Az utánunk nyomozó főnököt feljelenthetjük az interneten

Már megszokott dolog, hogy az állásinterjú előtt a leendő munkatársakat a közösségi oldalakról lenyomozzák.

Ettől vérlázítóbb, hogy létezik olyan munkaadó is, amelyik kéri a Facebook jelszavunk megadását. Pedig ez a tevékenység törvényellenes, és kemény, akár több millió forintos pénzbírsággal is sújtható. Eddig nem történt feljelentés egy esetben sem, mert mindenkinek fontos a munkahelye ebben a világban.



Ha egy munkaadó jövőbeli kollégáját személyiségteszttel, vagy közösségi oldalak profil elemzéséből ítéli meg, az megsérti az adatvédelmi törvényt – közölték a Balázs & Holló Ügyvédi iroda munkatársai.

Holló Dóra a Népszabadságnak adott interjúja során közölte, hogy a cégek nincsenek tisztába azzal a ténnyel, hogy csak az interjúra hívott munkavállaló engedélyével lehet használni csak a személyiségprofil, készítését, és tárolását. A jogász azt is kihangsúlyozta, hogy a személyről szóló adatokat, csak indokolt, és meghatározott, esetekben lehet használni a munkavállaló hozzájárulásával.

Néhány eset

A munkaadó néha arra is vetemedett, hogy a jövőbeli munkavállalóját felvette ismerősei közé a közösségi portálon. Így a munkaadó, sokkal több információhoz juthat a munkavállalóval kapcsolatban. Persze oldalunkon beállíthatjuk azt is, hogy még az ismerősök se férhessenek hozzá bizonyos információkhoz rólunk.

Történtek már olyan felháborító esetek is, amikor a munkaadó kérte a munkavállalótól a Facebookos belépő kódot. Aki ezt nem adta meg, nem kapta meg a munkát. Elő fordult olyan eset is, amikor valakit politikai, illetve vallásos nézetei miatt ítéltek meg negatívan, és sajnos ők sem kapták meg az állást.



A Facebook is hibás a történtek miatt

Fontos tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy 2012-ben létrejött egy olyan adatvédelmi törvény, ami az előző esetek visszaszorítására hivatott. Panasszal az érintett felek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhatnak. Az utánunk szimatoló cég akár tízmilliós büntetést is kaphat, feltéve, ha feljelentjük, és bizonyítjuk sérelmünket. Azonban ilyen bejelentés másfél éve érkezett a hatósághoz utoljára, és így a törvényt nem tudják használni szankcionálásra.

Holló Dóra ügyvédnő szerint a Facebook az uniós irányelvekkel ellentétben van, mert amikor mi valamilyen újfajta információt felteszünk, vagy posztolunk a közösségi oldalra, akkor annak automatikusan titkosnak kellene lenni, de ez fordítva működik. Posztjainkat, csak a közzététel után állíthatjuk be, hogy ne lássák a cégek, és egyes ismerősök. Nagy port kavart az is, amikor kiszivárgott, hogy Zuckerberg birodalma együtt működött az illegális információszerzésben az amerikai titkosszolgálatokkal.

Kontroll munka közben, előtte, és utána is

Az adatgyűjtés nem csak a munka felvételi előtt történik, hanem már a meglévő kollégáknál munkaidő közben is. Erre a problémára már nem az adatvédelmi, hanem a munkatörvényt alkalmazzák. Ebben szerepel az, hogy a munkavállalók magánélete nem ellenőrizhető, azonban az is fontos, hogy a dolgozó ne internetezzen a munkahelyen, mert az a cég jó hírnevét veszélyeztetheti. Rengeteg eset történt már, hogy munkavállalóktól munkavégzés közbeni Facebookozás miatt váltak meg.

Néhány kínos és humoros eset a nagyvilágból

Egy 24 éves amerikai középiskolai pedagógusnőt Ashley Payne-t azért küldték el munkahelyéről, mert olyan képet töltött fel magáról a Facebookra, ahol barátaival van. Az egyik kezébe boros pohár volt, a másikban pedig egy sörös. A port az egyik szülő kavarta fel, az iskola pedig szankcionált. A tanárnő ugyan perelte az iskolát, de mind hiába. A bíróság a kérelmét mindig elutasította.



Egy kamionsofőr a Coca-Cola cégnél dolgozott, és a munkaruhájába pózolt egy Pepsi-Colát kortyolgatva. A sofőrt kitették a munkahelyről, de szakszervezeti nyomásra visszavették.

Svájcban egy biztosítótársaságnál egy nőt azért rúgtak ki, mert táppénz alatt Facebookozott. A hölgy ugyanis arra hivatkozott, hogy erős migrénje miatt sötét helyen kell lenni, és nem tud számítógépen dolgozni egy jó ideig. A munkavállaló pedig megvádolta cégét, hogy fiktív profilon keresztül figyeli a munkavállalóit Facebookos tevékenységüket illetően.



Kirúgtak a munkahelyéről egy amerikai férfit, mert posztjaiban erősen bírálta a melegek házasságát, az abortuszt, és a liberálisokat is.

Hazánkban is volt már példa elbocsájtás Facebookozás miatt. Droppa Gergely Blikk újságíróval tettek így, amikor hozzászólt egy 15 éves megerőszakolt lány esetéhez keresetlen, tiszteletlen nyomdafestéket nem tűrő szavakkal. A dolog megítélésében több féle megoszló vélemények is lehetnek.

(Alfahír)