Az LMP népszavazást indít a nyugdíjakról

Az LMP 2012-ben népszavazást indít annak érdekében, hogy megvédje a nyugdíjakat, és azokat is, akik a Fidesz-kormány ki szeretne semmizni - közölte Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője egy veszprémi sajtótájékoztatón. A politikus hozzátette, hogy nem engedik az 5-10 éve törvényesen nyugdíjat megszerző emberek létbizonytalanságba taszítását, illetve azt is megkérdezik a szavazóktól, hogy 2010-ben felhatalmazták-e a kormányt a nyugellátás megvonására. 

Schiffer András a sajtótájékoztatón elmondta: az LMP már 2011 májusában el szerette volna indítani a népszavazást a törvényesen megszerzett nyugdíj-jogosultságokat megvonásának megelőzése érdekében, ám az OVB (Országos Választási Bizottság) ezt elutasította. Az LMP ezután az alkotmánybírósághoz fordult, akik új eljárásra kötelezték az OVB-t.

A frakcióvezető szerint az Alkotmánybíróság "folyamatosan dolgozza fel" az LMP népszavazási kérdéseit és rövid időn belül dönteni fog azokról. A szükséges aláírások beszerzése négy hónapot vesz igénybe, utána már csak a parlamenten és a köztársasági elnökön múlik a népszavazás elindításának időpontja. Így ekkor az állampolgárok kifejezhetik véleményüket a  a Fidesz "megszorító, mindenkit legázoló és embertelen gazdaság- és társadalompolitikájáról".

Kiegészítésként hozzáteszünk némi plusz információt a népszavazásról.

A hatalomgyakorlás egyik klasszikus formája a közvetlen demokrácia, melynek lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül vesznek részt a közügyekben. A mai államokban a közvetlen és a képviseleti demokrácia is megjelenik, de utóbbinak nagyobb a szerepe.

Legfőbb megnyilvánulási formái a népszavazás és a népi kezdeményezés. A népszavazásoknak többféle fajtája ismert: megkülönböztethetünk terület szerint: országos vagy helyi népszavazást (utóbbit bizonyos esetekben kötelező megtartani, például községegyesítéskor) . Jogalap szerint egy népszavazás lehet kötelező vagy fakultatív, ezt utóbbi jelenti, hogy a képviselőszervnek kötelező-e megtartania a népszavazást, vagy csak lehetősége van rá.

Kötőerő szerint pedig lehet a népszavazás ügydöntő vagy véleményező, ami azt jelzi, hogy mennyire kötelezi a képviselőszervet. Ha egy népszavazás ügydöntő, akkor az ügyben ténylegesen is a nép szava dönt, azaz a szavazás eredménye végleges döntést hoz egy bizonyos kérdésben. Ha azonban a népszavazás csak véleményező, akkor a képviselőszerv akár figyelmen kívül is hagyhatja a szavazás eredményét.

A népszavazások jogköre az Országgyűlést hatáskörét érintő ügyekre korlátozódik, de még ezenkívül is találunk korlátozásokat. Nem lehet népszavazást tartani például az adókról, hadiállapotról, alaptörvényről... . A népszavazásokat az Országgyűlés rendeli el, időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. A népszavazás csak abban az esetben érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen adja le szavazatát.

1989 és 2008 között óta összesen hat országos népszavazás volt Magyarországon (1989, 1990, 1997 –belépés a NATO-ba, 2003- belépés az EU-ba, 2004, 2008.). A közvetlen demokrácia ritkábban használt és kevésbé közismert megnyilvánulási formája a népi kezdeményezés. Ennek jogköre is csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügy lehet. A népi kezdeményezés alapfeltétele 50.000 választópolgár érvényes aláírása, ami után az Országgyűlésnek alkotmányos kötelesség a kérdés napirendre tűzése és megtárgyalása. Az új, 2012. január 1-jével életbe lépő alaptörvényünk már nem tartalmazza a népi kezdeményezés lehetőségét... Hir.ma