Boross Péter: kell, hogy erőt adjon az emlékezés (2. rész)

Kell, hogy erőt adjon az emlékezés - jelentette ki Boross Péter volt miniszterelnök hétfőn Budapesten, az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyén.A volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke a Parlament előtt tartott megemlékezésen azt mondta: azokra gondolva, "akiket itt orvul és ocsmány módon" megöltek, csak arra a következtetésre lehet jutni: "nehogy ismét visszajöjjenek, nehogy ismét közöttünk legyenek".
    

Boross Péter szólt a nyugati bírálatokról, a baloldali politikai megnyilvánulásokról is. Kiemelte: most van esély arra, hogy minden ellenhatással szemben továbbra is az a nemzeti szellem éltesse az országot, aminek jelei most október 23-án is láthatók voltak. A volt kormányfő elmondta: az október 23-ai eseményeket tévén követte. Utalva a Békemenetre hangsúlyozta, hogy a nagy "embertömegben" nagyon sok olyan arcot látott, akik még nem éltek 1956-ban. Ez a demonstráció, hogy több százezren jelentek meg "a nemzet hívó szavára", erőt és megnyugtatást ad jövő áprilisig - szögezte le.
    

A volt miniszterelnök beszédében kitért arra is, hogy pár évvel ezelőtt milyen "heves viták", "harcos hangok" voltak a Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelye kapcsán. Azt mondta: mindenki, aki megélte 1956-ot, köszönetet mondhat és hálás lehet a kormány döntéséért, hogy ilyen méltó emlékhelyet állított az október 25-ei áldozatok emlékére.
    

"Emlékezzünk a hősi halottakra" - szólított fel a volt miniszterelnök, aki kötelességnek nevezte, hogy "gondoljunk az itt agyonlőtt áldozatokra és a harcban elesettekre". Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy nem mindig elég "figyelmesek" a hősökre. Azt mondta ugyanis, hogy van két ember, akik 1956-ban ellenállási bázisokat teremtettek, mégis elfeledettek: Iván Kovács László, a Corvin közi ellenállók vezetője és a Széna téri ellenállókat vezető Szabó bácsi (Szabó János), akiknek az életét 1957-ben elsők között vették el a Kisfogházban.
   

Iván Kovács Lászlónak és Szabó bácsinak szobrot kell kapnia - jelentette ki Boross Péter, hozzátéve: "nagy bűnt követünk el, ha nem éltetjük újra az igazán megérdemeltek emlékét". Boross Péter személyes emlékeit is felidézte a 65 évvel ezelőtti forradalomról. Elmondta, hogy október 23-án megélhette azt a "mámoros állapotot", amely akkor a Parlament előtti Kossuth tér hangulatát jellemezte.
    

A koszorúzással egybekötött megemlékezésen részt vett - mások mellett - Hende Csaba (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint közjogi méltóságok és társadalmi szervezetek képviselői. 1956. október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren - valószínűleg szovjet harckocsik és ÁVH-sok (Államvédelmi Hatóság) a teret övező épületekből - tüzet nyitottak a tüntető tömegre. A halottak száma pontosan nem ismert, de több százra tehető.


(Forrás: MTI)