Bódis László: nyitottak a magyar kutatók és vállalkozók a nemzetközi együttműködésre
Nyitottak a magyar kutatók és vállalkozók a nemzetközi együttműködésre – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
Bódis László közölte: a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma egyre mélyebben beágyazódik a nemzetközi vérkeringésbe, és óriási az igény a külföldi partnerekkel közösen megvalósítható együttműködések iránt.
"Ez egy jó dolog, mert a nagy tudományos áttörések és innovációk általában nemzetközi, országok közötti kooperációkból származnak" - fogalmazott. Mint mondta, ma már minden harmadik doktorandusz - körülbelül háromezer hallgató - külföldről érkezik Magyarországra, emellett 45 százalékkal nőtt az elmúlt tíz évben a nemzetközi együttműködésben létrehozott tudományos eredmények száma is.
A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy tavaly kínai és török partnerekkel közös kutatás-fejlesztési együttműködésekre hirdettek pályázatot, amelyek nagyon népszerűek. Az együttműködésekre mindkét fél oldaláról egy kutatóintézet vagy egyetem és egy vállalkozás pályázhat, vagyis négy partner áll össze egy-egy fejlesztési cél megvalósítása érdekében - magyarázta.
Hozzátette: a kínai partnerekkel közös fejlesztésekre 700 millió forintos támogatási keret áll rendelkezésre. Összesen 71 pályázat érkezett, pályázónként 30-70 millió forint nyerhető el - tudatta. Török partnerekkel közös fejlesztéseket 400 millió forintos keretből támogatnak, ez utóbbira 44 pályázat érkezett – mondta.
Bódis László kitért arra is, hogy a Neumann János-programban 2023-ban megfogalmazták a magyar innováció kitörési pontjait: ide tartozik a digitális átállás, az egészséges élet, valamint az energiarendszer klímasemlegesen átállítása. A fejlesztési projekteket is ezeken a területeken valósítják meg – jegyezte meg.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a kínaiak élre törtek, és a törökök is dinamikusan előreléptek az innovációs eredménytáblán, ezért a magyar kutatóknak érdekük, hogy szorosan együttműködjenek velük. Fontos továbbá, hogy a magyar vállalkozók előtt kinyissák ezeket a "nagyon jelentős" piacokat.
Bódis László beszélt a Hu-rizon programról is, kiemelve: a programot tavaly indították, miután a modellváltó egyetemeket Brüsszel "egy nagyon igazságtalan döntéssel" kizárta az európai együttműködésekből.
A pályázat keretében 12 milliárd forinttal támogatják, hogy a magyar egyetemek a világ élvonalába tartozó felsőoktatási intézményekkel (például Stanford, Cambridge) működjenek együtt. A programot idén is folytatják – fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt hangsúlyozta: Magyarország akkor lehet sikeres, ha a kutatók minél szorosabb nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, és beágyazódnak a nemzetközi szférába. Jelezte: a kínai-magyar együttműködésekre hétszeres, a török-magyar viszonylatban pedig nyolcszoros a túljelentkezés.
(Forrás: MTI)
Bódis László közölte: a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma egyre mélyebben beágyazódik a nemzetközi vérkeringésbe, és óriási az igény a külföldi partnerekkel közösen megvalósítható együttműködések iránt."Ez egy jó dolog, mert a nagy tudományos áttörések és innovációk általában nemzetközi, országok közötti kooperációkból származnak" - fogalmazott. Mint mondta, ma már minden harmadik doktorandusz - körülbelül háromezer hallgató - külföldről érkezik Magyarországra, emellett 45 százalékkal nőtt az elmúlt tíz évben a nemzetközi együttműködésben létrehozott tudományos eredmények száma is.
A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy tavaly kínai és török partnerekkel közös kutatás-fejlesztési együttműködésekre hirdettek pályázatot, amelyek nagyon népszerűek. Az együttműködésekre mindkét fél oldaláról egy kutatóintézet vagy egyetem és egy vállalkozás pályázhat, vagyis négy partner áll össze egy-egy fejlesztési cél megvalósítása érdekében - magyarázta.
Hozzátette: a kínai partnerekkel közös fejlesztésekre 700 millió forintos támogatási keret áll rendelkezésre. Összesen 71 pályázat érkezett, pályázónként 30-70 millió forint nyerhető el - tudatta. Török partnerekkel közös fejlesztéseket 400 millió forintos keretből támogatnak, ez utóbbira 44 pályázat érkezett – mondta.
Bódis László kitért arra is, hogy a Neumann János-programban 2023-ban megfogalmazták a magyar innováció kitörési pontjait: ide tartozik a digitális átállás, az egészséges élet, valamint az energiarendszer klímasemlegesen átállítása. A fejlesztési projekteket is ezeken a területeken valósítják meg – jegyezte meg.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a kínaiak élre törtek, és a törökök is dinamikusan előreléptek az innovációs eredménytáblán, ezért a magyar kutatóknak érdekük, hogy szorosan együttműködjenek velük. Fontos továbbá, hogy a magyar vállalkozók előtt kinyissák ezeket a "nagyon jelentős" piacokat.
Bódis László beszélt a Hu-rizon programról is, kiemelve: a programot tavaly indították, miután a modellváltó egyetemeket Brüsszel "egy nagyon igazságtalan döntéssel" kizárta az európai együttműködésekből.
A pályázat keretében 12 milliárd forinttal támogatják, hogy a magyar egyetemek a világ élvonalába tartozó felsőoktatási intézményekkel (például Stanford, Cambridge) működjenek együtt. A programot idén is folytatják – fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt hangsúlyozta: Magyarország akkor lehet sikeres, ha a kutatók minél szorosabb nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, és beágyazódnak a nemzetközi szférába. Jelezte: a kínai-magyar együttműködésekre hétszeres, a török-magyar viszonylatban pedig nyolcszoros a túljelentkezés.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások