Repülőtéri vesztegetés
Első fokon részben felmentette a repülőtéri vesztegetés vádlottjait szerdán a Fővárosi Törvényszék, elsősorban amiatt, mert a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés során beszerzett bizonyítékok jelentős részét kirekesztette a bíróság a bizonyítékok közül.
A vádlottak közül egyedül az elsőrendű vádlottra, a Budapest Airport (BA) Zrt. egykori jogi előadójára szabott ki 5 év letöltendő börtönbüntetést a törvényszék vesztegetés elfogadása miatt. Sz. György a büntetése felének letöltése után szabadlábra kerülhet, a büntetésébe pedig beszámítják a korábbi kényszerintézkedések időtartamát is.
A másodrendű vádlottat, a cég volt jogi igazgatóját 2 év szabadságvesztéssel sújtották, amit öt év próbaidőre felfüggesztettek.
A repülőtéri vesztegetés mellett más vádpontokat is tartalmazó ügyben a 13 vádlott közül hatot felmentett a bíróság, egy vádlott egyéves börtönbüntetését két évre felfüggesztette, három vádlottat két-két évre próbára bocsátotta, egy vádlottat pedig 50 nap fizikai munkára kötelezett. A vesztegetés vádjában érintett hét ügyvéd közül mindössze háromnak a bűnösségét állapították meg.
A bíró indoklása során rámutatott: az ügyben titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés is történt. Előbbire a nyomozást megelőzően van lehetőség, utóbbira a nyomozás elrendelése után, kétszer 90 nap időtartamban.
A titkos információgyűjtéssel kapcsolatban a bíró azt hangsúlyozta: ha ennek során a felderítést végző szerv bűncselekmény gyanúját észleli, akkor haladéktalanul feljelentést kell tennie.
Ez esetben azonban nem az ügyvédi vesztegetések ügyében, hanem egy másik, a bíróságon jelenleg is folyamatban lévő ügy, a repülőtéri taxipályázattal összefüggő vesztegetés gyanúja miatt született feljelentés. Az ügyvédi vesztegetések ügyében így a felderítő szerv hibájából nem tudták értékelni a lehallgatási anyagokat.
A titkos adatszerzésről azt mondta: bár azt kétszer 90 napra lehetett volna elrendelni, ebben az ügyben 3 alkalommal is elrendelték. A bíró szerint a nyomozó hatóság "csinált egy kis stiklit", ugyanis a második 90 napos határidő lejárta előtt egy nappal érkezett a rendőrségre egy névtelen feljelentés, amelynek alapján új nyomozást rendeltek el és az új ügyszám alapján újra elrendelték a titkos adatszerzést.
A bíróság szerint "a rendőrség saját magának küldött e-mailt" a határidő kijátszására. Így a titkos adatszerzés során szerzett bizonyítékok egy részét is kirekesztette a bizonyítékok köréből.
Az egyik védőnek arra a felvetésére, hogy a bíróság miért nem jár el hivatalból, ha bűncselekmény gyanúja merült fel, a bíró közölte, a magánokirat-hamisítás merülhetne fel, de ennek a büntethetősége már elévült.
Az egyik vádpont szerint Sz. György, a BA Zrt. jogi előadója és közvetlen felettese, R. V. Krisztina jogi igazgató 2007 végén, 2008 elején elhatározta, hogy a társaság által a jogi feladatok elvégzésére kötött megbízási szerződések alapján ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből jogtalan előnyt kérnek.
Ezért a jogi igazgató a jogi előadó közreműködésével olyan ügyvédi irodák megbízásáról döntött, amelyek tagjai hajlandóak voltak arra, hogy a megbízási díjként kifizetett összeg egy részét visszaadják.
A bíró indoklása szerint két ügyvéd esetében a jogszerűen alkalmazott lehallgatási jegyzőkönyvek olyan mértékben igazolják ebben a vádpontban az érintett vádlottak bűnösségét, ami nagyon ritka korrupciós ügyekben.
Egy másik vádpontban azzal vádolták meg Sz. Györgyöt: egy ingatlan vásárlásakor 2,5 millió forintot ajánlott egy ingatlanforgalmazó cégnek, hogy egy 65 millió forintos ingatlant olcsóbban vehessen meg. A törvényszék kimondta, mivel végül a vádlott az eredeti áron vette meg az ingatlant, ez a vád pusztán feltételezés.
A harmadik vádpont szerint Sz. György 2009 májusában - ekkor már a BKV Zrt. jogi igazgatójaként - elhatározta, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban jogtalan előnyre tesz szert, és megállapodott a közlekedési vállalat informatikai igazgatójával, hogy ha segíti a szerződés létrejöttét, akkor fog kapni a csúszópénzből.
A bíróság megállapította, az informatikai igazgató felelőssége az eljárás során nem volt bizonyítható, ugyanakkor Sz. György elismerte felelősségét, amikor azt mondta: "nem kérdés, hogy felelősség terhel és azt el is ismerem".
Sz. György 2009 nyarán felvette a kapcsolatot egy kft. ügyvezetőjével, a szerződés-nyilvántartó rendszer megvalósítására irányuló vállalkozói szerződést 2009 augusztusában írták alá. A végleges vállalkozói díj 28 millió forint volt, amelyből Sz. György 11,8 millió forintra tartott igényt. A törvényszék tanúvallomások alapján ezt az összeget "hálapénznek" nevezte, egyúttal ítéletében elrendelte az összeg elkobzását is.
A bíróság a büntetés kiszabásakor nem adott helyt annak az ügyészi javaslatnak, hogy a volt jogi előadót és a volt jogi igazgatót tiltsa el a jogi tevékenységtől. Úgy vélte, nem a jogi végzettségük, hanem vezető beosztásuk tette lehetővé a bűncselekmények elkövetését, ezért attól tiltotta el őket, hogy gazdálkodási szervezet vezető beosztású munkavállalói legyenek 6 évig, illetve 3 évig.
Sz. György esetében a bíró azt mondta: az új büntető törvénykönyv tette lehetővé, hogy mivel 5 évnél nem súlyosabb büntetésről van szó, annak felének letöltése után szabadulhasson a vádlott, és a cukorbetegségére tekintettel döntött így.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész valamennyi vádlott esetében fellebbezést jelentett be, elsősorban a felmentő rendelkezésekkel szemben a bűnösség megállapítása, illetve magasabb büntetési tétel kiszabása érdekében. Sz. György felmentésért és enyhítésért, a volt jogi igazgató felmentésért fellebbezett, a többi jelenlevő vádlott tudomásul vette a döntést.
MTI
A vádlottak közül egyedül az elsőrendű vádlottra, a Budapest Airport (BA) Zrt. egykori jogi előadójára szabott ki 5 év letöltendő börtönbüntetést a törvényszék vesztegetés elfogadása miatt. Sz. György a büntetése felének letöltése után szabadlábra kerülhet, a büntetésébe pedig beszámítják a korábbi kényszerintézkedések időtartamát is.
A másodrendű vádlottat, a cég volt jogi igazgatóját 2 év szabadságvesztéssel sújtották, amit öt év próbaidőre felfüggesztettek.
A repülőtéri vesztegetés mellett más vádpontokat is tartalmazó ügyben a 13 vádlott közül hatot felmentett a bíróság, egy vádlott egyéves börtönbüntetését két évre felfüggesztette, három vádlottat két-két évre próbára bocsátotta, egy vádlottat pedig 50 nap fizikai munkára kötelezett. A vesztegetés vádjában érintett hét ügyvéd közül mindössze háromnak a bűnösségét állapították meg.
A bíró indoklása során rámutatott: az ügyben titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés is történt.
A titkos információgyűjtéssel kapcsolatban a bíró azt hangsúlyozta: ha ennek során a felderítést végző szerv bűncselekmény gyanúját észleli, akkor haladéktalanul feljelentést kell tennie.
Ez esetben azonban nem az ügyvédi vesztegetések ügyében, hanem egy másik, a bíróságon jelenleg is folyamatban lévő ügy, a repülőtéri taxipályázattal összefüggő vesztegetés gyanúja miatt született feljelentés. Az ügyvédi vesztegetések ügyében így a felderítő szerv hibájából nem tudták értékelni a lehallgatási anyagokat.
A titkos adatszerzésről azt mondta: bár azt kétszer 90 napra lehetett volna elrendelni, ebben az ügyben 3 alkalommal is elrendelték. A bíró szerint a nyomozó hatóság "csinált egy kis stiklit", ugyanis a második 90 napos határidő lejárta előtt egy nappal érkezett a rendőrségre egy névtelen feljelentés, amelynek alapján új nyomozást rendeltek el és az új ügyszám alapján újra elrendelték a titkos adatszerzést.
A bíróság szerint "a rendőrség saját magának küldött e-mailt" a határidő kijátszására. Így a titkos adatszerzés során szerzett bizonyítékok egy részét is kirekesztette a bizonyítékok köréből.
Az egyik védőnek arra a felvetésére, hogy a bíróság miért nem jár el hivatalból, ha bűncselekmény gyanúja merült fel, a bíró közölte, a magánokirat-hamisítás merülhetne fel, de ennek a büntethetősége már elévült.
Az egyik vádpont szerint Sz. György, a BA Zrt. jogi előadója és közvetlen felettese, R. V. Krisztina jogi igazgató 2007 végén, 2008 elején elhatározta, hogy a társaság által a jogi feladatok elvégzésére kötött megbízási szerződések alapján ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből jogtalan előnyt kérnek.
Ezért a jogi igazgató a jogi előadó közreműködésével olyan ügyvédi irodák megbízásáról döntött, amelyek tagjai hajlandóak voltak arra, hogy a megbízási díjként kifizetett összeg egy részét visszaadják.
A bíró indoklása szerint két ügyvéd esetében a jogszerűen alkalmazott lehallgatási jegyzőkönyvek olyan mértékben igazolják ebben a vádpontban az érintett vádlottak bűnösségét, ami nagyon ritka korrupciós ügyekben.
Egy másik vádpontban azzal vádolták meg Sz. Györgyöt: egy ingatlan vásárlásakor 2,5 millió forintot ajánlott egy ingatlanforgalmazó cégnek, hogy egy 65 millió forintos ingatlant olcsóbban vehessen meg. A törvényszék kimondta, mivel végül a vádlott az eredeti áron vette meg az ingatlant, ez a vád pusztán feltételezés.
A harmadik vádpont szerint Sz. György 2009 májusában - ekkor már a BKV Zrt. jogi igazgatójaként - elhatározta, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban jogtalan előnyre tesz szert, és megállapodott a közlekedési vállalat informatikai igazgatójával, hogy ha segíti a szerződés létrejöttét, akkor fog kapni a csúszópénzből.
A bíróság megállapította, az informatikai igazgató felelőssége az eljárás során nem volt bizonyítható, ugyanakkor Sz. György elismerte felelősségét, amikor azt mondta: "nem kérdés, hogy felelősség terhel és azt el is ismerem".
Sz. György 2009 nyarán felvette a kapcsolatot egy kft. ügyvezetőjével, a szerződés-nyilvántartó rendszer megvalósítására irányuló vállalkozói szerződést 2009 augusztusában írták alá. A végleges vállalkozói díj 28 millió forint volt, amelyből Sz. György 11,8 millió forintra tartott igényt. A törvényszék tanúvallomások alapján ezt az összeget "hálapénznek" nevezte, egyúttal ítéletében elrendelte az összeg elkobzását is.
A bíróság a büntetés kiszabásakor nem adott helyt annak az ügyészi javaslatnak, hogy a volt jogi előadót és a volt jogi igazgatót tiltsa el a jogi tevékenységtől. Úgy vélte, nem a jogi végzettségük, hanem vezető beosztásuk tette lehetővé a bűncselekmények elkövetését, ezért attól tiltotta el őket, hogy gazdálkodási szervezet vezető beosztású munkavállalói legyenek 6 évig, illetve 3 évig.
Sz. György esetében a bíró azt mondta: az új büntető törvénykönyv tette lehetővé, hogy mivel 5 évnél nem súlyosabb büntetésről van szó, annak felének letöltése után szabadulhasson a vádlott, és a cukorbetegségére tekintettel döntött így.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész valamennyi vádlott esetében fellebbezést jelentett be, elsősorban a felmentő rendelkezésekkel szemben a bűnösség megállapítása, illetve magasabb büntetési tétel kiszabása érdekében. Sz. György felmentésért és enyhítésért, a volt jogi igazgató felmentésért fellebbezett, a többi jelenlevő vádlott tudomásul vette a döntést.
MTI
Hozzászólások