Másodfokon is kiutasításra ítéltek egy határzáron keresztül érkező afgán migránst
Jogerősen két évre kiutasított Magyarország területéről a Szegedi Törvényszék hétfőn egy afgán férfit, aki szeptember közepén a határzáron keresztül illegálisan lépett Szerbiából magyar területre.
A hétfőn tárgyalt ügy volt az első, amely fellebbezés után másodfokon a Szegedi Törvényszék elé került.
Az afgán férfi szeptember 17-én későn este a mások által már korábban megrongált határzáron keresztül lépett magyar területre. Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság ezért határzár tiltott átlépésének bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és két évre kiutasított Magyarország területéről.
A bíróság döntése ellen a vádlott - aki időközben Ausztriába távozott - és védője a büntethetőséget kizáró ok miatt a büntetőeljárás megszüntetése, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, illetve a büntetés helyett megrovás elrendelése érdekében jelentette be fellebbezést.
Kovács Tamás Lajos ügyvéd a másodfokú tárgyaláson kifejtette, az ügyben sérült a terhelt tisztességes eljáráshoz való joga, mert lényegében rá hárult annak kötelezettsége, hogy bizonyítsa, hogy a kormányrendelettel ellentétben Szerbia nem minősül biztonságos harmadik országnak. A védő szerint az afgán férfinak az elsőfokú ítélet megszületéséig pedig arra sem volt lehetősége, hogy szabályszerű menedékkérelmet nyújtson be.
A törvényszék alaptalannak ítélte a védői fellebbezéseket. Szabó András tanácsvezető bíró az elsőfokú ítéletet helybenhagyó határozat indoklása során hangsúlyozta, a Szegedi Járásbíróság az eljárásjogi szabályoknak mindenben megfelelő döntése nem azon alapult, hogy Szerbia biztonságos harmadik ország-e, hanem azon, hogy a vádlottnak volt valós szándéka menekül státuszt kérnie Magyarországon.
Ezt támasztja alá, hogy a zöldhatár átlépése előtt saját vallomása szerint két-három napot a szerb oldalon várakozott a kedvező lehetőségre várva.
Az elsőfokú ítéletet követően pedig önkényesen elhagyta a számára kijelölt szállást, és nem várva meg menekülteljárásának befejeződését.
Kovács Tamás Lajos ügyvéd a tárgyalást követően újságírókkal közölte, megfontolják, hogy az ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.
MTI
A hétfőn tárgyalt ügy volt az első, amely fellebbezés után másodfokon a Szegedi Törvényszék elé került.
Az afgán férfi szeptember 17-én későn este a mások által már korábban megrongált határzáron keresztül lépett magyar területre. Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság ezért határzár tiltott átlépésének bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és két évre kiutasított Magyarország területéről.
A bíróság döntése ellen a vádlott - aki időközben Ausztriába távozott - és védője a büntethetőséget kizáró ok miatt a büntetőeljárás megszüntetése, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, illetve a büntetés helyett megrovás elrendelése érdekében jelentette be fellebbezést.
Kovács Tamás Lajos ügyvéd a másodfokú tárgyaláson kifejtette, az ügyben sérült a terhelt tisztességes eljáráshoz való joga, mert lényegében rá hárult annak kötelezettsége, hogy bizonyítsa, hogy a kormányrendelettel ellentétben Szerbia nem minősül biztonságos harmadik országnak. A védő szerint az afgán férfinak az elsőfokú ítélet megszületéséig pedig arra sem volt lehetősége, hogy szabályszerű menedékkérelmet nyújtson be.
A törvényszék alaptalannak ítélte a védői fellebbezéseket. Szabó András tanácsvezető bíró az elsőfokú ítéletet helybenhagyó határozat indoklása során hangsúlyozta, a Szegedi Járásbíróság az eljárásjogi szabályoknak mindenben megfelelő döntése nem azon alapult, hogy Szerbia biztonságos harmadik ország-e, hanem azon, hogy a vádlottnak volt valós szándéka menekül státuszt kérnie Magyarországon.
Ezt támasztja alá, hogy a zöldhatár átlépése előtt saját vallomása szerint két-három napot a szerb oldalon várakozott a kedvező lehetőségre várva.
Az elsőfokú ítéletet követően pedig önkényesen elhagyta a számára kijelölt szállást, és nem várva meg menekülteljárásának befejeződését.
Kovács Tamás Lajos ügyvéd a tárgyalást követően újságírókkal közölte, megfontolják, hogy az ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.
MTI
Hozzászólások