ÁSZ: szabályszerűen gazdálkodott az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 között
Többnyire szabályszerűen gazdálkodott az Alkotmánybíróság 2011-2014 között - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a frissen lezárult ellenőrzésének eredményét kedden az MTI-vel.
A vizsgálat megállapította, hogy az intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodása - kisebb hiányosságokkal - megfelelő volt. Az Alkotmánybíróság belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése eleget tett a jogszabályi előírásoknak, és 2013-tól javuló tendenciát mutat - írták.
Az intézmény teljesített költségvetési kiadása 2011-ben több mint 1,5 milliárd, 2014-ben majdnem 1,8 milliárd forint volt. Vagyona a 2011-es nagyjából 960 millióról 2014 végére mintegy 860 millió forintra csökkent.
Úgy folytatták: összességében szabályszerű volt az irányító szervi feladatellátás, amelyet jogszabály alapján a költségvetési szerv vezetője, az Alkotmánybíróság elnöke látott el.
Az intézmény rendelkezett megfelelő szervezeti és működési szabályzattal, alapító okirata azonban 2011 végéig nem tett eleget az Alkotmánybíróság székhelyére vonatkozó törvényi rendelkezésnek - jegyezték meg.
Kiemelték, hogy az ellenőrzés hiányosságokat tárt fel a kontrollkörnyezetről. Az Alkotmánybíróságnak 2011-2014 között nem volt adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata.
A belső ellenőri jelentések a kötelező tartalmi elemek közül nem foglalták magukban az ellenőrzést végző szervezeti egység megnevezését, az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás megjelölését, valamint 2011-ben a helyszíni ellenőrzés kezdetét és végét.
A pénzügyi gazdálkodásról az ÁSZ megállapította, hogy az elemi költségvetés, az előirányzatok megállapítása, a bevételi és kiadási előirányzatok módosítása, továbbá az előirányzat-maradvány megállapítása, felhasználása során betartották a jogszabályi előírásokat és a belső szabályzatokban foglaltakat.
A bevételi előirányzatok teljesítése teljes mértékben, a kiadási előirányzatok felhasználása azonban csupán részben felelt meg az előírásoknak a személyi juttatások, a pénzeszközátadások és a dologi kiadások esetében - írták. Hozzátették: biztosított volt a folyamatos fizetőképesség, az intézmény forgó-, illetve pénzeszközei fedezetet biztosítottak a kötelezettségek kiegyenlítésére.
A vagyongazdálkodás területén az ellenőrzés megállapította, hogy a mérlegben kimutatott eszközök és források nyilvántartása, értékelése, leltározása, a vagyonelemek elidegenítése, hasznosítása megfelelő volt.
Az Alkotmánybíróság az előírások szerint teljesítette 2011 és 2014 között az állagmegőrzési, 2011-2012-ben az értékmegőrzési kötelezettségét, míg 2013-2014-ben jogszabály alapján mentesült a visszapótlási kötelezettség alól.
A vagyonkezelési szerződés tartalma nem volt megfelelő, mivel hatályon kívül helyezett jogszabályi hivatkozásokat tartalmazott, továbbá - az Alkotmánybíróság által kezelt vagyonelemek többszöri változása ellenére - az ellenőrzött időszak végéig nem foglalták a szerződést egységes szerkezetbe a módosításokkal.
Az eredményszemléletű számvitel bevezetésével kapcsolatos feladatok végrehajtása ugyanakkor megfelelően zajlott.
Az ÁSZ a költségvetési szerv vezetőjének - az Alkotmánybíróság elnökének - fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre harminc napon belül intézkedési tervet kell készítenie - olvasható a közleményben.
MTI
A vizsgálat megállapította, hogy az intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodása - kisebb hiányosságokkal - megfelelő volt. Az Alkotmánybíróság belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése eleget tett a jogszabályi előírásoknak, és 2013-tól javuló tendenciát mutat - írták.
Az intézmény teljesített költségvetési kiadása 2011-ben több mint 1,5 milliárd, 2014-ben majdnem 1,8 milliárd forint volt. Vagyona a 2011-es nagyjából 960 millióról 2014 végére mintegy 860 millió forintra csökkent.
Az ellenőrzött időszakban a gazdasági szervezetet a stabilitás jellemezte - emelték ki.
Úgy folytatták: összességében szabályszerű volt az irányító szervi feladatellátás, amelyet jogszabály alapján a költségvetési szerv vezetője, az Alkotmánybíróság elnöke látott el.
Az intézmény rendelkezett megfelelő szervezeti és működési szabályzattal, alapító okirata azonban 2011 végéig nem tett eleget az Alkotmánybíróság székhelyére vonatkozó törvényi rendelkezésnek - jegyezték meg.
Kiemelték, hogy az ellenőrzés hiányosságokat tárt fel a kontrollkörnyezetről. Az Alkotmánybíróságnak 2011-2014 között nem volt adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata.
A belső ellenőri jelentések a kötelező tartalmi elemek közül nem foglalták magukban az ellenőrzést végző szervezeti egység megnevezését, az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás megjelölését, valamint 2011-ben a helyszíni ellenőrzés kezdetét és végét.
A pénzügyi gazdálkodásról az ÁSZ megállapította, hogy az elemi költségvetés, az előirányzatok megállapítása, a bevételi és kiadási előirányzatok módosítása, továbbá az előirányzat-maradvány megállapítása, felhasználása során betartották a jogszabályi előírásokat és a belső szabályzatokban foglaltakat.
A bevételi előirányzatok teljesítése teljes mértékben, a kiadási előirányzatok felhasználása azonban csupán részben felelt meg az előírásoknak a személyi juttatások, a pénzeszközátadások és a dologi kiadások esetében - írták. Hozzátették: biztosított volt a folyamatos fizetőképesség, az intézmény forgó-, illetve pénzeszközei fedezetet biztosítottak a kötelezettségek kiegyenlítésére.
A vagyongazdálkodás területén az ellenőrzés megállapította, hogy a mérlegben kimutatott eszközök és források nyilvántartása, értékelése, leltározása, a vagyonelemek elidegenítése, hasznosítása megfelelő volt.
Az Alkotmánybíróság az előírások szerint teljesítette 2011 és 2014 között az állagmegőrzési, 2011-2012-ben az értékmegőrzési kötelezettségét, míg 2013-2014-ben jogszabály alapján mentesült a visszapótlási kötelezettség alól.
A vagyonkezelési szerződés tartalma nem volt megfelelő, mivel hatályon kívül helyezett jogszabályi hivatkozásokat tartalmazott, továbbá - az Alkotmánybíróság által kezelt vagyonelemek többszöri változása ellenére - az ellenőrzött időszak végéig nem foglalták a szerződést egységes szerkezetbe a módosításokkal.
Az eredményszemléletű számvitel bevezetésével kapcsolatos feladatok végrehajtása ugyanakkor megfelelően zajlott.
Az ÁSZ a költségvetési szerv vezetőjének - az Alkotmánybíróság elnökének - fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre harminc napon belül intézkedési tervet kell készítenie - olvasható a közleményben.
MTI
Hozzászólások