Alapjogokért Központ: elfogadhatatlan az Európai Humanista Föderáció kezdeményezésének nyilvántartásba vétele
Az Alapjogokért Központ elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Bizottság nyilvántartásba vette az Európai Humanista Föderáció kezdeményezését, amely akár "uniós jogainak megvonásával is arra kényszerítené Magyarországot, hogy +EU-konform+ menekültpolitikát folytasson".
A központ hétfőn a Facebookon közzétett elemzésében rámutatott: az európai polgári kezdeményezés céljaival összeegyeztethetetlen a 7. cikk szerinti eljárás megindítására vonatkozó javaslat.
Megjegyezték: uniós viszonylatban "fiatal" jogintézményről van szó, nincs kiforrott joggyakorlat arról, mit lehet kezdeményezni és mit nem.
Álláspontjuk szerint nagyon ki kell forgatni a jogszabály szövegét ahhoz, hogy bele lehessen érteni a 7. cikk szerinti eljárás megindítását is, az eredeti jogalkotói akarat ugyanis biztosan nem erre irányult.
Az uniós jogalkotás sajátossága ugyanis, hogy jogszabályt sem a tagállami vezetőkből álló tanács, sem pedig a tagállamok választott képviselőiből álló Európai Parlament nem kezdeményezhet. Erre kizárólag a bizottságnak van joga, melynek tagjait viszont nem az uniós állampolgárok választják, ezért pedig sokszor éri a demokráciadeficit vádja - fejtették ki.
A brüsszeli bizottság hétfői közleménye szerint a biztosok testülete november 24-én vitatta meg a kezdeményezést, és arra a következtetésre jutott, hogy adottak a jegyzékbe vétel jogi előfeltételei. Tartalmi szempontból a biztosok nem vizsgálták a kezdeményezést.
MTI
A központ hétfőn a Facebookon közzétett elemzésében rámutatott: az európai polgári kezdeményezés céljaival összeegyeztethetetlen a 7. cikk szerinti eljárás megindítására vonatkozó javaslat.
Megjegyezték: uniós viszonylatban "fiatal" jogintézményről van szó, nincs kiforrott joggyakorlat arról, mit lehet kezdeményezni és mit nem.
Álláspontjuk szerint nagyon ki kell forgatni a jogszabály szövegét ahhoz, hogy bele lehessen érteni a 7. cikk szerinti eljárás megindítását is, az eredeti jogalkotói akarat ugyanis biztosan nem erre irányult.
Az uniós jogalkotás sajátossága ugyanis, hogy jogszabályt sem a tagállami vezetőkből álló tanács, sem pedig a tagállamok választott képviselőiből álló Európai Parlament nem kezdeményezhet. Erre kizárólag a bizottságnak van joga, melynek tagjait viszont nem az uniós állampolgárok választják, ezért pedig sokszor éri a demokráciadeficit vádja - fejtették ki.
A brüsszeli bizottság hétfői közleménye szerint a biztosok testülete november 24-én vitatta meg a kezdeményezést, és arra a következtetésre jutott, hogy adottak a jegyzékbe vétel jogi előfeltételei. Tartalmi szempontból a biztosok nem vizsgálták a kezdeményezést.
MTI
Hozzászólások