Balog Zoltán: meg kell felelni a digitalizáció kihívásainak az oktatásban
Meg kell felelni a digitalizáció kihívásainak az oktatásban, ugyanakkor fenn kell tartani a hagyományos tanár-diák viszonyt - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden az M1 aktuális csatornának nyilatkozva.
A tárcavezetőt telefonon kapcsolták a lettországi Rigából, ahol az ázsiai és európai oktatási miniszterek találkozóján vesz részt. A találkozó legfontosabb kérdései között a digitalizáció kihívásait említette, azt, hogy az internet világában miként lehet a technikai fejlődést maximálisan kihasználva oktatni úgy, hogy ne személytelenedjen el az oktatás, megmaradjon az a fajta tanár-diák, professzor-diák viszony, amelynek személyiségformáló hatása van, és a tanulás elengedhetetlen része - mondta a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy milyen fogadtatása volt a duális képzési modell bemutatásának, Balog Zoltán úgy válaszolt: "nagy meghökkenést keltett", amikor elmondta, hogy a magyar egyetemek milyen gyorsan reagáltak. Kiemelte: a 40 szóba jöhető egyetemből 27 szállt be a képzési rendszerbe, az első meghirdetés után 432 vállalatnál több mint 1100 diák kezd úgy szeptemberben, hogy egyúttal munkahelye is van.
A duális képzésben az oktatási intézmények elméleti és a vállalatoknál folytatott gyakorlati képzés párhuzamosan történik. A duális felsőfokú képzési formában a vállalatok és a felsőoktatási intézmények együttműködési megállapodást kötnek a képzésről, továbbá a cég és a hallgató külön munkaszerződést is köt. A hallgató havonta minimálisan a minimálbér 60 százalékát kapja díjazásként a vállalattól.
Az emberi erőforrások minisztere kitért arra is: találkozott Navracsics Tibor európai biztossal, és átadta neki a magyar országjelentésre vonatkozó, oktatással kapcsolatos helyesbítéseket. Szavai szerint az uniós jelentés "rossz számok, régi adatok és részben félreértések" alapján tesz negatív megállapításokat, miközben vannak benne pozitív elemek is.
Fontosnak nevezte, hogy kapcsolatban vannak a bizottsággal, és korrigálják azokat a megállapításokat, amelyeket adott esetben Brüsszel nem jól lát, és készek megtárgyalni azt, amit az unió problémának tekint. Balog Zoltán az ázsiai és európai oktatási miniszterek következő, Dél-Koreában, Szöulban két év múlva megrendezendő találkozójáról azt mondta, nagyon izgalmasnak ígérkezik, mivel "egy egészen más világnak a gondolatrendszere, oktatási rendszere találkozik az európai rendszerekkel".
Magyarország különösen érdekelt ebben a megközelítésben - mondta -, hiszen a keleti nyitással, az ösztöndíjak megajánlásával, a Stipendium Hungaricum programban nagyon jó partnereket szerzett kétoldalú alapon.
(Forrás: MTI)
A tárcavezetőt telefonon kapcsolták a lettországi Rigából, ahol az ázsiai és európai oktatási miniszterek találkozóján vesz részt. A találkozó legfontosabb kérdései között a digitalizáció kihívásait említette, azt, hogy az internet világában miként lehet a technikai fejlődést maximálisan kihasználva oktatni úgy, hogy ne személytelenedjen el az oktatás, megmaradjon az a fajta tanár-diák, professzor-diák viszony, amelynek személyiségformáló hatása van, és a tanulás elengedhetetlen része - mondta a miniszter.Arra a kérdésre, hogy milyen fogadtatása volt a duális képzési modell bemutatásának, Balog Zoltán úgy válaszolt: "nagy meghökkenést keltett", amikor elmondta, hogy a magyar egyetemek milyen gyorsan reagáltak. Kiemelte: a 40 szóba jöhető egyetemből 27 szállt be a képzési rendszerbe, az első meghirdetés után 432 vállalatnál több mint 1100 diák kezd úgy szeptemberben, hogy egyúttal munkahelye is van.
A duális képzésben az oktatási intézmények elméleti és a vállalatoknál folytatott gyakorlati képzés párhuzamosan történik. A duális felsőfokú képzési formában a vállalatok és a felsőoktatási intézmények együttműködési megállapodást kötnek a képzésről, továbbá a cég és a hallgató külön munkaszerződést is köt. A hallgató havonta minimálisan a minimálbér 60 százalékát kapja díjazásként a vállalattól.
Az emberi erőforrások minisztere kitért arra is: találkozott Navracsics Tibor európai biztossal, és átadta neki a magyar országjelentésre vonatkozó, oktatással kapcsolatos helyesbítéseket. Szavai szerint az uniós jelentés "rossz számok, régi adatok és részben félreértések" alapján tesz negatív megállapításokat, miközben vannak benne pozitív elemek is.
Fontosnak nevezte, hogy kapcsolatban vannak a bizottsággal, és korrigálják azokat a megállapításokat, amelyeket adott esetben Brüsszel nem jól lát, és készek megtárgyalni azt, amit az unió problémának tekint. Balog Zoltán az ázsiai és európai oktatási miniszterek következő, Dél-Koreában, Szöulban két év múlva megrendezendő találkozójáról azt mondta, nagyon izgalmasnak ígérkezik, mivel "egy egészen más világnak a gondolatrendszere, oktatási rendszere találkozik az európai rendszerekkel".
Magyarország különösen érdekelt ebben a megközelítésben - mondta -, hiszen a keleti nyitással, az ösztöndíjak megajánlásával, a Stipendium Hungaricum programban nagyon jó partnereket szerzett kétoldalú alapon.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások