Alapjogokért Központ: megalapozatlanok voltak az új médiaszabályozást érő kritikák
Az új médiaszabályozási koncepció lényegét érintő vádak semmilyen hivatalos fórumon nem nyertek bizonyítást, tekintettel arra, hogy jogilag nem voltak megalapozottak - közölte az Alapjogokért Központ (AK) pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a központ azért vizsgálta meg újból a médiát érintő jogszabályok legfontosabb rendelkezéseit, mert a Velencei Bizottság küldöttsége ezen a héten Magyarországon járt, és az előző ciklusban elfogadott új médiaszabályozást vizsgálta.
Az AK elemzésében az áll, hogy a 2010-ben elfogadott új médiaszabályozást az elmúlt években számos politikai és jogi kritika érte. Az előbbiekről a központ szerint bebizonyosodott, hogy alaptalanok, míg a jogi kifogásokra a jogalkotó maradéktalanul reagált; az Országgyűlés számos alkalommal módosította a törvényeket.
Így alaptalannak bizonyultak azon kritikák, amelyek az új médiahatósági struktúra konvergens, tehát a hírközléssel kapcsolatos hatásköröket is felölelő jellegét érintették - írták.
Hasonlóan alaptalannak bizonyultak a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével kapcsolatok kifogások is, de a korábban politikai elfogultsággal vádolt Médiatanács konkrét, gyakorlati működését sem érte érdemi kritika - tették hozzá.
"Azon pontok tekintetében pedig, melyek kapcsán valóban megfogalmazódott jogi ellenérv - így az újságírói forrásvédelem vagy az írott sajtóra vonatkozó egyes tartalmi követelmények kapcsán -, ott a jogalkotó lépett és változtatott" - vélte a központ.
Bár az Alapjogokért Központ szerint az új médiaszabályozás eredeti formájában is megfelelt a demokratikus, jogállami követelményeknek, a módosítások következtében a törvényi keretrendszer most már azokra a kifogásokra is választ ad, melyek legalább meghaladták a politikai vádaskodás szintjét.
MTI
A közlemény szerint a központ azért vizsgálta meg újból a médiát érintő jogszabályok legfontosabb rendelkezéseit, mert a Velencei Bizottság küldöttsége ezen a héten Magyarországon járt, és az előző ciklusban elfogadott új médiaszabályozást vizsgálta.
Az AK elemzésében az áll, hogy a 2010-ben elfogadott új médiaszabályozást az elmúlt években számos politikai és jogi kritika érte. Az előbbiekről a központ szerint bebizonyosodott, hogy alaptalanok, míg a jogi kifogásokra a jogalkotó maradéktalanul reagált; az Országgyűlés számos alkalommal módosította a törvényeket.
Így alaptalannak bizonyultak azon kritikák, amelyek az új médiahatósági struktúra konvergens, tehát a hírközléssel kapcsolatos hatásköröket is felölelő jellegét érintették - írták.
Hasonlóan alaptalannak bizonyultak a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével kapcsolatok kifogások is, de a korábban politikai elfogultsággal vádolt Médiatanács konkrét, gyakorlati működését sem érte érdemi kritika - tették hozzá.
"Azon pontok tekintetében pedig, melyek kapcsán valóban megfogalmazódott jogi ellenérv - így az újságírói forrásvédelem vagy az írott sajtóra vonatkozó egyes tartalmi követelmények kapcsán -, ott a jogalkotó lépett és változtatott" - vélte a központ.
Bár az Alapjogokért Központ szerint az új médiaszabályozás eredeti formájában is megfelelt a demokratikus, jogállami követelményeknek, a módosítások következtében a törvényi keretrendszer most már azokra a kifogásokra is választ ad, melyek legalább meghaladták a politikai vádaskodás szintjét.
MTI
Hozzászólások