Az Év fája címre pályázik a sóstó fehér nyárfa
Az Év fája címre pályázik a nyíregyháziak kedvence, a sóstógyógyfürdői városrészben lévő Sóstói Múzeumfalu fehér nyárfája.Kisgyörgy Tamás, a Felső-Tisza-vidék népi építészetét őrző skanzen közművelődési munkatársa kedden az MTI-nek elmondta: a múzeumfalu fehér nyárfája egy szélfútta magból kelt ki, és 1990-ben cseperedett csemetévé. Azóta megközelítőleg 25 méter magasra nőtt, törzsének átmérője pedig 348 centiméter.
A faóriás az intézmény ékességének számít, sok-sok látogató kedvence - emelte ki Kisgyörgy Tamás.
A fehér nyárfa a nyárfák hat szekciójának egyikébe tartozik. A lombhullató, gyorsan növő fafajta Közép- és Dél-Európában honos, Magyarországon a leggyakoribb nyárfaféle. Kérge fehér, levele három- vagy ötkaréjú, friss hajtású levélzetének teljes felülete fehér. Később a levelek sötétzöldre változnak, molyhos fonákoldaluk viszont végig ezüstösen fehér marad.
A fehér nyárfa lecsüngő, porzós barkavirága szürkés vörös. Termése barkában álló tok, amelyből nyár elején apró, repülőmagvak pattannak ki. Ezeket szétteríti a szél, és megfelelő talajra hullva csemetévé, majd fává nőnek.
A fehér nyárfa az ártéri erdők, a folyó- és patakpartok gyakori fája. Puha fája szurkos, főként raklapgyártásra használják. Régebben, az 1960-as, 70-es és 80-as években exportládát is készítettek belőle a híres szabolcsi jonatánalmának.
A településeken a fehér nyárfa mára "üldözött fa" lett, mert nyár elején szétrepülő termése sok emberből allergiás reakciót válthat ki.
A Sóstói Múzeumfalu szakemberei június 10-éig készítik el és nyújtják be a fehér nyárfa pályázatát az Év fája címre.
MTI
Hozzászólások