Megkezdődött a Zóna taxis vesztegetési ügy büntetőpere
A vádirat ismertetésével megkezdődött a Zóna taxis vesztegetési ügy büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság a csütörtöki első tárgyalási napon kizárta a bizonyítékok közül a titkos információgyűjtés eredményét.
A Fővárosi Főügyészség öt ember ellen emelt vádat a Budapest Airport Zrt. 2006-os taxipályázatával összefüggésben elkövetett vesztegetés, valamint a cég sérelmére 2006 és 2010 között elkövetett, összesen félmilliárd forintos kárt okozó csalás miatt.
A vád szerint a ferihegyi repülőteret üzemeltető BA Zrt. 2006 tavaszán hirdette meg a repülőtéri taxiszolgáltatás pályázatát. A taxitársaság vezetője, V. István - a per harmadrendű vádlottja - a negyedrendű vádlotton, V. Balázson keresztül megállapodott Sz. Györggyel, a BA jogtanácsosával és R.-V. Krisztinával, a BA jogi igazgatójával abban, hogy 11 millió forintért a jogi igazgató és beosztottja segítik a taxitársaság vezetőjét, hogy megnyerje a pályázatot.
Ennek érdekében az elsőrendű vádlott jogtanácsos és a másodrendű vádlott jogi igazgató ellátták a negyedrendű vádlottat - aki R.-V. Krisztina élettársa volt korábban - belső információkkal, például a pályázat bírálati szempontjairól és a többi pályázat tartalmáról.
Ezeket a negyedrendű vádlott továbbította a taxitársaság vezetőjének, aki ezen ismeretek birtokában irreális vállalásokat tett pályázatában, például a korábbi fuvardíjnál 30 százalékkal alacsonyabb díjat ígért és műholdas navigációs rendszer kiépítését. Az ügyészség szerint a jogi igazgató és a jogtanácsos közreműködése miatt a taxitársaság vezetőjének nem kellett attól tartania, hogy ajánlata számon kérhető lesz.
A Zóna Taxi 2006 júniusában megnyerte a pályázatot, augusztusban pedig szerződést kötött vele a BA. Ezután a taxitársaság vezetője átadta a pénzt a harmadrendű vádlottnak, aki 11 millió forintot utalt át Sz. Györgynek, az átutalás közleményébe pedig azt írta, "tartásdíj". Nem sokkal később Sz. György 4,7 millió forintot utalt vissza a harmadrendű vádlottnak, és 5,6 milliót a másodrendű vádlottnak, az átutalások közleménye ugyancsak "tartásdíj" volt.
Az ügyészség szerint az első- és másodrendű vádlott a BA Zrt. érdekeivel szemben a Zóna taxi tulajdonosának téves jogi álláspontját támogatták, a harmadrendű vádlott ugyanis addig nem akart fizetni a BA Zrt.-nek, amíg az nem biztosítja a kizárólagosságot a szolgáltatásra, vagyis, amíg "taxishiénák" vannak a repülőtéren.
A jogi igazgató és a jogtanácsos az ügyészség szerint abban is közreműködött, hogy a BA végül a Zóna taxi számára kedvezően módosítsa a szolgáltatási szerződést, és a BA még le is mondjon a számára hátrányos szerződés megtámadásának jogáról.
Az ügyészség szerint ezért milliós vesztegetési pénzeket fogadtak el, valamint a jogtanácsos a taxis cég közreműködésével csaknem kétmillió forinttal olcsóbban jutott hozzá egy Volkswagen Passathoz.
A taxiscég emellett a valóságosnál kevesebb fuvarszámot jelentett be a BA Zrt.-nek, ezzel kevesebb szolgáltatási díjat is fizetett, így a vád szerint 2006 és 2010 között a cégnek 503 millió forintos kárt okozott. A per ötödrendű vádlottja a taxitársaság munkatársa volt, ő jelentette le a hamis fuvaradatokat a harmadrendű vádlott utasításának megfelelően.
A vád szerint az első- és másodrendű vádlott 2006-2007-ben összesen 268 millió forint kárt okozott a BA. Zrt.-nek.
Az ügyészség bűnsegédként, bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás valamint vesztegetés miatt emelt vádat.
A vádirat csütörtöki ismertetése után a bíróság végzést hozott, amiben a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményét kizárta a büntetőeljárásból.
A bíróság szóbeli indoklásában utalt arra, hogy akkor használható fel a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban, ha a felhasználni kívánt információ megszerzése után a titkos információgyűjtést végző haladéktalanul eleget tesz feljelentési kötelezettségének.
Erre azonban ebben az ügyben a bíróság szerint nem került sor: miközben a titkos információgyűjtésre 2007 áprilisáig került sor, a titkos információgyűjtést végző szerv csupán 2009 márciusában tett feljelentést.
A bíróság kiért arra is, nem az ügyészség hibája, hogy olyan bizonyítékokra építette a vádiratot, amit a bíróság most kizárt. A bíróság - tekintettel arra, hogy a bizonyítékok kizárása megváltoztathatja a vádlottak védekezését - elnapolta a tárgyalást.
A Fővárosi Főügyészség képviselője a bizonyítékok kizárásával kapcsolatban a tárgyaláson azt mondta, ez iskolapéldája annak, hogy a jogalkalmazói gyakorlat a titkos információgyűjtés vonatkozásában nem egyértelmű.
MTI
A Fővárosi Főügyészség öt ember ellen emelt vádat a Budapest Airport Zrt. 2006-os taxipályázatával összefüggésben elkövetett vesztegetés, valamint a cég sérelmére 2006 és 2010 között elkövetett, összesen félmilliárd forintos kárt okozó csalás miatt.
A vád szerint a ferihegyi repülőteret üzemeltető BA Zrt. 2006 tavaszán hirdette meg a repülőtéri taxiszolgáltatás pályázatát. A taxitársaság vezetője, V. István - a per harmadrendű vádlottja - a negyedrendű vádlotton, V. Balázson keresztül megállapodott Sz. Györggyel, a BA jogtanácsosával és R.-V. Krisztinával, a BA jogi igazgatójával abban, hogy 11 millió forintért a jogi igazgató és beosztottja segítik a taxitársaság vezetőjét, hogy megnyerje a pályázatot.Ennek érdekében az elsőrendű vádlott jogtanácsos és a másodrendű vádlott jogi igazgató ellátták a negyedrendű vádlottat - aki R.-V. Krisztina élettársa volt korábban - belső információkkal, például a pályázat bírálati szempontjairól és a többi pályázat tartalmáról.
Ezeket a negyedrendű vádlott továbbította a taxitársaság vezetőjének, aki ezen ismeretek birtokában irreális vállalásokat tett pályázatában, például a korábbi fuvardíjnál 30 százalékkal alacsonyabb díjat ígért és műholdas navigációs rendszer kiépítését. Az ügyészség szerint a jogi igazgató és a jogtanácsos közreműködése miatt a taxitársaság vezetőjének nem kellett attól tartania, hogy ajánlata számon kérhető lesz.
A Zóna Taxi 2006 júniusában megnyerte a pályázatot, augusztusban pedig szerződést kötött vele a BA. Ezután a taxitársaság vezetője átadta a pénzt a harmadrendű vádlottnak, aki 11 millió forintot utalt át Sz. Györgynek, az átutalás közleményébe pedig azt írta, "tartásdíj". Nem sokkal később Sz. György 4,7 millió forintot utalt vissza a harmadrendű vádlottnak, és 5,6 milliót a másodrendű vádlottnak, az átutalások közleménye ugyancsak "tartásdíj" volt.
Az ügyészség szerint az első- és másodrendű vádlott a BA Zrt. érdekeivel szemben a Zóna taxi tulajdonosának téves jogi álláspontját támogatták, a harmadrendű vádlott ugyanis addig nem akart fizetni a BA Zrt.-nek, amíg az nem biztosítja a kizárólagosságot a szolgáltatásra, vagyis, amíg "taxishiénák" vannak a repülőtéren.
A jogi igazgató és a jogtanácsos az ügyészség szerint abban is közreműködött, hogy a BA végül a Zóna taxi számára kedvezően módosítsa a szolgáltatási szerződést, és a BA még le is mondjon a számára hátrányos szerződés megtámadásának jogáról.
Az ügyészség szerint ezért milliós vesztegetési pénzeket fogadtak el, valamint a jogtanácsos a taxis cég közreműködésével csaknem kétmillió forinttal olcsóbban jutott hozzá egy Volkswagen Passathoz.
A taxiscég emellett a valóságosnál kevesebb fuvarszámot jelentett be a BA Zrt.-nek, ezzel kevesebb szolgáltatási díjat is fizetett, így a vád szerint 2006 és 2010 között a cégnek 503 millió forintos kárt okozott. A per ötödrendű vádlottja a taxitársaság munkatársa volt, ő jelentette le a hamis fuvaradatokat a harmadrendű vádlott utasításának megfelelően.
A vád szerint az első- és másodrendű vádlott 2006-2007-ben összesen 268 millió forint kárt okozott a BA. Zrt.-nek.
Az ügyészség bűnsegédként, bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás valamint vesztegetés miatt emelt vádat.
A vádirat csütörtöki ismertetése után a bíróság végzést hozott, amiben a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményét kizárta a büntetőeljárásból.
A bíróság szóbeli indoklásában utalt arra, hogy akkor használható fel a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban, ha a felhasználni kívánt információ megszerzése után a titkos információgyűjtést végző haladéktalanul eleget tesz feljelentési kötelezettségének.
Erre azonban ebben az ügyben a bíróság szerint nem került sor: miközben a titkos információgyűjtésre 2007 áprilisáig került sor, a titkos információgyűjtést végző szerv csupán 2009 márciusában tett feljelentést.
A bíróság kiért arra is, nem az ügyészség hibája, hogy olyan bizonyítékokra építette a vádiratot, amit a bíróság most kizárt. A bíróság - tekintettel arra, hogy a bizonyítékok kizárása megváltoztathatja a vádlottak védekezését - elnapolta a tárgyalást.
A Fővárosi Főügyészség képviselője a bizonyítékok kizárásával kapcsolatban a tárgyaláson azt mondta, ez iskolapéldája annak, hogy a jogalkalmazói gyakorlat a titkos információgyűjtés vonatkozásában nem egyértelmű.
MTI
Hozzászólások