Budai: "kapuzárási pánik" uralkodott el a földspekulánsok körében
Budai Gyula szerint kapuzárási pánik uralkodott el a bel- és külföldi "spekulánsok" között, akik korábban zsebszerződésekkel szereztek meg jelentős nagyságú termőföldterületeket Magyarországon.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a korábban megkötött zsebszerződéseket a spekulánsok most próbálják legálissá tenni, még azelőtt, hogy az új földforgalmi törvény egyes rendelkezései, amelyek ezt lehetetlenné teszik hatályba lépnének.
Az államtitkár leszögezte, hogy az elmúlt két évben kialakított jogi keretek garantálják, hogy Magyarországon sem bel-, sem külföldi spekulánsok nem tudják megszerezni a termőföld tulajdonjogát. Felidézte, hogy a btk. vonatkozó rendelkezése, illetve Nagy István (Fidesz) önálló törvényjavaslata már hatályba lépett, az új földforgalmi törvény egyik része március 1-től érvényben van, míg a másik része május 1-jén lép hatályba.
Az elmúlt másfél-két hónapban ország nyugati részén nagy a mozgolódás, számos olyan szerződést találtak a kötelező kifüggesztések nyomán, amelyek azt igazolják, hogy megpróbálják kijátszani az új földforgalmi törvény hatályba lépését megelőzően a jogszabályokat - mondta Budai Gyula. Példaként említette, hogy vételi ajánlat közlésére bukkantak: 275 hektárt mintegy 881 ezer euróért ( 250 millió forintért) kívánt értékesíteni egy magyar állampolgár (tulajdonos) egy osztrák állampolgárnak (haszonélvezőnek). Ezekben az ügyletekben általában kimutatható az osztrák gazdák érintettsége. A zsebszerződések ügyében az osztrák gazdák százas nagyságrendben érintettek korábbi sajtóinformációk szerint - jegyezte meg.
A jogi kiskapuk bezárására a bizottság döntött arról, hogy a testület felkéri az országos rendőrfőkapitányt és a Nemzeti Adó és Vámhivatal elnökét, hogy május 1-ig fokozzák ellenőrzéseiket az ország nyugati részén, ellenőrizzék az osztrák gazdákat. Továbbá a testület megkeresi azokat a kormányhivatalokat is, ahol haszonélvezeti joggal jegyezték be azokat a tulajdon-átruházásokat, amelyekkel a korábbi tulajdon-átruházást igyekeztek színlelni.
Példaként hozta az államtitkár a Veszprém megyei kormányhivatalt, amely 4600 szerződést gyűjtött ki, ahol haszonélvezeti jog került bejegyzésre. Ezeket a szerződéseket a kormányhivatal megvizsgálja. Emellett a helyi jegyzők felelőssége is nagy, hogy jelezzék a hatóságoknak - például a megyei kormányhivatalnak - a gyanús szerződés kifüggesztéseket. Ez ügyben a bizottság megkeresi a Belügyminisztériumot is.
Szabó Balázs főosztályvezető mindehhez hozzátette: a bizottsági ülésen felvetődtek jogszabály-módosítási igények is. Ezekről azonban nem kívántak részleteket elmondani az újságíróknak a zárt testületi ülésre hivatkozva. A zsebszerződések feltárásában a testület számít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közreműködésére - fűzte hozzá a főosztályvezető.
MTI
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a korábban megkötött zsebszerződéseket a spekulánsok most próbálják legálissá tenni, még azelőtt, hogy az új földforgalmi törvény egyes rendelkezései, amelyek ezt lehetetlenné teszik hatályba lépnének.Az államtitkár leszögezte, hogy az elmúlt két évben kialakított jogi keretek garantálják, hogy Magyarországon sem bel-, sem külföldi spekulánsok nem tudják megszerezni a termőföld tulajdonjogát. Felidézte, hogy a btk. vonatkozó rendelkezése, illetve Nagy István (Fidesz) önálló törvényjavaslata már hatályba lépett, az új földforgalmi törvény egyik része március 1-től érvényben van, míg a másik része május 1-jén lép hatályba.
Az elmúlt másfél-két hónapban ország nyugati részén nagy a mozgolódás, számos olyan szerződést találtak a kötelező kifüggesztések nyomán, amelyek azt igazolják, hogy megpróbálják kijátszani az új földforgalmi törvény hatályba lépését megelőzően a jogszabályokat - mondta Budai Gyula. Példaként említette, hogy vételi ajánlat közlésére bukkantak: 275 hektárt mintegy 881 ezer euróért ( 250 millió forintért) kívánt értékesíteni egy magyar állampolgár (tulajdonos) egy osztrák állampolgárnak (haszonélvezőnek). Ezekben az ügyletekben általában kimutatható az osztrák gazdák érintettsége. A zsebszerződések ügyében az osztrák gazdák százas nagyságrendben érintettek korábbi sajtóinformációk szerint - jegyezte meg.
A jogi kiskapuk bezárására a bizottság döntött arról, hogy a testület felkéri az országos rendőrfőkapitányt és a Nemzeti Adó és Vámhivatal elnökét, hogy május 1-ig fokozzák ellenőrzéseiket az ország nyugati részén, ellenőrizzék az osztrák gazdákat. Továbbá a testület megkeresi azokat a kormányhivatalokat is, ahol haszonélvezeti joggal jegyezték be azokat a tulajdon-átruházásokat, amelyekkel a korábbi tulajdon-átruházást igyekeztek színlelni.
Példaként hozta az államtitkár a Veszprém megyei kormányhivatalt, amely 4600 szerződést gyűjtött ki, ahol haszonélvezeti jog került bejegyzésre. Ezeket a szerződéseket a kormányhivatal megvizsgálja. Emellett a helyi jegyzők felelőssége is nagy, hogy jelezzék a hatóságoknak - például a megyei kormányhivatalnak - a gyanús szerződés kifüggesztéseket. Ez ügyben a bizottság megkeresi a Belügyminisztériumot is.
Szabó Balázs főosztályvezető mindehhez hozzátette: a bizottsági ülésen felvetődtek jogszabály-módosítási igények is. Ezekről azonban nem kívántak részleteket elmondani az újságíróknak a zárt testületi ülésre hivatkozva. A zsebszerződések feltárásában a testület számít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közreműködésére - fűzte hozzá a főosztályvezető.
MTI
Hozzászólások