Budaházy-ügy - Ügyvéd: egy év alatt alig haladt a büntetőper
Az elmúlt egy évben alig haladt előre a terrorcselekmény vádjával Budaházy György és társai ellen 2011 tavaszán a Fővárosi Bíróságon (azóta Fővárosi Törvényszék) indult büntetőper - mondta el Szikinger István ügyvéd, az elsőrendű vádlott védője pénteken az MTI érdeklődésére.
A nyári szünet előtti utolsó, pénteki tárgyaláson ismét a hatóságokkal együttműködő, az egyik vádlottal folytatott beszélgetéseiről 2009 elején titokban a rendőrségnek többórányi hangfelvételt készítő tanút kérdezték az eljárás résztvevői.
Az együttműködő tanú az elmúlt években többször a média nyilvánossága elé lépett. A bíróság először tavaly tavasszal hallgatta meg több napon keresztül, ám tavaly az eljáró bírói tanács összetételének megváltozása miatt számos tárgyalást az eljárás megismétlésével, órák hosszat tartó iratismertetéssel kellett tölteni.
A tanú sportkapcsolatai révén került 2008-ban Budaházy egyik vádlott-társával közelebbi kapcsolatba.
Beszélgetéseikről hónapokon keresztül készített felvételeket, majd amikor - elmondása szerint - már nem tudta elhárítani, hogy egy támadásba bevonják, elment a rendőrségre, és mindezt feltárta. Mint korábban elmondta: állampolgárként aggódott, hogy mire készülnek Budaházy és emberei. Hangsúlyozta azt is, hogy bár tudott a sokmilliós nyomravezetői díjról, "nem azért csinálta".
Miután a tanú több kérdést titoktartási kötelezettségére hivatkozva elhárított, a bíróság az ügyben korábban eljáró Nemzeti Nyomozó Irodához fordult, ezt már 2012 elején is megtette. A vádat bizonyos pontokon alátámasztani látszó hangfelvételek törvényességét, bizonyítékként való felhasználhatóságát a védelem vitatja.
Szikinger István szerint a hangfelvételek ismeretében egyre nyilvánvalóbb, hogy azokat nem egy felháborodott, a hatóságokat önkéntes felbuzdulásból segíteni igyekvő állampolgár, hanem rendőrségi informátor készítette, aki ráadásul nem csupán bizonyítékokat próbált szerezni, hanem a beszélgetéseken provokálta, újabb cselekmények elkövetésére is sarkallta a későbbi vádlottat.
A bizonyítás állásáról a védő annyit mondott: a 2011 márciusában elkezdődött elsőfokú büntetőperben eddig a több mint egytucatnyi vádpontban a bíróság megvizsgálta már a fontosabb bizonyítékokat, meghallgatott számos tanút, de lehetnék még újabbak. Emellett az ellentmondások tisztázásához szükség lehet egyes tanúk újbóli beidézésére, továbbá a szakértők meghallgatása is hátravan még.
A büntetőper szeptemberben egy másik tanú meghallgatásával folytatódik, őt korábban az ügyben azzal gyanúsítottak, hogy a Budaházy vezette Hunnia Mozgalom "katonája" volt, és társaival részt vett egyes merényletekben, majd a bűnüldöző hatóságokkal való együttműködés miatt megszüntették ellene a nyomozást. Tavaly már ezt a tanút is meghallgatták, javarészt zárt tárgyaláson.
Budaházy György több mint négy éve áll kényszerintézkedés - jelenleg lakhelyelhagyási tilalom - hatálya alatt. Korábban több mint két évig, 2009 nyarától 2011 őszéig előzetes letartóztatásban volt, azután hónapokig házi őrizetben.
A vád szerint a Budaházy vezette Magyarok Nyilai számos Molotov-koktélos, illetve fegyveres támadást hajtott végre 2007-2009-ben az akkori szocialista és szabad demokrata kormánypártok székházai, kormánytagok és országgyűlési képviselők otthonai ellen azért, hogy megfélemlítse a parlamenti többséget.
Támadás érte a többi között a Gyurcsány-kormány titokminiszterének, Szilvásy Györgynek, Hiller István szocialista oktatási miniszternek és Kóka János szabad demokrata frakcióvezetőnek az ingatlanát. Személyi sérülés többnyire nem történt, ám Csintalan Sándor egykori szocialista politikust, aki a vádbeli cselekmények idején a Hír TV műsorvezetője volt, az ügyészség szerint Budaházy utasítására súlyosan bántalmazták otthona közelében.
Budaházy és 16 megvádolt társa az eljárásban többnyire tagadta bűnösségét.
Budaházy György neve 2002-ben vált ismertté, amikor a választási eredmények elleni tiltakozásul néhány társával lezárta Budapesten az Erzsébet hidat, majd a következő években tüntetéseket szervezett, és számos eljárás folyt ellene. Néhány, az 2006 őszi eseményekkor, majd a következő hónapokban közzétett internetes írása miatt például jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt, de a Kúria tavaly bűncselekmény hiányában felmentő rendelkezést hozott.
Ugyancsak tavaly a Kúrián a Szabadság téri szovjet emlékmű 2006 őszi megrongálásáért pénzbüntetéssel sújtották Budaházyt, aki szintén a Kúrián részlegesen megnyert egy polgári pert - csaknem tíz évvel ezelőtti rendőri intézkedések kapcsán - a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal szemben.
MTI
A nyári szünet előtti utolsó, pénteki tárgyaláson ismét a hatóságokkal együttműködő, az egyik vádlottal folytatott beszélgetéseiről 2009 elején titokban a rendőrségnek többórányi hangfelvételt készítő tanút kérdezték az eljárás résztvevői.
Az együttműködő tanú az elmúlt években többször a média nyilvánossága elé lépett. A bíróság először tavaly tavasszal hallgatta meg több napon keresztül, ám tavaly az eljáró bírói tanács összetételének megváltozása miatt számos tárgyalást az eljárás megismétlésével, órák hosszat tartó iratismertetéssel kellett tölteni.
A tanú sportkapcsolatai révén került 2008-ban Budaházy egyik vádlott-társával közelebbi kapcsolatba.
Beszélgetéseikről hónapokon keresztül készített felvételeket, majd amikor - elmondása szerint - már nem tudta elhárítani, hogy egy támadásba bevonják, elment a rendőrségre, és mindezt feltárta.
Miután a tanú több kérdést titoktartási kötelezettségére hivatkozva elhárított, a bíróság az ügyben korábban eljáró Nemzeti Nyomozó Irodához fordult, ezt már 2012 elején is megtette. A vádat bizonyos pontokon alátámasztani látszó hangfelvételek törvényességét, bizonyítékként való felhasználhatóságát a védelem vitatja.
Szikinger István szerint a hangfelvételek ismeretében egyre nyilvánvalóbb, hogy azokat nem egy felháborodott, a hatóságokat önkéntes felbuzdulásból segíteni igyekvő állampolgár, hanem rendőrségi informátor készítette, aki ráadásul nem csupán bizonyítékokat próbált szerezni, hanem a beszélgetéseken provokálta, újabb cselekmények elkövetésére is sarkallta a későbbi vádlottat.
A bizonyítás állásáról a védő annyit mondott: a 2011 márciusában elkezdődött elsőfokú büntetőperben eddig a több mint egytucatnyi vádpontban a bíróság megvizsgálta már a fontosabb bizonyítékokat, meghallgatott számos tanút, de lehetnék még újabbak. Emellett az ellentmondások tisztázásához szükség lehet egyes tanúk újbóli beidézésére, továbbá a szakértők meghallgatása is hátravan még.
A büntetőper szeptemberben egy másik tanú meghallgatásával folytatódik, őt korábban az ügyben azzal gyanúsítottak, hogy a Budaházy vezette Hunnia Mozgalom "katonája" volt, és társaival részt vett egyes merényletekben, majd a bűnüldöző hatóságokkal való együttműködés miatt megszüntették ellene a nyomozást. Tavaly már ezt a tanút is meghallgatták, javarészt zárt tárgyaláson.
Budaházy György több mint négy éve áll kényszerintézkedés - jelenleg lakhelyelhagyási tilalom - hatálya alatt. Korábban több mint két évig, 2009 nyarától 2011 őszéig előzetes letartóztatásban volt, azután hónapokig házi őrizetben.
A vád szerint a Budaházy vezette Magyarok Nyilai számos Molotov-koktélos, illetve fegyveres támadást hajtott végre 2007-2009-ben az akkori szocialista és szabad demokrata kormánypártok székházai, kormánytagok és országgyűlési képviselők otthonai ellen azért, hogy megfélemlítse a parlamenti többséget.
Támadás érte a többi között a Gyurcsány-kormány titokminiszterének, Szilvásy Györgynek, Hiller István szocialista oktatási miniszternek és Kóka János szabad demokrata frakcióvezetőnek az ingatlanát. Személyi sérülés többnyire nem történt, ám Csintalan Sándor egykori szocialista politikust, aki a vádbeli cselekmények idején a Hír TV műsorvezetője volt, az ügyészség szerint Budaházy utasítására súlyosan bántalmazták otthona közelében.
Budaházy és 16 megvádolt társa az eljárásban többnyire tagadta bűnösségét.
Budaházy György neve 2002-ben vált ismertté, amikor a választási eredmények elleni tiltakozásul néhány társával lezárta Budapesten az Erzsébet hidat, majd a következő években tüntetéseket szervezett, és számos eljárás folyt ellene. Néhány, az 2006 őszi eseményekkor, majd a következő hónapokban közzétett internetes írása miatt például jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt, de a Kúria tavaly bűncselekmény hiányában felmentő rendelkezést hozott.
Ugyancsak tavaly a Kúrián a Szabadság téri szovjet emlékmű 2006 őszi megrongálásáért pénzbüntetéssel sújtották Budaházyt, aki szintén a Kúrián részlegesen megnyert egy polgári pert - csaknem tíz évvel ezelőtti rendőri intézkedések kapcsán - a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal szemben.
MTI
Hozzászólások