BérGARANCIA? - avagy minimum fél év a kifizetés...
Fiatal anyukaként visszaállni a munkába, nem kis feladat. Szerencsés helyzet, ha egyáltalán van hova visszatérni.
A törvények előírják ugyan, hogy a munkáltatónak kötelessége visszavenni a GYES-ről, GYED-ről újra munkába álló édesanyákat, sőt még azt is előírja, hogy bizonyos ideig köteles foglalkoztatni is, de mi a helyzet akkor, ha a cég ellen időközben csődeljárást kezdeményeznek?
Történetünk alanyával ez történt. Tudott ugyan a munkaadója ellen készülő folyamatról, ami valójában egy manapság oly népszerű „önmegsemmisítő-átmentő” akció volt a tulajdonos részéről, de ez egy másik történet... Néhány hónappal a visszatérés előtt, ez még csak pletyka szintűnek tűnt.
Akkor a cég újonnan kinevezett, érzelmektől cseppet sem vezérelt ügyvezetője egy rendkívül előnyös ajánlattal rukkolt elő: közös megegyezéssel váljanak el! Hogy miért? A magyarázat egyszerű: a cég nem mondhat fel, mert anyukát védi a törvény, így muszáj anyukának felmondani, ha szeretne munkanélküli járadékot kapni.
Na de miért akarna valaki 3 hónapon át munkanélküli járadékot kapni, aki egyébként is gyesen van? Bepróbálkoztak..., de anyuka nem fogadta el az „ajánlatot”, úgy gondolta vár még egy picit, hátha valami csoda történik.
Mikor a gyermekek elérték a három éves kort, és a GYES időszaka lejárt, újra jelentkezett a munkaadónál, hogy visszatérne régi munkahelyére.
Csakhogy ezidőre tényleges csődeljárást indítottak a céggel szemben. Érdekes pikantériája a történetnek, hogy a munkaügyes kollegina, aki több kollégájával együtt addigra már az átmentett új cég alkalmazottja volt, csak azt tudta megmondani, hogy mikor kezdeményezték ténylegesen a csődeljárást, azt nem tudta, hogy a felszámolást ki végzi el.
Munkavállalónk, tartván attól, hogy számára kedvezőtlen feltételeket szabnak, ügyvédhez fordult. Az ügyvéd lekérte a felszámoló-biztos adatait, és felvette a kapcsolatot velük. Innen pedig a dolog sínre került. Legalábbis azt gondolhatnánk.
Június elejével a munkavállaló megkapta kilépőpapírjait, járandóságainak jegyzékét, és egy ígéretet: mivel a cég fizetésképtelen, ezért a bennmaradt jövedelmét lekérik a Bérgarancia Alapból. Kérdésére, hogy ez mennyi időt vesz igénybe, azt a választ kapta, hogy 1-3 hónap, ez az Alap leterheltségétől függ.
Közel két hónap elteltével rákérdezett a felszámoló cégnél, hogy van-e valami hír a járandóságairól. Akkor némi mellébeszélés után kiderült, hogy augusztus elején kérték le a Bérgaranciából az említett összeget.
Ez ugyan kicsit rosszul érintette a fiatal édesanyát, akinek ezzel együtt kötelezettségei jócskán voltak, és csak a jószerencséjének köszönhette, hogy időközben sikerült új munkahelyet találnia. Vett egy mély levegőt, és folytatta küzdelmét családja fennmaradásáért.
Újabb 3 hónap telt el, október végét írjuk. Gondolta, újra megkeresi a felszámoló céget, hiszen ezidőre már meg kellett, hogy érkezzen az Alapból az igényelt összeg. Az igazi hidegzuhany csak most érte: a felszámoló cég válaszlevelében kiderült, hogy igényét a Bérgarancia Alap felé október 3-án adták le!!!
Ezen a ponton elszakadt a cérna. Nem értette, mi az oka annak, hogy a június eleji kiléptetése után 4 hónappal, október 3-án igényelték meg a Bérgarancia Alapból járandóságait. Ez valóban ilyen problémás dolog? Kissé ingerülten szóvá tette a felszámoló cég felé, és magyarázatot kért a történésekre.
A válaszból kiderül, hogy az igényt július végén valóban benyújtották, azonban a Hivatal hiánypótlási felhívását csak 2012.10.02-án kapta a felszámoló kézhez! Ennek a hiánypótlásnak már másnap eleget tettek, ez a dátum volt október 03-a.
Az egy dolog, hogy a felszámoló cég közel két hónapos csúszással dolgozik, de a Bérgarancia Alap is ült bő két hónapot az iratokon, a jó ég tudja csak, hogy miért?! De azért ennek is a végére jártunk, a magyarázat pedig a következő:
A Fővároshoz tartozó ügyek száma ugrásszerűen megnőtt. Ez azt jelenti, hogy minden fővárosi székhellyel rendelkező adós cég munkavállalóinak elmaradt munkabér igénye egy központi helyre fut be, ahol néhány ügyintézőre hárul a bérigény feldolgozás feladata. Következésképpen a Bérgarancia nagy valószínűséggel túlterhelt, mind igény-elbírálások, mind kifizetések tekintetében.
Sajnos tény, hogy nem megy már olyan gyorsan az ügyintézés a Hivatalnál, mint jó pár évvel ezelőtt, ami a bedőlt vállalkozások számának növekedésével magyarázható.
Újabb pont országunk kormányának. „Új munkahelyek teremtése.” Legalább a felszámoló cégek és a Bérgarancia Alap el vannak látva munkával. De vajon mennyi bedőlt vállalkozás után fúj valaki ébresztőt? És ha már minden vállalkozás bedől, vajon ki fogja felszámolni a felszámolókat? És a Bérgarancia Alapot?
Hozzászólások