ÁSZ-konferencia - Domokos László: lezárult a következmények nélküli ellenőrzések korszaka
Az új alaptörvény és az új számvevőszéki törvény 2011-es hatálybalépésével végérvényesen lezárult a következmények nélküli ellenőrzések korszaka Magyarországon - hangsúlyozta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a szervezet hétfői budapesti konferenciáján.
Az új szabályozás közreműködési és intézkedési terv-készítési kötelezettséget ír elő az ellenőrzöttek részére, e kötelezettségek megsértését pedig – végső eszközként – immár büntetőjogi következmények is sújthatják - fűzte hozzá.
Az ÁSZ újjáalakulásának 25. évfordulója alkalmából, Transzparencia és integritás a közszférában címmel rendezett konferencián az ÁSZ elnöke a fontos változások között említette, hogy minden számvevőszéki jelentés nyilvános lett, ami garantálja az ellenőrzött szervezet és az ellenőrzés eredményeinek átláthatóságát.
Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya tolmácsolta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének üdvözlő szavait.
Mátrai Márta kiemelte: a 2011-es új alaptörvény elfogadását követően az Országgyűlés nem késlekedett megerősíteni az Állami Számvevőszék függetlenségét, szerepét, ennek érdekében az első sarkalatos törvények között alkotta meg és fogadta el az új számvevőszéki törvényt, amely a korábbi szabályozásnál hatékonyabban tudja elősegíteni, támogatni a legfőbb ellenőrző intézmény eredményes működését.
Kiemelte: az Országgyűlés és az Állami Számvevőszék közös álláspontja, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság a demokratikus állam alappillére, a transzparencia és integritás nélkül nem lehet jól működő államról beszélni.
Domokos LÁszló kifejtette: a 2011-es új törvény megalapozta és erősítette a számvevőszék függetlenségét, ez összhangban van az ENSZ 2011. december 22-én elfogadott határozatával, amely szerint "a számvevőszékek csak akkor tudják feladataikat objektíven és eredményesen ellátni, ha függetlenek az ellenőrzött szervezettől és védettek a külső befolyástól." Magyarország az új törvénnyel az egyik első olyan ország a világon, amely teljes mértékben eleget tett az erre irányuló elvárásoknak - emelte ki.
Domokos László hangsúlyozta: az Állami Számvevőszék egy hivatal, nem hatóság vagy bíróság, az ÁSZ nem bírságol és szabályoz, nem hoz döntéseket vitás jogi kérdésekben, illetve nem folytat nyomozást, megállapításokat és javaslatokat tesz, illetve szükség szerint hatósági eljárást kezdeményez. Hozzátette: nem lehet cél a csak önmagáért való elmarasztalás, sokkal inkább a szabályszerű és hatékony működési környezet megteremtése, az ÁSZ törekvése, hogy a jó gyakorlatok közreadásával megelőzze a helytelen gazdálkodást, és támogassa a közpénzzel, közvagyonnal való hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodást.
Miloslav Kala, a cseh számvevőszék elnöke azt emelte ki, hogy az átláthatóságról a cseh emberek elsősorban a közbeszerzésekre asszociálnak.
A cseh és a német számvevőszék által végzett, közbeszerzésekre irányuló párhuzamos ellenőrzés rávilágított arra, hogy Csehországban 27 százalékkal magasabb 1 kilométer autópálya megépítésének költsége, mint Németországban valószínűleg azért, mert a nyílt közbeszerzési eljárások aránya Csehországban alacsonyabb, csak 65 százalék volt, szemben a németországi 80 százalékkal. Németországban a közbeszerzések kiírását, meghirdetését törvény szabályozza, Csehországban a közbeszerzési eljárás módja a kiíró döntésének függvénye - tette hozzá.
A cseh számvevőszéki elnök szerint az e-audit rendszerének bevezetése jelenti a jövőt a számvevőszéki ellenőrzések során. Ennek a használatával számos ellenőrzési eljárás automatizálható, aminek révén a számvevőszéki ellenőrzések hatékonyabbá válhatnak, és rövidíthetőek, valamint erőforrás-megtakarítással is járnak, és az e-audit csökkenti a korrupció kockázatát is - jelezte a cseh számvevőszéki elnök.
Hu Csia-csün, a kínai számvevőszék sanghaji főigazgatója elmondta: a kínai számvevőszék az elmúlt években a jó kormányzás támogatása, az átláthatóság, elszámoltathatóság, a korrupció elleni harc, a pénzügyi politikák hosszú távú fenntarthatósága jegyében végezte a tevékenységét, és nagy figyelmet fordított az emberek alapvető érdekeinek szem előtt tartására. A további fejlődés és a modernizálás érdekében azonban a kínai számvevőszéknek erősítenie kell kommunikációs tevékenységét - mutatott rá a főigazgató.
A számvevőszéki kommunikáció során a hivatalos kommunikáció elsősorban az ellenőrzött szervezettekkel, hatóságokkal, kormányzati szervekkel zajlik, célja a javaslatok és visszajelzések összegyűjtése, összevetése,- mondta a kínai számvevőszék főigazgatója.
MTI
Az új szabályozás közreműködési és intézkedési terv-készítési kötelezettséget ír elő az ellenőrzöttek részére, e kötelezettségek megsértését pedig – végső eszközként – immár büntetőjogi következmények is sújthatják - fűzte hozzá.Az ÁSZ újjáalakulásának 25. évfordulója alkalmából, Transzparencia és integritás a közszférában címmel rendezett konferencián az ÁSZ elnöke a fontos változások között említette, hogy minden számvevőszéki jelentés nyilvános lett, ami garantálja az ellenőrzött szervezet és az ellenőrzés eredményeinek átláthatóságát.
Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya tolmácsolta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének üdvözlő szavait.
Mátrai Márta kiemelte: a 2011-es új alaptörvény elfogadását követően az Országgyűlés nem késlekedett megerősíteni az Állami Számvevőszék függetlenségét, szerepét, ennek érdekében az első sarkalatos törvények között alkotta meg és fogadta el az új számvevőszéki törvényt, amely a korábbi szabályozásnál hatékonyabban tudja elősegíteni, támogatni a legfőbb ellenőrző intézmény eredményes működését.
Kiemelte: az Országgyűlés és az Állami Számvevőszék közös álláspontja, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság a demokratikus állam alappillére, a transzparencia és integritás nélkül nem lehet jól működő államról beszélni.
Domokos LÁszló kifejtette: a 2011-es új törvény megalapozta és erősítette a számvevőszék függetlenségét, ez összhangban van az ENSZ 2011. december 22-én elfogadott határozatával, amely szerint "a számvevőszékek csak akkor tudják feladataikat objektíven és eredményesen ellátni, ha függetlenek az ellenőrzött szervezettől és védettek a külső befolyástól." Magyarország az új törvénnyel az egyik első olyan ország a világon, amely teljes mértékben eleget tett az erre irányuló elvárásoknak - emelte ki.
Domokos László hangsúlyozta: az Állami Számvevőszék egy hivatal, nem hatóság vagy bíróság, az ÁSZ nem bírságol és szabályoz, nem hoz döntéseket vitás jogi kérdésekben, illetve nem folytat nyomozást, megállapításokat és javaslatokat tesz, illetve szükség szerint hatósági eljárást kezdeményez. Hozzátette: nem lehet cél a csak önmagáért való elmarasztalás, sokkal inkább a szabályszerű és hatékony működési környezet megteremtése, az ÁSZ törekvése, hogy a jó gyakorlatok közreadásával megelőzze a helytelen gazdálkodást, és támogassa a közpénzzel, közvagyonnal való hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodást.
Miloslav Kala, a cseh számvevőszék elnöke azt emelte ki, hogy az átláthatóságról a cseh emberek elsősorban a közbeszerzésekre asszociálnak.
A cseh és a német számvevőszék által végzett, közbeszerzésekre irányuló párhuzamos ellenőrzés rávilágított arra, hogy Csehországban 27 százalékkal magasabb 1 kilométer autópálya megépítésének költsége, mint Németországban valószínűleg azért, mert a nyílt közbeszerzési eljárások aránya Csehországban alacsonyabb, csak 65 százalék volt, szemben a németországi 80 százalékkal. Németországban a közbeszerzések kiírását, meghirdetését törvény szabályozza, Csehországban a közbeszerzési eljárás módja a kiíró döntésének függvénye - tette hozzá.
A cseh számvevőszéki elnök szerint az e-audit rendszerének bevezetése jelenti a jövőt a számvevőszéki ellenőrzések során. Ennek a használatával számos ellenőrzési eljárás automatizálható, aminek révén a számvevőszéki ellenőrzések hatékonyabbá válhatnak, és rövidíthetőek, valamint erőforrás-megtakarítással is járnak, és az e-audit csökkenti a korrupció kockázatát is - jelezte a cseh számvevőszéki elnök.
Hu Csia-csün, a kínai számvevőszék sanghaji főigazgatója elmondta: a kínai számvevőszék az elmúlt években a jó kormányzás támogatása, az átláthatóság, elszámoltathatóság, a korrupció elleni harc, a pénzügyi politikák hosszú távú fenntarthatósága jegyében végezte a tevékenységét, és nagy figyelmet fordított az emberek alapvető érdekeinek szem előtt tartására. A további fejlődés és a modernizálás érdekében azonban a kínai számvevőszéknek erősítenie kell kommunikációs tevékenységét - mutatott rá a főigazgató.
A számvevőszéki kommunikáció során a hivatalos kommunikáció elsősorban az ellenőrzött szervezettekkel, hatóságokkal, kormányzati szervekkel zajlik, célja a javaslatok és visszajelzések összegyűjtése, összevetése,- mondta a kínai számvevőszék főigazgatója.
MTI
Hozzászólások