Móri ügy - Másodfokon is elutasították Kaiser Ede kártérítési igényét
Másodfokon is elutasította a bíróság a móri bankrablásért előbb elítélt, majd felmentett Kaiser Ede kártérítési igényét.
A Szegedi Ítélőtábla másodfokú eljárásában kedden helybenhagyta a Szegedi Törvényszék elsőfokú ítéletét, és elutasította Kaiser Edének a rendőrséggel, az ügyészséggel és a bíróságokkal szemben a móri ügyben előterjesztett kártérítési igényét. A nyolc halálos áldozattal járó 2002-es móri bankrablás elkövetésének vádjával először elítélt, majd jogerősen felmentett Kaiser Ede - aki más bűncselekmények miatt jelenleg is szabadságvesztését tölti - közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítéseként 25 millió forintot követelt a Nemzeti Nyomozó Irodától, a Legfőbb Ügyészségtől, a Fővárosi Törvényszéktől és a Fővárosi Ítélőtáblától.
Kiss Gabriella tanácsvezető bíró indoklásában kifejtette: a felperes arra hivatkozással kérte, kötelezzék az alpereseket kártérítésre, hogy egyes személyiségi jogait az általuk végzett eljárásban megsértették, és ezzel neki kárt okoztak. A bíró felhívta a figyelmet arra, hogy hasonló ügyekben mindig a felperesnek, azaz a károsultnak kell bizonyítania kára bekövetkeztét, az alperesek kirívóan jogellenes magatartását, és azt, hogy ezzel okozati összefüggésben keletkezett az igazolt kár.
Bár korábban a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy történtek nyomozati hibák, eljárási hiányosságok, de ezek okozati összefüggését kellett volna bizonyítani a felperest ért kárral összefüggésben. Az ítélőtábla álláspontja szerint a most lezárult eljárásban nem volt megállapítható, hogy amennyiben nem történnek meg az esetleges mulasztások, akkor a felperest meg sem vádolják, vagy felmentik a bűncselekmény elkövetése alól.
Korábban, az elsőfokú bíróság ítéletének indoklásakor elhangzott: a kártérítési igény akkor lett volna alapos, ha a büntetőeljárásban az alperesek olyan kirívóan súlyos jogszabály-értelmezési vagy -alkalmazási hibát követtek volna el, amelynek következményeként ítélték volna el Kaiser Edét a móri bankrablás miatt. 2002. május 9-én nyolc halálos áldozattal járó bankrablás történt az Erste Bank móri fiókjában. Az ügyben a Fővárosi Bíróság 2004 decemberében még Kaiser Edét mondta ki bűnösnek. A Fővárosi Ítélőtábla döntésével 2005-ben Kaiser Ede tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetése jogerőre emelkedett.
Kaiser Ede két és fél éve töltötte kiszabott büntetését, amikor ügyében 2008 áprilisában perújítást rendeltek el. Az újabb bizonyítékok szerint mégsem ő követte el a móri bűncselekményt, hanem Weiszdorn Róbert és az előzetes letartóztatásban 2007 júliusában öngyilkosságot elkövető társa, Nagy László. A bíróság 2009-ben mondta ki, hogy nem Kaiser Ede a móri gyilkos.
A 2010 szeptemberében, a Szegedi Törvényszéken indult kártérítési perben a bíróság egyszer már elutasította Kaiser Ede keresetét, a döntést a Szegedi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte, ezért kellett megismételni az elsőfokú eljárást. A felperes a tavaly októberben meghozott elsőfokú ítélet ellen fellebbezett, így került az ügy másodfokon ismét a Szegedi Ítélőtáblára.
forrás:MTI
A Szegedi Ítélőtábla másodfokú eljárásában kedden helybenhagyta a Szegedi Törvényszék elsőfokú ítéletét, és elutasította Kaiser Edének a rendőrséggel, az ügyészséggel és a bíróságokkal szemben a móri ügyben előterjesztett kártérítési igényét. A nyolc halálos áldozattal járó 2002-es móri bankrablás elkövetésének vádjával először elítélt, majd jogerősen felmentett Kaiser Ede - aki más bűncselekmények miatt jelenleg is szabadságvesztését tölti - közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítéseként 25 millió forintot követelt a Nemzeti Nyomozó Irodától, a Legfőbb Ügyészségtől, a Fővárosi Törvényszéktől és a Fővárosi Ítélőtáblától.
Kiss Gabriella tanácsvezető bíró indoklásában kifejtette: a felperes arra hivatkozással kérte, kötelezzék az alpereseket kártérítésre, hogy egyes személyiségi jogait az általuk végzett eljárásban megsértették, és ezzel neki kárt okoztak. A bíró felhívta a figyelmet arra, hogy hasonló ügyekben mindig a felperesnek, azaz a károsultnak kell bizonyítania kára bekövetkeztét, az alperesek kirívóan jogellenes magatartását, és azt, hogy ezzel okozati összefüggésben keletkezett az igazolt kár.Bár korábban a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy történtek nyomozati hibák, eljárási hiányosságok, de ezek okozati összefüggését kellett volna bizonyítani a felperest ért kárral összefüggésben. Az ítélőtábla álláspontja szerint a most lezárult eljárásban nem volt megállapítható, hogy amennyiben nem történnek meg az esetleges mulasztások, akkor a felperest meg sem vádolják, vagy felmentik a bűncselekmény elkövetése alól.
Korábban, az elsőfokú bíróság ítéletének indoklásakor elhangzott: a kártérítési igény akkor lett volna alapos, ha a büntetőeljárásban az alperesek olyan kirívóan súlyos jogszabály-értelmezési vagy -alkalmazási hibát követtek volna el, amelynek következményeként ítélték volna el Kaiser Edét a móri bankrablás miatt. 2002. május 9-én nyolc halálos áldozattal járó bankrablás történt az Erste Bank móri fiókjában. Az ügyben a Fővárosi Bíróság 2004 decemberében még Kaiser Edét mondta ki bűnösnek. A Fővárosi Ítélőtábla döntésével 2005-ben Kaiser Ede tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetése jogerőre emelkedett.
Kaiser Ede két és fél éve töltötte kiszabott büntetését, amikor ügyében 2008 áprilisában perújítást rendeltek el. Az újabb bizonyítékok szerint mégsem ő követte el a móri bűncselekményt, hanem Weiszdorn Róbert és az előzetes letartóztatásban 2007 júliusában öngyilkosságot elkövető társa, Nagy László. A bíróság 2009-ben mondta ki, hogy nem Kaiser Ede a móri gyilkos.
A 2010 szeptemberében, a Szegedi Törvényszéken indult kártérítési perben a bíróság egyszer már elutasította Kaiser Ede keresetét, a döntést a Szegedi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte, ezért kellett megismételni az elsőfokú eljárást. A felperes a tavaly októberben meghozott elsőfokú ítélet ellen fellebbezett, így került az ügy másodfokon ismét a Szegedi Ítélőtáblára.
forrás:MTI
Hozzászólások