Biszku-ügy - A Nemzeti Emlékezet Bizottsága vitaindítónak szánta az igazságtételről szóló javaslatát
Vitát akart elindítani a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) azzal a javaslatával, amely szerint a kommunista diktatúrához kapcsolódó cselekedetek esetén lehetőség lenne büntetőeljárás lefolytatására akár elhunyt elkövetővel szemben is - mondta Máthé Áron, a NEB elnökhelyettese az M1 aktuális csatornán szerdán.
Máthé Áron szavai szerint a javaslattal "disputát" szeretett volna kezdeni a NEB, és valóban elindultak erről szóló szakmai kezdeményezések, társadalmi vita vette kezdetét. Nyitott kérdés, hogy Magyarországon ez úgy alkalmazható-e, mint Lengyelországban, a lényeg az, hogy lefolytathassanak vizsgálatokat, megszülethessenek történeti, jogi értékítéletek - tette hozzá.
Úgy fogalmazott: izgalmas kérdés Magyarországon, hogy egy-egy cselekménynek, eseménynek vagy történelmi személy politikájának a történeti és a jogi értékelése hogyan hozható összhangba. Hozzáfűzte: a Nemzeti Emlékezet Bizottságát a rá vonatkozó törvény "nem véletlenül" ruházza fel a jogalkotási koncepciók kidolgozásának részfeladatával, pontosan azért, hogy az igazságtétel huszonöt éve húzódó folyamatában is "a történelem és a jog kicsit közelebb kerüljön egymáshoz".
Felhívta a figyelmet arra: a lengyel és a magyar esetekben a történelmi háttér, a társadalmi tapasztalat eltérő, hiszen Lengyelországban az 1980-as években még tömegesen alkalmazott erőszakot a diktatúra, és ott tömegek vettek részt a kommunista diktatúrával szembeni szervezkedésekben, míg Magyarországon "tárgyalásos rendszerváltozás" történt.
Katona Gábor, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jogi főosztályának vezetője az M1 aktuális csatorna műsorában júniusban beszélt arról: a bizottság rendkívül fontosnak tartja, hogy a kommunista korszakkal kapcsolatban az áldozatok és az elkövetők esetében is megtörténjen a teljes körű igazságtétel. A Biszku-per tapasztalatait is figyelembe véve ennek érdekében jogalkotási javaslatokat dolgoztak ki. Kiemelte: lengyel példára lehetővé tennék, hogy akár elhunyt elkövetővel szemben is lefolytatható legyen a büntetőeljárás.
MTI
Máthé Áron szavai szerint a javaslattal "disputát" szeretett volna kezdeni a NEB, és valóban elindultak erről szóló szakmai kezdeményezések, társadalmi vita vette kezdetét. Nyitott kérdés, hogy Magyarországon ez úgy alkalmazható-e, mint Lengyelországban, a lényeg az, hogy lefolytathassanak vizsgálatokat, megszülethessenek történeti, jogi értékítéletek - tette hozzá.
Úgy fogalmazott: izgalmas kérdés Magyarországon, hogy egy-egy cselekménynek, eseménynek vagy történelmi személy politikájának a történeti és a jogi értékelése hogyan hozható összhangba. Hozzáfűzte: a Nemzeti Emlékezet Bizottságát a rá vonatkozó törvény "nem véletlenül" ruházza fel a jogalkotási koncepciók kidolgozásának részfeladatával, pontosan azért, hogy az igazságtétel huszonöt éve húzódó folyamatában is "a történelem és a jog kicsit közelebb kerüljön egymáshoz".
Felhívta a figyelmet arra: a lengyel és a magyar esetekben a történelmi háttér, a társadalmi tapasztalat eltérő, hiszen Lengyelországban az 1980-as években még tömegesen alkalmazott erőszakot a diktatúra, és ott tömegek vettek részt a kommunista diktatúrával szembeni szervezkedésekben, míg Magyarországon "tárgyalásos rendszerváltozás" történt.
Katona Gábor, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jogi főosztályának vezetője az M1 aktuális csatorna műsorában júniusban beszélt arról: a bizottság rendkívül fontosnak tartja, hogy a kommunista korszakkal kapcsolatban az áldozatok és az elkövetők esetében is megtörténjen a teljes körű igazságtétel. A Biszku-per tapasztalatait is figyelembe véve ennek érdekében jogalkotási javaslatokat dolgoztak ki. Kiemelte: lengyel példára lehetővé tennék, hogy akár elhunyt elkövetővel szemben is lefolytatható legyen a büntetőeljárás.
MTI
Hozzászólások