Átadták a Jedlik Ányos-díjakat
Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár a díjátadón mondott köszöntőjében hangsúlyozta: a kormány egyik legfontosabb stratégiai törekvése, hogy Magyarország ne csak termelési központ legyen, hanem fontos kutatási, innovációs térséggé is váljon Európában.
Ezért a kormányzat szándéka a kutatás-fejlesztés további erősítése, a kutatási és innovációs versenyben való helytálláshoz pedig kiemelt figyelmet fordít az innovációra fordítható források növelésére - tette hozzá.
Elmondta, 2015-ben kutatás-fejlesztésre 468 milliárd forintot, a GDP 1,39 százalékát fordították Magyarországon, 6,2 százalékkal többet az előző évinél.
Magyarország a 13. helyen szerepel a világ 45 vezető országát tartalmazó 5. Nemzetközi Szellemi Tulajdon Index rangsorában, megelőzve ezzel többek között Lengyelországot, Izraelt és Kanadát is. A magyar innovációs környezet javulását jól mutatja, hogy a nemzeti védjegybejelentések száma 2016-ban 17 százalékkal, míg a magyar nemzeti formatervezési mintaoltalmak száma közel 30 százalékkal nőtt - sorolta.
A Jedlik Ányos-díjjal elismert kutatók, fejlesztők és feltalálók tudásukkal, munkájukkal és elkötelezettségükkel jelentős szerepet vállalnak Magyarország gazdasági előrejutásában - hangsúlyozta. Luszcz Viktor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöke beszédében kiemelte: az 1996-os díjalapítás óta több mint százan részesültek Jedlik Ányos-elismerésben.
Emlékeztetett: 2016-ban megkezdhette munkáját a Visegrádi Szabadalmi Intézet, ami segít abban, hogy a részt vevő országok szabadalmi bejelentői saját anyanyelvükön, olcsóbban, gyorsabban indítsák meg a nemzetközi szabadalmi bejelentést. Bizakodásra ad okot, hogy 2016-ban 5 százalékkal nőtt a nemzeti úton benyújtott szabadalmi bejelentések száma. Ahhoz azonban, hogy az ország elmozduljon a tudásintenzív ágazatok irányába, további erőfeszítésekre van szükség - mondta.
Az innováció és a technológiatranszfer már nemcsak az ország fejlettségének fokmérője, hanem a béreken keresztül annak népességmegtartó képességét is meghatározza, így alapvető nemzetpolitikai tényező - fűzte hozzá. Szavai szerint azzal, hogy a hivatal felügyeletét tavaly év vége óta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) látja el, közvetlenül be tud kapcsolódni a magyar gazdaság versenyképességét szellemi tulajdoni szempontból támogató intézkedések kidolgozásába.
A Jedlik Ányos-díjat hagyományosan a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke adományozza március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódóan a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenységért, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismeréseként.
MTI
Ezért a kormányzat szándéka a kutatás-fejlesztés további erősítése, a kutatási és innovációs versenyben való helytálláshoz pedig kiemelt figyelmet fordít az innovációra fordítható források növelésére - tette hozzá.
Elmondta, 2015-ben kutatás-fejlesztésre 468 milliárd forintot, a GDP 1,39 százalékát fordították Magyarországon, 6,2 százalékkal többet az előző évinél.
A középtávú kormányzati stratégiában az 1,8 százalékos szint elérése szerepel. Kitért arra, hogy az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának Globális Szellemi Tulajdon Központja által közzétett Az innováció hajtóelemei című jelentésben Magyarországot az index javítására aktívan és sikeresen törekvő országként emelte ki.
Magyarország a 13. helyen szerepel a világ 45 vezető országát tartalmazó 5. Nemzetközi Szellemi Tulajdon Index rangsorában, megelőzve ezzel többek között Lengyelországot, Izraelt és Kanadát is. A magyar innovációs környezet javulását jól mutatja, hogy a nemzeti védjegybejelentések száma 2016-ban 17 százalékkal, míg a magyar nemzeti formatervezési mintaoltalmak száma közel 30 százalékkal nőtt - sorolta.
A Jedlik Ányos-díjjal elismert kutatók, fejlesztők és feltalálók tudásukkal, munkájukkal és elkötelezettségükkel jelentős szerepet vállalnak Magyarország gazdasági előrejutásában - hangsúlyozta. Luszcz Viktor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöke beszédében kiemelte: az 1996-os díjalapítás óta több mint százan részesültek Jedlik Ányos-elismerésben.
Emlékeztetett: 2016-ban megkezdhette munkáját a Visegrádi Szabadalmi Intézet, ami segít abban, hogy a részt vevő országok szabadalmi bejelentői saját anyanyelvükön, olcsóbban, gyorsabban indítsák meg a nemzetközi szabadalmi bejelentést. Bizakodásra ad okot, hogy 2016-ban 5 százalékkal nőtt a nemzeti úton benyújtott szabadalmi bejelentések száma. Ahhoz azonban, hogy az ország elmozduljon a tudásintenzív ágazatok irányába, további erőfeszítésekre van szükség - mondta.
Az innováció és a technológiatranszfer már nemcsak az ország fejlettségének fokmérője, hanem a béreken keresztül annak népességmegtartó képességét is meghatározza, így alapvető nemzetpolitikai tényező - fűzte hozzá. Szavai szerint azzal, hogy a hivatal felügyeletét tavaly év vége óta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) látja el, közvetlenül be tud kapcsolódni a magyar gazdaság versenyképességét szellemi tulajdoni szempontból támogató intézkedések kidolgozásába.
A Jedlik Ányos-díjat hagyományosan a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke adományozza március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódóan a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenységért, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismeréseként.
MTI
Hozzászólások