Budai Gyula: új szintre lépett a brüsszeli fenyegetés
A kormánypárti politikus jelezte: jelenleg is folyik az ügyben kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal szemben, és szeptemberben dönt az Európai Bíróság a kvótaperben, amelyet Szlovákia és Magyarország indított, illetve Lengyelország belépett az oldalukon. Ugyanakkor azok a tagállamok, amelyek megszavazták a betelepítési kvótát, maguk sem hajtották végre a határozatot - mutatott rá.
Budai Gyula kitért arra: "a bennünket leginkább bíráló Ausztriának" 1911 migránst kellett volna befogadnia, de a mai napig egyetlenegyet sem fogadott be. Ugyancsak nem hajtotta végre a kvótahatározatot Németország és Franciaország sem, a számukra meghatározott 17 ezer migránsból minimális számút fogadtak csak be - közölte.
Kiemelte: "Brüsszel kettős mércét alkalmaz", és kifejezetten Magyarországon, illetve Csehországon és Lengyelországon kívánja csak számon kérni a kvótahatározat végre nem hajtását. "Teljesen új szintre lépett a brüsszeli nyomásgyakorlás", ugyanis egyetlen szuverén tagállamtól sem várható el, hogy olyan illegális bevándorlókat fogadjon be, akikről nem tudni, honnan jöttek, hová tartanak, milyen céllal érkeztek Európába - jelentette ki.
Budai Gyula arról is beszélt: "nagyon lényeges momentum", hogy az interjú a "Simicska Lajos érdekeltségi körébe" tartozó Magyar Nemzetben jelent meg. Úgy látszik, Simicska Lajos, "aki kilóra felvásárolta a Jobbikot és dróton rángatja azt, beállt a kvótahatározat mögé" - fogalmazott. Úgy vélte, az is fontos, hogy a Jobbik "Gyurcsány Ferenccel és a szocialistákkal együtt az alaptörvény módosítását ebben a kérdésben nem szavazta meg". Mindezek miatt "a Jobbiknak ebben a kérdésben színt kéne vallania" - magyarázta.
A politikus elmondta: a kvótaper vonatkozásában "Magyarország el fog menni a falig", és mindent megtesznek, hogy az országot megvédjék, hogy Magyarországra illegális bevándorlók ne érkezhessenek. Felidézte: 2015-ben a belügyminiszterek tanácsának határozata alapján született meg a kvótahatározat, amelynek hatálya szeptemberben lejár. Jogi kérdés, hogy akkor okafogyottá válik-e a határozat.
Az ügy gyorsításával, azzal, hogy két hónap helyett a válaszadásra egy hónapot adtak, és az Európai Bíróság ítéletét szeptember 6-ára tűzték ki, Brüsszel annak akar elé menni, hogy ha a két év lejártával a kvótahatározat hatályát veszti, akkor ne kelljen újrakezdeni az egész ügyet - vélekedett. Hozzátette: Brüsszel "előre menekül", és mindenképpen a szeptemberi határidő lejárta előtt döntést akar kicsikarni.
Budai Gyula hangsúlyozta: maga a kvóta értelmezhetetlen és értelmetlen, az Európai Unió teljes mértékben hibás állásponton van, és azokkal a tagállamokkal sem tudja végrehajtatni a kötelező kvótát, amelyek megszavazták. Ráadásul ha valóban döntés születik a felső határok nélküli kvótáról, az meghívó több millió migránsnak, hogy jöjjenek gyorsan, "szétosztunk benneteket Európában, még pénzt is fogtok kapni" - mondta.
Megjegyezte: ezzel egy olyan folyamat fog elindulni, amelyet nem lehet korlátozni. A politikus arra is kitért, hogy az Európai Unió és Törökország megállapodása nem baráti megállapodás. Az unió 3,5 milliárd eurót fizet Ankarának, hogy az megakadályozza az illegális bevándorlók érkezését a balkáni útvonalon.
Ráadásul éppen az a görög biztos kritizálja Magyarországot, "akinek az országán, mint kés a vajon, mentek át az illegális bevándorlók" - mondta Budai Gyula.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások