Fővárosi Főügyészség: nem áll módunkban teljesíteni a törvényszék kérését
A Fővárosi Főügyészségnek nem áll módjában teljesíteni a Quaestor-ügyben a Fővárosi Törvényszék által kért hiánypótlását, mert azt sem a büntetőeljárási törvény, sem a bírósági gyakorlat alapján nem lehet végrehajtani - közölte a fővárosi főügyész vasárnap az MTI-vel.
Ibolya Tibor kiemelte: a konkrét bűnügyben a vádirat - a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően - az egyes cselekmények leírását követően öt oldalon keresztül, cselekményenként sorolja fel a vádat alátámasztó bizonyítási eszközöket.
Az ügyészség arra reagált, hogy a Fővárosi Törvényszék a büntetőperben pénteken megtartott úgynevezett előkészítő ülésén hívta fel a Fővárosi Főügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására a Tarsoly Csaba és társai ellen bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben.
Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője szombaton az MTI-nek azt mondta: a vád törvényességével kapcsolatban nem merült fel aggály a Quaestor-ügyben, a vád csupán hiányos, ezért hívta fel hiánypótlásra az eljáró bírói tanács a Fővárosi Főügyészséget.
Közleményében a fővárosi főügyész is kitért arra, hogy a Quaestor-ügyben a Fővárosi Törvényszék pénteken előkészítő ülést tartott. A bíróság - szombati közleménye szerint - azt állapította meg, hogy a vádirat hiányosan tartalmazza a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy azok mely cselekmény bizonyítására szolgálnak - idézte fel Ibolya Tibor, aki szerint a bíróság a pénteki ülésén valójában azt kérte számon az ügyészségtől, hogy a vádiratban azt nem jelölte meg, hogy az összes - több mint hatmillió fájl - elektronikus bizonyíték esetén az adatok pontosan mely tény bizonyítására szolgálnak.
Erre azonban törvényesen "nem is kerülhetett volna sor", ugyanis - mint kiemelte - a vonatkozó törvényi rendelkezések ugyanis 2014. január 1-jétől megváltoztak. Ezt megelőzően a vádirat kötelező kellékeként a bizonyítási eszközök mellett azt is meg kellett jelölni, hogy mely tény bizonyítására szolgálnak. A törvényhely módosítását követően viszont 2014. január 1-jétől a vádiratnak kizárólag a bizonyítási eszközök megjelölését kell tartalmazia, valamint azt, hogy azok mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak.
A Fővárosi Főügyészség ennek kapcsán hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla egy másik, korábbi ügyben hozott döntésére is, amelyben az ítélőtábla megállapította, hogy 2014. január 1-je után "olyan kötelezettség az ügyészt nem terheli, hogy egy cselekménnyel összefüggésben már a vádiratban perbeszédbe illő módon részletezze azt, hogy mely bizonyíték támasztja alá az elkövetési magatartást, mely bizonyíték támasztja alá az eredményt, mely bizonyítja az elkövető tudattartalmát, vagy a társtettesek kapcsolatrendszerét".
Ezek elmaradása így nem értékelhető a vádirat törvényi kellékének hiányaként - hangsúlyozta a főügyész. Mindezek nyomán - mint hozzátette - az "ügyésznek nincs olyan törvényben előírt kötelezettsége, amely azt írná elő, hogy a bizonyítékokat a bizonyítandó tényekhez társítva kell a vádiratban megjelölnie".
Ibolya Tibor kiemelte továbbá, hogy a 132 ezer oldal terjedelmű nyomozati irat, valamint a több mint 1500 oldal vádirat esetén a rendelkezésre álló hatmillió elektronikus adatot is jelentősen meghaladó mennyiségű adatra - a Fővárosi Törvényszék elvárásainak megfelelő - , "egyenként történő hivatkozás a vádirat tartalmi egyensúlyának felborulását is eredményezné, a vádirat a jelenlegi terjedelem sokszorosára duzzadna, ami a gyakorlatban sem segítené elő a bizonyítási eljárás lefolytatását".
A Quaestor-ügy vádirata február 5-én érkezett a Fővárosi Törvényszékre. A vádirat szerint az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint. A vádirat 5 vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma 753 rendbeli. Az ügyészség az 50 millió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt, az ügy sértettjeinek száma összesen csaknem 32 ezer.
Egy hónapja a törvényszék azt közölte, hogy várhatóan májusban kezdődik a Quaestor-ügy büntetőpere.
MTI
Ibolya Tibor kiemelte: a konkrét bűnügyben a vádirat - a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően - az egyes cselekmények leírását követően öt oldalon keresztül, cselekményenként sorolja fel a vádat alátámasztó bizonyítási eszközöket.
Az ügyészség arra reagált, hogy a Fővárosi Törvényszék a büntetőperben pénteken megtartott úgynevezett előkészítő ülésén hívta fel a Fővárosi Főügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására a Tarsoly Csaba és társai ellen bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben.
Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője szombaton az MTI-nek azt mondta: a vád törvényességével kapcsolatban nem merült fel aggály a Quaestor-ügyben, a vád csupán hiányos, ezért hívta fel hiánypótlásra az eljáró bírói tanács a Fővárosi Főügyészséget.
Közleményében a fővárosi főügyész is kitért arra, hogy a Quaestor-ügyben a Fővárosi Törvényszék pénteken előkészítő ülést tartott. A bíróság - szombati közleménye szerint - azt állapította meg, hogy a vádirat hiányosan tartalmazza a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy azok mely cselekmény bizonyítására szolgálnak - idézte fel Ibolya Tibor, aki szerint a bíróság a pénteki ülésén valójában azt kérte számon az ügyészségtől, hogy a vádiratban azt nem jelölte meg, hogy az összes - több mint hatmillió fájl - elektronikus bizonyíték esetén az adatok pontosan mely tény bizonyítására szolgálnak.
Erre azonban törvényesen "nem is kerülhetett volna sor", ugyanis - mint kiemelte - a vonatkozó törvényi rendelkezések ugyanis 2014. január 1-jétől megváltoztak. Ezt megelőzően a vádirat kötelező kellékeként a bizonyítási eszközök mellett azt is meg kellett jelölni, hogy mely tény bizonyítására szolgálnak. A törvényhely módosítását követően viszont 2014. január 1-jétől a vádiratnak kizárólag a bizonyítási eszközök megjelölését kell tartalmazia, valamint azt, hogy azok mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak.
A Fővárosi Főügyészség ennek kapcsán hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla egy másik, korábbi ügyben hozott döntésére is, amelyben az ítélőtábla megállapította, hogy 2014. január 1-je után "olyan kötelezettség az ügyészt nem terheli, hogy egy cselekménnyel összefüggésben már a vádiratban perbeszédbe illő módon részletezze azt, hogy mely bizonyíték támasztja alá az elkövetési magatartást, mely bizonyíték támasztja alá az eredményt, mely bizonyítja az elkövető tudattartalmát, vagy a társtettesek kapcsolatrendszerét".
Ezek elmaradása így nem értékelhető a vádirat törvényi kellékének hiányaként - hangsúlyozta a főügyész. Mindezek nyomán - mint hozzátette - az "ügyésznek nincs olyan törvényben előírt kötelezettsége, amely azt írná elő, hogy a bizonyítékokat a bizonyítandó tényekhez társítva kell a vádiratban megjelölnie".
Ibolya Tibor kiemelte továbbá, hogy a 132 ezer oldal terjedelmű nyomozati irat, valamint a több mint 1500 oldal vádirat esetén a rendelkezésre álló hatmillió elektronikus adatot is jelentősen meghaladó mennyiségű adatra - a Fővárosi Törvényszék elvárásainak megfelelő - , "egyenként történő hivatkozás a vádirat tartalmi egyensúlyának felborulását is eredményezné, a vádirat a jelenlegi terjedelem sokszorosára duzzadna, ami a gyakorlatban sem segítené elő a bizonyítási eljárás lefolytatását".
A Quaestor-ügy vádirata február 5-én érkezett a Fővárosi Törvényszékre. A vádirat szerint az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint. A vádirat 5 vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma 753 rendbeli. Az ügyészség az 50 millió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt, az ügy sértettjeinek száma összesen csaknem 32 ezer.
Egy hónapja a törvényszék azt közölte, hogy várhatóan májusban kezdődik a Quaestor-ügy büntetőpere.
MTI
Hozzászólások