Balog Zoltán: a jó iskola a gyermekek és családok jóllétének kulcsa
A jó iskola a gyermekek és családok jóllétének kulcsa; a kormány szerint olyan versenyképes, növekvő teljesítményt nyújtó és fenntartható iskolákat kell létrehozni, amelyek a modern életre készítik fel a gyermekeket, és amelyért az állam teljes körűen felelősséget tud vállalni - írta Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere, a Magyar Idők szombati számában megjelent publicisztikájában.
Azt is megjegyezte, "ha azt látjuk, hogy éppen ezekre nem tudunk kellő figyelmet fordítani, mert az oktatásra bürokrácia nehezedik, akkor ezen változtatni kell. Annak érdekében, hogy a lényegre tudjunk figyelni: hogyan tanulnak meg a gyermekeink magyarul beszélni és gondolkozni" - hangsúlyozta
A tárcavezető a lapban arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszerváltást követő időszakban különbségek alakultak ki gazdag és szegény települések iskolái között.
Hozzátette, a 2010-ig tartó időszakban a tanárok munkájának minősége és nehézségei, valamint a gyermekek érdekei is másodlagosak voltak. "De várhattunk-e egyáltalán mást attól a kormányzattól, amely nemzetközi hitelből emelte a pedagógusok bérét, aztán az önkormányzatokkal fizettette azt ki? Ez a látszatlét állapot az évek során 1300 milliárd forint adósságot termelt a magyar adófizetőknek csak az önkormányzati világban, a háztartások és az állam adósságain kívül" - írta.
Kiemelte, a Fidesz kormányra kerülésekor tudta, a nevelésügy kihívásai - köztük a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés kettőssége - nem tegnap keletkeztek és nem is oldhatók meg egy parlamenti ciklus alatt. "A pedagógusok hivatásának újbóli megbecsülése nélkül nem érhetünk célt" - hangsúlyozza Balog Zoltán, aki szerint a kabinet ezért hajtott végre jelentős béremelést és vezette be a tanárjelöltek ösztöndíjrendszerét.
"Bevezettük a tanárjelöltek ösztöndíjrendszerét és jelentős béremelést hajtottunk végre. Ők voltak az elsők a sorban. A magasabb bérért pedig többet is kell dolgozni. Az életpálya erről is szól" - fogalmazott. A miniszter a központosítást indokolva kitért arra is, a korábbi rendszerben azt sem lehetett tudni, hány pedagógus van Magyarországon, továbbá meg kellett határozni azt is, mennyire van szükség.
Nem volt nyilvántartás arról sem, milyen könyvekből és mit tanulnak a diákok - folytatta. Megjegyezte, hogy az iskolákban folyó munkát és teljesítményt sem értékelte senki. "Ezért volt szükség az állami fenntartás kereteinek megteremtésére, a tankönyvellátás átszervezésére, a tanfelügyelet visszaállítására" - húzta alá.
A kormány a változtatások eredményeként a családoknak is többet tudott adni: "soha ennyi gyermek nem étkezett még térítés nélkül az iskolában, és az ingyenes tankönyv is sokaknak jelent valódi segítséget" - mutatott rá Balog Zoltán, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy még nem jutottak a munka végére, az átalakításnak vannak nyilvánvaló nehézségei.
(Forrás: MTI)
Azt is megjegyezte, "ha azt látjuk, hogy éppen ezekre nem tudunk kellő figyelmet fordítani, mert az oktatásra bürokrácia nehezedik, akkor ezen változtatni kell. Annak érdekében, hogy a lényegre tudjunk figyelni: hogyan tanulnak meg a gyermekeink magyarul beszélni és gondolkozni" - hangsúlyoztaA tárcavezető a lapban arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszerváltást követő időszakban különbségek alakultak ki gazdag és szegény települések iskolái között.
"A liberálisnak mondott oktatáspolitika valójában mélyítette az árkot város és város, falu és falu, kerület és kerület, gyermek és gyermek között" - fogalmazott.
Hozzátette, a 2010-ig tartó időszakban a tanárok munkájának minősége és nehézségei, valamint a gyermekek érdekei is másodlagosak voltak. "De várhattunk-e egyáltalán mást attól a kormányzattól, amely nemzetközi hitelből emelte a pedagógusok bérét, aztán az önkormányzatokkal fizettette azt ki? Ez a látszatlét állapot az évek során 1300 milliárd forint adósságot termelt a magyar adófizetőknek csak az önkormányzati világban, a háztartások és az állam adósságain kívül" - írta.
Kiemelte, a Fidesz kormányra kerülésekor tudta, a nevelésügy kihívásai - köztük a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés kettőssége - nem tegnap keletkeztek és nem is oldhatók meg egy parlamenti ciklus alatt. "A pedagógusok hivatásának újbóli megbecsülése nélkül nem érhetünk célt" - hangsúlyozza Balog Zoltán, aki szerint a kabinet ezért hajtott végre jelentős béremelést és vezette be a tanárjelöltek ösztöndíjrendszerét.
"Bevezettük a tanárjelöltek ösztöndíjrendszerét és jelentős béremelést hajtottunk végre. Ők voltak az elsők a sorban. A magasabb bérért pedig többet is kell dolgozni. Az életpálya erről is szól" - fogalmazott. A miniszter a központosítást indokolva kitért arra is, a korábbi rendszerben azt sem lehetett tudni, hány pedagógus van Magyarországon, továbbá meg kellett határozni azt is, mennyire van szükség.
Nem volt nyilvántartás arról sem, milyen könyvekből és mit tanulnak a diákok - folytatta. Megjegyezte, hogy az iskolákban folyó munkát és teljesítményt sem értékelte senki. "Ezért volt szükség az állami fenntartás kereteinek megteremtésére, a tankönyvellátás átszervezésére, a tanfelügyelet visszaállítására" - húzta alá.
A kormány a változtatások eredményeként a családoknak is többet tudott adni: "soha ennyi gyermek nem étkezett még térítés nélkül az iskolában, és az ingyenes tankönyv is sokaknak jelent valódi segítséget" - mutatott rá Balog Zoltán, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy még nem jutottak a munka végére, az átalakításnak vannak nyilvánvaló nehézségei.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások