Átlátszó: Andy Vajna volt cége 157 milliós támogatást kaphat
Az atlatszo.hu szerint a kormány úgy módosította a filmtörvényt, hogy az Andy Vajna által 2002-ben alapított Digic Pictures Kft. néhány perces videójáték reklámok készítése után jogosult legyen egy közvetetten 20 százalékos állami támogatásra. Ez 2013-ban nagyjából 160 millió forintos adókedvezményben „csapódhat le”.
Andy vajna (Forrás: www.nnfp.nl)
A portál által megkérdezett rendezők és producerek csak „Lex Vajnának” nevezik a tavalyi módosítást. Eszerint a filmes cégek, amennyiben videójáték-intrókat készítenek, a gyártási költségek 20 százalékával csökkenthetik az adóalapjukat és az adójukat. Az állam lemond a társasági adóbevétel egy részéről, ez így lényegében – hasonlóképpen a látványsportágak adókedvezményéhez (tao) – állami támogatásnak minősül.
A módosítás előtt a filmtörvény nem tartotta államilag támogatandónak az olyan alkotásokat, amilyeneket a Digic Pictures Kft. készít. Az atlatszo.hu azt írja: az még Magyarországon is egyedülálló, hogy egy állami hivatalnok a hozzá közel álló vállalkozásoknak kedvező módon változtasson az általa felügyelt piac szabályrendszerén. A törvénymódosítás idején már Andy Vajna vezette a filmes támogatásokról döntő Magyar Nemzeti Filmalapot (MNF).
A Vajna alapította Digic Pictures-ben ugyan hivatalosan már nincs tulajdonrésze, hiszen az most a Magyar Enterprises (egy a Holland Antillákon bejegyzett offshore cég) tulajdonában van, amely átláthatatlan tulajdonosi háttérrel rendelkezik. Az említett offshore cég ugyanakkor rengeteg szállal kötődik a filmipari kormánybiztoshoz. Tulajdonolja például a Buno Kft.-t és az InterCom-ot. Előbbinek Vajna az ügyvezetője, utóbbiból összeférhetetlenség miatt hivatalosan kiszállt.
A Nemzeti Filmiroda adatai szerint a Digic Pictures eleddig olyan világhírű alkotások – összesen 18,5 percnyi – trailerei után kapta meg a 20 százalékos támogatási igazolást, mint a Halo 4, az Assasin’s Creed III: Golden Age, és a Watch Dogs. Ezekért az új törvény szerint költségvetésük alapján 157 milliós állami támogatás jár.
A Halo-előzetes (10 perc) költségvetése 400 millió forint fölötti összeg volt. (Érdekes, hogy ennek gyártását az NMHH adatai szerint 2011 decemberétől 2012 augusztusáig végezték, tehát a törvénymódosítás előtti időszakban!) Az Assassin’s Creed III: Golden Age-előzetes (5,5 perc) költsége 230 millió, a Watch Dogs-é pedig 150 millió forintba került. Ezekből a számokból áll össze a fentebb említett adókedvezmény summája.
[video width="600" ][/video]
Az atlatszo.hu megkeresésére a cég társalapítója, Rabb Alex elmondta, hogy mivel ezeken a filmeken több mint százan dolgoztak hónapokon keresztül, túlnyomó többségben főállásban, ezért percenkénti piaci áruk 150-250 ezer dollár körül van.
Az alkotások teljes költségvetését a Kft. nem adta ki, mert szerintük ez nem publikus. A lap más filmipari forrásra hivatkozva írja, hogy a Digic Pictures nem szorulna rá az állami támogatásra, hiszen több éve százmilliós nyeresége van.
A videójátékok népszerűsítése nyilvánvalóan reklám, a reklámfilmeket pedig nem éppen az adófizetők pénzéből kellene támogatni.
Andy vajna (Forrás: www.nnfp.nl)
A portál által megkérdezett rendezők és producerek csak „Lex Vajnának” nevezik a tavalyi módosítást. Eszerint a filmes cégek, amennyiben videójáték-intrókat készítenek, a gyártási költségek 20 százalékával csökkenthetik az adóalapjukat és az adójukat. Az állam lemond a társasági adóbevétel egy részéről, ez így lényegében – hasonlóképpen a látványsportágak adókedvezményéhez (tao) – állami támogatásnak minősül.
A módosítás előtt a filmtörvény nem tartotta államilag támogatandónak az olyan alkotásokat, amilyeneket a Digic Pictures Kft. készít. Az atlatszo.hu azt írja: az még Magyarországon is egyedülálló, hogy egy állami hivatalnok a hozzá közel álló vállalkozásoknak kedvező módon változtasson az általa felügyelt piac szabályrendszerén. A törvénymódosítás idején már Andy Vajna vezette a filmes támogatásokról döntő Magyar Nemzeti Filmalapot (MNF).
A Vajna alapította Digic Pictures-ben ugyan hivatalosan már nincs tulajdonrésze, hiszen az most a Magyar Enterprises (egy a Holland Antillákon bejegyzett offshore cég) tulajdonában van, amely átláthatatlan tulajdonosi háttérrel rendelkezik. Az említett offshore cég ugyanakkor rengeteg szállal kötődik a filmipari kormánybiztoshoz. Tulajdonolja például a Buno Kft.-t és az InterCom-ot. Előbbinek Vajna az ügyvezetője, utóbbiból összeférhetetlenség miatt hivatalosan kiszállt.
A Nemzeti Filmiroda adatai szerint a Digic Pictures eleddig olyan világhírű alkotások – összesen 18,5 percnyi – trailerei után kapta meg a 20 százalékos támogatási igazolást, mint a Halo 4, az Assasin’s Creed III: Golden Age, és a Watch Dogs. Ezekért az új törvény szerint költségvetésük alapján 157 milliós állami támogatás jár.
A Halo-előzetes (10 perc) költségvetése 400 millió forint fölötti összeg volt. (Érdekes, hogy ennek gyártását az NMHH adatai szerint 2011 decemberétől 2012 augusztusáig végezték, tehát a törvénymódosítás előtti időszakban!) Az Assassin’s Creed III: Golden Age-előzetes (5,5 perc) költsége 230 millió, a Watch Dogs-é pedig 150 millió forintba került. Ezekből a számokból áll össze a fentebb említett adókedvezmény summája.
[video width="600" ][/video]
Az atlatszo.hu megkeresésére a cég társalapítója, Rabb Alex elmondta, hogy mivel ezeken a filmeken több mint százan dolgoztak hónapokon keresztül, túlnyomó többségben főállásban, ezért percenkénti piaci áruk 150-250 ezer dollár körül van.
Az alkotások teljes költségvetését a Kft. nem adta ki, mert szerintük ez nem publikus. A lap más filmipari forrásra hivatkozva írja, hogy a Digic Pictures nem szorulna rá az állami támogatásra, hiszen több éve százmilliós nyeresége van.
A videójátékok népszerűsítése nyilvánvalóan reklám, a reklámfilmeket pedig nem éppen az adófizetők pénzéből kellene támogatni.
Hozzászólások