Letöltendő börtönbüntetésre ítéltek korrupt fővárosi parkolóőröket
Letöltendő börtönbüntetésre ítélt kilenc egykori fővárosi parkolóőrt, egy ellenőrt, valamint a parkolási társaság ellenőrzési csoportvezetőjét a Fővárosi Törvényszék szerdán bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása miatt.
A bíróság vesztegetés miatt elítélt 28 autótulajdonost is, aki napi 500-1000 forintot fizetett a parkolóőröknek, hogy jegy nélkül parkolhasson a fizetési övezetekben. Őket 20 vagy 30 nap közmunkára ítélte a bíróság, attól függően, hogy beismerték-e a bűncselekményt. Három autótulajdonost és három parkolóőrt felmentettek bizonyítottság hiánya miatt.
A parkolóőrök többsége 2 év 4 hónap börtönbüntetést kapott, az ügy elsőrendű vádlottja, aki szervezte a "zsebre bírságolást", 3 év 2 hónap börtönbüntetést kapott. A parkolási társaság ellenőrzési csoportvezetője (aki a vád szerint a parkolóőrök munkáját például az ellenőrzés megszüntetésével segítette, és ezért napi 6 ezer forintot kért) 4 év 6 hónap börtönt, a pénzt az őröktől beszedő területi ellenőr pedig 3 év 8 hónap börtönt kapott. Ők bűnsegédként követték el a vesztegetés elfogadását, de vezető szerepet játszottak a korrupciós ügyben, mert nélkülük nem lehetett volna megvalósítani.
Emellett a parkolóőröket és főnökeiket öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és ugyancsak öt évre a parkolóőri foglalkozástól. A csoportvezetőt utóbbitól nyolc évre tiltották el.
A bíróság megállapította: a Budapesti Önkormányzati Parkolási (BÖP) Kft. alkalmazásában álló parkolóőrök 2007 szeptembere és 2009 szeptembere között a IX., a XIII. kerület és a körutak parkolási szempontból frekventált területein napi 500-1000 forintot kértek autósoktól. Aki fizetett, az így egy-kétórányi parkolási díjért akár napi nyolc órában is parkolhatott parkolójegy nélkül, és az esetleges ellenőrzésekről a parkolóőrök értesítették is őket.
A bíróság szerint az ügy tizenegyedrendű vádlottja, a BÖP akkori ellenőrzési csoportvezetője mindezt szervezett keretek közé terelte. Magához vonta a beosztások elkészítését, és így biztosította, hogy a megvesztegethető parkolóőrök mindig ugyanazon a területen dolgozzanak. Elmaradt az ellenőrzésük is, és ezért napi 6 ezer forintot kért tőlük. A parkolóőröktől a területi ellenőr, a per tizedrendű vádlottja szedte be a pénzt minden pénteken, és juttatta el az ellenőrzési csoportvezetőhöz.
A parkolóőrök - a szabályzattal ellentétben, de érintett feletteseik tudtával - a saját mobiltelefonjukat is maguknál tartották, és azzal egyeztettek, melyik autótulajdonos fizetett, melyikkel állapodtak meg későbbi fizetésben, kit nem szabad megbüntetni.
A bíróság az elsőrendű vádlott beismerő vallomására, a telefonjában található adatokra (mint például az autótulajdonosok neve, elérhetősége, személyleírása, az autójuk leírása, rendszáma), telefonlehallgatásokra, valamint a társaságtól elbocsátott parkolóőrök vallomásaira és a beismerő vallomást tevő autósokra támaszkodva állapította meg a tényállást.
Az ügyészség véleményével ellentétben a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a parkolóőrök nem voltak önálló intézkedésre jogosultak, mérlegelés nélkül mindenkit meg kellett volna büntetniük, akinek nem volt vagy lejárt a parkolójegye. Ez azért lényeges, mert önálló intézkedésre jogosult személy vesztegetése súlyosabbnak minősül.
A bíróság nem állapította meg azt sem, hogy bűnszervezetben követték el a parkolóőrök a bűncselekményt. A bíróság szerint ugyanakkor az tény, hogy bűnszövetségben dolgoztak, egymással egyeztettek és tudtak egymás tevékenységéről.
A bíróság a parkolóőr vádlottak esetében a korrupciós bűncselekmények elszaporodottságára tekintettel szabott ki végrehajtandó szabadságvesztést, és figyelembe vette azt is, hogy több éven keresztül szegték meg a törvényt.
Az ítélet indokolásában a bíróság kiemelte: ez az ügy "csak a jéghegy csúcsa", mivel nem lehetett megállapítani, pontosan hány alkalommal, hány autóstól, mekkora összeget kértek. Bizonyítani nem lehetett, de biztos, hogy milliós nagyságrendű összegek vándoroltak huzamosabb ideig zsebből zsebbe. Mivel a jogszabály szerint a bűncselekményből származó pénzt le kell foglalni, a bíróság a vádlottakkal szemben 500-11 500 forint vagyonelkobzást is megállapított.
Az ellenőrzési csoportvezető esetében ez az összeg több mint 3 millió forint - a bíróság úgy számolt, hogy - mivel nem volt megállapítható, pontosan mennyi pénz folyt be hozzá - két éven át minden héten kapott hatezer forintot.
Az ügyészség a három felmentett autótulajdonos esetében tudomásul vette az ítéletet. A többi vádlott esetében az ügyész súlyosbításért, a felmentettek esetében pedig bűnösség megállapításáért fellebbezett. Felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett a vádlottak többsége is.
MTI
A bíróság vesztegetés miatt elítélt 28 autótulajdonost is, aki napi 500-1000 forintot fizetett a parkolóőröknek, hogy jegy nélkül parkolhasson a fizetési övezetekben. Őket 20 vagy 30 nap közmunkára ítélte a bíróság, attól függően, hogy beismerték-e a bűncselekményt. Három autótulajdonost és három parkolóőrt felmentettek bizonyítottság hiánya miatt.A parkolóőrök többsége 2 év 4 hónap börtönbüntetést kapott, az ügy elsőrendű vádlottja, aki szervezte a "zsebre bírságolást", 3 év 2 hónap börtönbüntetést kapott. A parkolási társaság ellenőrzési csoportvezetője (aki a vád szerint a parkolóőrök munkáját például az ellenőrzés megszüntetésével segítette, és ezért napi 6 ezer forintot kért) 4 év 6 hónap börtönt, a pénzt az őröktől beszedő területi ellenőr pedig 3 év 8 hónap börtönt kapott. Ők bűnsegédként követték el a vesztegetés elfogadását, de vezető szerepet játszottak a korrupciós ügyben, mert nélkülük nem lehetett volna megvalósítani.
Emellett a parkolóőröket és főnökeiket öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és ugyancsak öt évre a parkolóőri foglalkozástól. A csoportvezetőt utóbbitól nyolc évre tiltották el.
A bíróság megállapította: a Budapesti Önkormányzati Parkolási (BÖP) Kft. alkalmazásában álló parkolóőrök 2007 szeptembere és 2009 szeptembere között a IX., a XIII. kerület és a körutak parkolási szempontból frekventált területein napi 500-1000 forintot kértek autósoktól. Aki fizetett, az így egy-kétórányi parkolási díjért akár napi nyolc órában is parkolhatott parkolójegy nélkül, és az esetleges ellenőrzésekről a parkolóőrök értesítették is őket.
A bíróság szerint az ügy tizenegyedrendű vádlottja, a BÖP akkori ellenőrzési csoportvezetője mindezt szervezett keretek közé terelte. Magához vonta a beosztások elkészítését, és így biztosította, hogy a megvesztegethető parkolóőrök mindig ugyanazon a területen dolgozzanak. Elmaradt az ellenőrzésük is, és ezért napi 6 ezer forintot kért tőlük. A parkolóőröktől a területi ellenőr, a per tizedrendű vádlottja szedte be a pénzt minden pénteken, és juttatta el az ellenőrzési csoportvezetőhöz.
A parkolóőrök - a szabályzattal ellentétben, de érintett feletteseik tudtával - a saját mobiltelefonjukat is maguknál tartották, és azzal egyeztettek, melyik autótulajdonos fizetett, melyikkel állapodtak meg későbbi fizetésben, kit nem szabad megbüntetni.
A bíróság az elsőrendű vádlott beismerő vallomására, a telefonjában található adatokra (mint például az autótulajdonosok neve, elérhetősége, személyleírása, az autójuk leírása, rendszáma), telefonlehallgatásokra, valamint a társaságtól elbocsátott parkolóőrök vallomásaira és a beismerő vallomást tevő autósokra támaszkodva állapította meg a tényállást.
Az ügyészség véleményével ellentétben a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a parkolóőrök nem voltak önálló intézkedésre jogosultak, mérlegelés nélkül mindenkit meg kellett volna büntetniük, akinek nem volt vagy lejárt a parkolójegye. Ez azért lényeges, mert önálló intézkedésre jogosult személy vesztegetése súlyosabbnak minősül.
A bíróság nem állapította meg azt sem, hogy bűnszervezetben követték el a parkolóőrök a bűncselekményt. A bíróság szerint ugyanakkor az tény, hogy bűnszövetségben dolgoztak, egymással egyeztettek és tudtak egymás tevékenységéről.
A bíróság a parkolóőr vádlottak esetében a korrupciós bűncselekmények elszaporodottságára tekintettel szabott ki végrehajtandó szabadságvesztést, és figyelembe vette azt is, hogy több éven keresztül szegték meg a törvényt.
Az ítélet indokolásában a bíróság kiemelte: ez az ügy "csak a jéghegy csúcsa", mivel nem lehetett megállapítani, pontosan hány alkalommal, hány autóstól, mekkora összeget kértek. Bizonyítani nem lehetett, de biztos, hogy milliós nagyságrendű összegek vándoroltak huzamosabb ideig zsebből zsebbe. Mivel a jogszabály szerint a bűncselekményből származó pénzt le kell foglalni, a bíróság a vádlottakkal szemben 500-11 500 forint vagyonelkobzást is megállapított.
Az ellenőrzési csoportvezető esetében ez az összeg több mint 3 millió forint - a bíróság úgy számolt, hogy - mivel nem volt megállapítható, pontosan mennyi pénz folyt be hozzá - két éven át minden héten kapott hatezer forintot.
Az ügyészség a három felmentett autótulajdonos esetében tudomásul vette az ítéletet. A többi vádlott esetében az ügyész súlyosbításért, a felmentettek esetében pedig bűnösség megállapításáért fellebbezett. Felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett a vádlottak többsége is.
MTI
Hozzászólások