hozzászólások