Bankok: így hárították át a tranzakciós adót
A Magyar Nemzeti Bank kedden megjelent tanulmánya szerint a bankok 80-90 százalékban hárították át a tranzakciós illetéket a háztartásokra. A vállalatok esetében ez az arány még magasabb: 90-95 százalék – írja a Portfolio.
Az MNB "Jelentés a fizetési rendszerről 2013" című tanulmányában azt állítja, hogy a tranzakciós adóból a költségvetésbe befolyó összeg legnagyobb részét a bankok közvetlenül vagy közvetve áthárították a lakosságra és a vállalkozásokra. A jegybank felhívja azonban a figyelmet, hogy ez csak becslés, az összkép a piaci folyamatok hatására jelentősen változhat.
A pénzügyi tranzakciós adó a különböző elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások mellett a készpénzfelvételre illetve a postai készpénzbefizetésre is vonatkozik, a bankközi piacon zajló átutalásokra viszont nem. Az illetékből az elmúlt három hónap adatai alapján a 38,8 milliárd folyt be összesen. Ez arányosan jócskán elmarad az április végéig előirányzott 82 milliárdtól.
A jegybank szerint pozitív, hogy a bankok a korábbinál erőteljesebben terelik az ügyfeleket az elektronikus csatornák felé. A kártyás fizetések szinte minden esetben díjmentesek maradtak. Az újabb díjlisták alapján, az év elején bevezetett kártyás fizetésekre vonatkozó illetékek is megszűntek.
Az elektronikus tranzakcióknál nem teljes körűen, készpénzfelvételnél viszont általában közvetlenül megemelték a díjakat. A témába vágó korábbi MNB tanulmány szerint évente majdnem 100 milliárd forintos összeg lenne megtakarítható össztársadalmi szinten a készpénzes fizetések jelentős visszaszorításával.
A bankok közben arról panaszkodnak, hogy az illeték bevezetése miatt egyre több ügyfele helyezi át deviza tranzakcióikat külföldre. A Magyar Nemzeti Bank szerint a számokból egyelőre ez nem szűrhető le, hiszen az illeték hatásait hosszabb távon érdemes vizsgálni.
Forrás: Portfolio
Az MNB "Jelentés a fizetési rendszerről 2013" című tanulmányában azt állítja, hogy a tranzakciós adóból a költségvetésbe befolyó összeg legnagyobb részét a bankok közvetlenül vagy közvetve áthárították a lakosságra és a vállalkozásokra. A jegybank felhívja azonban a figyelmet, hogy ez csak becslés, az összkép a piaci folyamatok hatására jelentősen változhat.A pénzügyi tranzakciós adó a különböző elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások mellett a készpénzfelvételre illetve a postai készpénzbefizetésre is vonatkozik, a bankközi piacon zajló átutalásokra viszont nem. Az illetékből az elmúlt három hónap adatai alapján a 38,8 milliárd folyt be összesen. Ez arányosan jócskán elmarad az április végéig előirányzott 82 milliárdtól.
A jegybank szerint pozitív, hogy a bankok a korábbinál erőteljesebben terelik az ügyfeleket az elektronikus csatornák felé. A kártyás fizetések szinte minden esetben díjmentesek maradtak. Az újabb díjlisták alapján, az év elején bevezetett kártyás fizetésekre vonatkozó illetékek is megszűntek.
Az elektronikus tranzakcióknál nem teljes körűen, készpénzfelvételnél viszont általában közvetlenül megemelték a díjakat. A témába vágó korábbi MNB tanulmány szerint évente majdnem 100 milliárd forintos összeg lenne megtakarítható össztársadalmi szinten a készpénzes fizetések jelentős visszaszorításával.
A bankok közben arról panaszkodnak, hogy az illeték bevezetése miatt egyre több ügyfele helyezi át deviza tranzakcióikat külföldre. A Magyar Nemzeti Bank szerint a számokból egyelőre ez nem szűrhető le, hiszen az illeték hatásait hosszabb távon érdemes vizsgálni.
Forrás: Portfolio
Hozzászólások