Állami Számvevőszék: eredményesek voltak a levegő minőségének védelmét szolgáló intézkedések
Eredményesek voltak a levegő minőségének védelmét szolgáló intézkedések a 2014-2016 közti időszakban, a kis méretű szálló por (PM10) részecskék koncentrációja ráadásul csökkenő kiadások mellett mérséklődött - mondta Németh Erzsébet, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felügyeleti vezetője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az illegális hulladékégetés problémájával a döntéshozóknak a jövőben is foglalkozniuk kell, ugyanis az egészségre különösen veszélyes anyagok (például dioxinok) levegőben elért koncentrációja összefügg a háztartási hulladékégetéssel. Németh Erzsébet kiemelte: a rezsicsökkentés pozitívan befolyásolta az emberek fűtési szokásait, azonban a hátrányos helyzetben élőknél életkörülményeik határozzák meg, hogy mivel fűtenek és milyen egészségügyi kilátásaik vannak.
A helyszínen kiadott közleményben is hangsúlyozták, hogy az illékony szerves vegyületek kibocsátása - ami összefügg a háztartási hulladékégetéssel - különösen a téli hónapokban, meghaladta a határértéket. Görgényi Gábor, az ÁSZ-ellenőrzés vezetője közölte: a számvevőszék vizsgálata szerint Magyarországon az európai uniós irányelveknek megfelelően alakították ki a levegőminőség védelmének rendszerét, a Földművelésügyi Minisztérium, mint a legfontosabb koordináló feladatot ellátó intézmény megfelelően végezte felügyeleti, irányítói tevékenységét.
Az ÁSZ az egyes ágazatokban (közlekedési, ipari, mezőgazdasági és lakossági szektor) végrehajtott intézkedéseket a Nemzeti környezetvédelmi programokban található célkitűzésekkel összevetve ellenőrizte. A Nemzeti környezetvédelmi programoknál a számvevőszék külön értékelte a 2009-2014 és a 2015-2020 közötti időszakokra meghatározott határértékek időarányos teljesülését. Ezek alapján az ÁSZ vizsgálata megállapította, hogy a Nemzeti környezetvédelmi programokban található hosszú távú célkitűzések időarányosan teljesültek, valamint, hogy a légszennyező anyagok összkibocsátása és koncentrációja, az ammónia kivételével trendszerűen csökkent.
Az illegális hulladékégetésről megjegyezte, hogy télen azokban a régiókban nő meg a levegőben a szennyező anyagok koncentrációja, ahol az emberek életszínvonala nem éri el az országos átlagot. Görgényi Gábor a vizsgálat eredményeit összefoglalva elmondta, hogy a levegő minőségének javítására tett intézkedések eredményesek, az irány jó, azonban például az illegális hulladékégetés visszaszorítása miatt további intézkedésekre van szükség.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az illegális hulladékégetés problémájával a döntéshozóknak a jövőben is foglalkozniuk kell, ugyanis az egészségre különösen veszélyes anyagok (például dioxinok) levegőben elért koncentrációja összefügg a háztartási hulladékégetéssel. Németh Erzsébet kiemelte: a rezsicsökkentés pozitívan befolyásolta az emberek fűtési szokásait, azonban a hátrányos helyzetben élőknél életkörülményeik határozzák meg, hogy mivel fűtenek és milyen egészségügyi kilátásaik vannak. A helyszínen kiadott közleményben is hangsúlyozták, hogy az illékony szerves vegyületek kibocsátása - ami összefügg a háztartási hulladékégetéssel - különösen a téli hónapokban, meghaladta a határértéket. Görgényi Gábor, az ÁSZ-ellenőrzés vezetője közölte: a számvevőszék vizsgálata szerint Magyarországon az európai uniós irányelveknek megfelelően alakították ki a levegőminőség védelmének rendszerét, a Földművelésügyi Minisztérium, mint a legfontosabb koordináló feladatot ellátó intézmény megfelelően végezte felügyeleti, irányítói tevékenységét.
Az ÁSZ az egyes ágazatokban (közlekedési, ipari, mezőgazdasági és lakossági szektor) végrehajtott intézkedéseket a Nemzeti környezetvédelmi programokban található célkitűzésekkel összevetve ellenőrizte. A Nemzeti környezetvédelmi programoknál a számvevőszék külön értékelte a 2009-2014 és a 2015-2020 közötti időszakokra meghatározott határértékek időarányos teljesülését. Ezek alapján az ÁSZ vizsgálata megállapította, hogy a Nemzeti környezetvédelmi programokban található hosszú távú célkitűzések időarányosan teljesültek, valamint, hogy a légszennyező anyagok összkibocsátása és koncentrációja, az ammónia kivételével trendszerűen csökkent.
Az illegális hulladékégetésről megjegyezte, hogy télen azokban a régiókban nő meg a levegőben a szennyező anyagok koncentrációja, ahol az emberek életszínvonala nem éri el az országos átlagot. Görgényi Gábor a vizsgálat eredményeit összefoglalva elmondta, hogy a levegő minőségének javítására tett intézkedések eredményesek, az irány jó, azonban például az illegális hulladékégetés visszaszorítása miatt további intézkedésekre van szükség.
A helyszínen kiadott közlemény szerint Magyarországon a legnagyobb problémát a kisméretű szálló por szennyezettség jelenti, amelynek forrása a közlekedés, az energiaszektor és egyre nagyobb mértékben a fűtés, ezen belül a lakossági szilárd tüzelés. A számvevőszék ellenőrzése megállapította, hogy a levegőterheltségi szint mérése, a mérőállomások üzemeltetése megfelelő volt, a mérési pontok elhelyezésének felülvizsgálatáról gondoskodtak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások