Az uniós szigorítás miatt két év múlva várható a kondenzációs gázkazán eladások fellendülése
Egy uniós rendelet szerint szeptembertől már csak kondenzációs gázkazánok felszerelését lehet engedélyezni, de az átmeneti idő miatt ezeknek a piaca csak 2017-ben növekszik számottevően - mondta Grzegorz Wojcik, az Ariston Thermo Hungária Kft. ügyvezetője csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
Kondenzációs kémény
A Magyarország mellett Szlovákiáért és Csehországért felelős területi vezető kitért arra is, hogy a magyar vízmelegítő és gázkazán piacon az olasz csoport az első három helyezett között szerepel, és az eladások évi 15 százalékkal növekednek.
Miután - a hivatalos mérleg adatok szerint - a cég 2013. évi árbevétele 2,6 milliárd forintot tett ki, a múlt évet már közel 3 milliárd forintos árbevétellel zárta.
Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy szerdán egy asztalhoz ültek a kormány, a gázszolgáltatók és a kazángyártók képviselői. A kormány egy éves átmeneti időszakot javasolt, amely alatt kiürülnek a raktárakból a nem kondenzációs kazánok, és kizárólag kondenzációsak kerülnek forgalomba. A gázszolgáltatók viszont 2 éves átmenethez ragaszkodtak, mivel egy felszerelési engedély 2 évre szól.
Az uniós rendelet egyébként azt írja elő, hogy a gázkazán hatásfokának el kell érnie a 86 százalékot, ezt viszont csak kondenzációs technikával lehet elérni.
A kondenzációs gázkazán a füstgázból is kivonja a hőt, ezért jobb a hatásfoka a hagyományos kazánéhoz képest. Ugyanakkor drágább, de Grzegorz Wojcik kalkulációja szerint a cége termékeinél a különbség 1 év alatt megtérül a legalább 20 százalékkal jobb hatásfok miatt.
A cég bemutatásakor az ügyvezető elmondta, hogy az Ariston csoportot a Merloni család alapította 1930-ban és ma is családi tulajdonban van. A csoport tavalyi árbevétele 1,3 milliárd euró volt, a 7,4 millió darab készüléket 6600 alkalmazott állította elő. Fejlesztésre 61 millió eurót költöttek 2014-ben.
Termékeinek 90 százaléka fűtőberendezés, amely vízmelegítőkből, gázkazánokból, hőszivattyúkból és napkollektorokból áll. A maradék 10 százalékon - fele-fele arányban - az alkatrészek és tartozékok, valamint az ipari égőfejek osztoznak.
Termelésének 90 százalékát 150 országba exportálja a csoport. Az export 45 százaléka jut Nyugat-Európára.
A magyar piacra 1996-ban lépett be az Ariston, az itteni eladás 60 százaléka fűtőkészülék, 30 százaléka vízmelegítő, míg a maradék 10 százalék az alkatrészek és tartozékok eladásából és a szervizelésből származik.
A magyar piacon a további növekedést az ipari kondenzációs technikával, valamint a levegő-víz hőszivattyúval akarják elérni, amellett, hogy a már említett uniós előírás szerint a családi házakban használt kondenzációs kazánok piaca is bővül - vázolta a jövőt Grzegorz Wojcik.
Ősztől megteremtik a mobil telefonos online összeköttetést a fűtőkészülékek és a szerviz között. Ezzel a hibák egy része távolról is javítható lesz - tette hozzá az ügyvezető.
MTI
Kondenzációs kéményA Magyarország mellett Szlovákiáért és Csehországért felelős területi vezető kitért arra is, hogy a magyar vízmelegítő és gázkazán piacon az olasz csoport az első három helyezett között szerepel, és az eladások évi 15 százalékkal növekednek.
Miután - a hivatalos mérleg adatok szerint - a cég 2013. évi árbevétele 2,6 milliárd forintot tett ki, a múlt évet már közel 3 milliárd forintos árbevétellel zárta.
Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy szerdán egy asztalhoz ültek a kormány, a gázszolgáltatók és a kazángyártók képviselői. A kormány egy éves átmeneti időszakot javasolt, amely alatt kiürülnek a raktárakból a nem kondenzációs kazánok, és kizárólag kondenzációsak kerülnek forgalomba. A gázszolgáltatók viszont 2 éves átmenethez ragaszkodtak, mivel egy felszerelési engedély 2 évre szól.
Az uniós rendelet egyébként azt írja elő, hogy a gázkazán hatásfokának el kell érnie a 86 százalékot, ezt viszont csak kondenzációs technikával lehet elérni.
A kondenzációs gázkazán a füstgázból is kivonja a hőt, ezért jobb a hatásfoka a hagyományos kazánéhoz képest. Ugyanakkor drágább, de Grzegorz Wojcik kalkulációja szerint a cége termékeinél a különbség 1 év alatt megtérül a legalább 20 százalékkal jobb hatásfok miatt.
A cég bemutatásakor az ügyvezető elmondta, hogy az Ariston csoportot a Merloni család alapította 1930-ban és ma is családi tulajdonban van. A csoport tavalyi árbevétele 1,3 milliárd euró volt, a 7,4 millió darab készüléket 6600 alkalmazott állította elő. Fejlesztésre 61 millió eurót költöttek 2014-ben.
Termékeinek 90 százaléka fűtőberendezés, amely vízmelegítőkből, gázkazánokból, hőszivattyúkból és napkollektorokból áll. A maradék 10 százalékon - fele-fele arányban - az alkatrészek és tartozékok, valamint az ipari égőfejek osztoznak.
Termelésének 90 százalékát 150 országba exportálja a csoport. Az export 45 százaléka jut Nyugat-Európára.
A magyar piacra 1996-ban lépett be az Ariston, az itteni eladás 60 százaléka fűtőkészülék, 30 százaléka vízmelegítő, míg a maradék 10 százalék az alkatrészek és tartozékok eladásából és a szervizelésből származik.
A magyar piacon a további növekedést az ipari kondenzációs technikával, valamint a levegő-víz hőszivattyúval akarják elérni, amellett, hogy a már említett uniós előírás szerint a családi házakban használt kondenzációs kazánok piaca is bővül - vázolta a jövőt Grzegorz Wojcik.
Ősztől megteremtik a mobil telefonos online összeköttetést a fűtőkészülékek és a szerviz között. Ezzel a hibák egy része távolról is javítható lesz - tette hozzá az ügyvezető.
MTI
Hozzászólások