Rezesová-per - Jogerősen 9 év szabadságvesztésre ítélték a szlovák nőt
Súlyosbította az első fokon kiszabott szabadságvesztését és jogerősen 9 év börtönre ítélte csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszék Eva Rezesovát négy ember halálát okozó ittas járművezetés miatt.
A korábban 6 év fogházra ítélt szlovák nő leghamarabb a most kiszabott jogerős börtönbüntetés kétharmadának letöltése után, vagyis 2018-ban szabadulhat, miután két évet előzetes letartóztatásban töltött. A törvényszék arról is döntött, hogy Rezesovát 8 évre eltiltja a közúti járművezetéstől; ezt attól kezdve számítják, hogy a börtönből kiszabadul, vagyis 2026-ig biztosan nem ülhet volán mögé.
Rezesová 2012. augusztus 21-én hajnalban az M3-as autópályán az X5-ös BMW-jével ittasan, mintegy 165 kilométeres óránkénti sebességgel hátulról belerohant egy személyautóba, amelyben négyen életüket vesztették.
A bíró indoklása során kifejtette: nem történt olyan eljárási hiba, amely az ügyészség indítványával egyezően az eljárás megismétlését tette volna szükségessé. A bíró szerint a vádlott bűnössége kétséget kizáróan bizonyított volt, a szakértők szerint a baleset elkerülhető lett volna még a gyors sebesség ellenére is, és a sofőr meg tudott volna állni időben, ha nem ittas.
Rezesová korábban azt állította: a baleset előtt nem, csak közvetlenül utána ivott. Ezzel kapcsolatban a bíró kifejtette: az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette, hogy a sofőr alkohol befolyása alatt állt az ütközéskor.
Az ügyészség korábban arra hivatkozva kérte az eljárás megismétlését, hogy a vádlottal szemben felmerül a közúti veszélyeztetés is, de a bíró szerint ezt sem az autópálya kameráinak felvétele, sem más bizonyítékok nem támasztja alá.
A bíróság kizárta, hogy a baleset áldozatainak autója hirtelen sávváltást tett és Rezesová ezért nem tudta elkerülni a balesetet. A törvényszék szerint ezt semmi sem támasztja alá. Kitért arra is, hogy bár az eljárásból pártosság gyanúja, illetve bizonyított pártosság miatt két szakértőt ki kellett zárni, másodfokon új szakértőt rendeltek ki, bizonyítást folytattak, és az eljárásban maradó szakértők megegyeztek abban, hogy miként történt a baleset.
Az elsőfokú büntetés kiszabásakor - még más szabályok alapján - fogházbüntetésre ítélte a bíróság Rezesovát, a másodfok azonban súlyosabb fokozatról, börtönbüntetésről döntött. A bíró kifejtette: a feltételes szabadlábra bocsátás lehetősége ugyanakkor az új törvény alapján kedvezőbb, és a törvényszéknek a vádlott számára kedvezőbb jogszabályt kellett alkalmaznia.
A bíró a büntetés kiszabásáról szólva elmondta: ezért a bűncselekményért 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, és a törvényszéknek a középmértékből, a hét és fél évből kellett kiindulnia. Hangsúlyozta: sértetti közrehatásról nem beszélhetünk, így nyomatékos enyhítő körülmény sincs. A vádlott büntetlen előéletét is csak általános súllyal értékelte a bíróság, miként azt is, hogy 1996 óta vezet autót és azóta hasonló cselekedete nem volt, mert csak a magyarországi adatok állnak rendelkezésre.
Azt azonban enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy Rezesovának, aki maga is megsérült a balesetben, két kisgyereke van.
Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság a halálos áldozatok számát, valamint Rezesová vezetési stílusát. Utóbbival kapcsolatban a bíró hangsúlyozta: a baleset korábban is megtörténhetett volna, de hajnalban nem volt erős a forgalom csak a fővároshoz közeledve.
A bíró a védő korábbi érvelésével egyezően kifejtette: a közvélemény valóban nem súlyosbító körülmény, viszont töretlen bírósági gyakorlat, hogy a generális prevenció - az általános megelőzés - érdekében értékelni kell, hogy az eset általános közfelháborodást keltett. Arról is szólt, hogy a vádlotti beismerést és megbánást akkor tudja a bíróság figyelembe venni, ha az feltáró jellegű beismerő vallomással párosul, segíti a bíróság munkáját. Rezesová azonban nem tett vallomást, igaz, kifejezte megbánását.
Az indoklás során a bíró kifejtette azt is, hogy nem tud elmenni szó nélkül a magánszakértői szakvélemény intézménye mellett, ennek alkalmazhatóságát szerinte a jogalkotónak felül kellene vizsgálnia.
Az ítélethirdetés után a hozzátartozók közül egy férfi, aki a nevét nem árulta el, de azt mondta, hogy a vétlen autó sofőrjének fia, kamerák előtt azt mondta: a másodfokú bíróság helyrehozta azt, ami az eddigi eljárásokban sérült az igazságszolgáltatás hitelességét illetően. Hozzátette: nagyon fontosnak tartja, hogy a bíróság kizárta, hogy az áldozatok hibát követtek volna el, és kizárta az eljárásból azt a két szakértőt, aki nem bizonyult pártatlannak. Szerinte a szakértői társadalomnak is folytatnia kell ezt a folyamatot, és fel kell lépnie azokkal szemben, akik jó pénzért akármit hajlandók "szakérteni", az áldozatot bűnösnek, a bűnöst ártatlannak is képesek beállítani.
MTI
A korábban 6 év fogházra ítélt szlovák nő leghamarabb a most kiszabott jogerős börtönbüntetés kétharmadának letöltése után, vagyis 2018-ban szabadulhat, miután két évet előzetes letartóztatásban töltött. A törvényszék arról is döntött, hogy Rezesovát 8 évre eltiltja a közúti járművezetéstől; ezt attól kezdve számítják, hogy a börtönből kiszabadul, vagyis 2026-ig biztosan nem ülhet volán mögé.
Rezesová 2012. augusztus 21-én hajnalban az M3-as autópályán az X5-ös BMW-jével ittasan, mintegy 165 kilométeres óránkénti sebességgel hátulról belerohant egy személyautóba, amelyben négyen életüket vesztették.
A bíró indoklása során kifejtette: nem történt olyan eljárási hiba, amely az ügyészség indítványával egyezően az eljárás megismétlését tette volna szükségessé. A bíró szerint a vádlott bűnössége kétséget kizáróan bizonyított volt, a szakértők szerint a baleset elkerülhető lett volna még a gyors sebesség ellenére is, és a sofőr meg tudott volna állni időben, ha nem ittas.
Rezesová korábban azt állította: a baleset előtt nem, csak közvetlenül utána ivott. Ezzel kapcsolatban a bíró kifejtette: az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette, hogy a sofőr alkohol befolyása alatt állt az ütközéskor.
Az ügyészség korábban arra hivatkozva kérte az eljárás megismétlését, hogy a vádlottal szemben felmerül a közúti veszélyeztetés is, de a bíró szerint ezt sem az autópálya kameráinak felvétele, sem más bizonyítékok nem támasztja alá.
A bíróság kizárta, hogy a baleset áldozatainak autója hirtelen sávváltást tett és Rezesová ezért nem tudta elkerülni a balesetet. A törvényszék szerint ezt semmi sem támasztja alá. Kitért arra is, hogy bár az eljárásból pártosság gyanúja, illetve bizonyított pártosság miatt két szakértőt ki kellett zárni, másodfokon új szakértőt rendeltek ki, bizonyítást folytattak, és az eljárásban maradó szakértők megegyeztek abban, hogy miként történt a baleset.
Az elsőfokú büntetés kiszabásakor - még más szabályok alapján - fogházbüntetésre ítélte a bíróság Rezesovát, a másodfok azonban súlyosabb fokozatról, börtönbüntetésről döntött. A bíró kifejtette: a feltételes szabadlábra bocsátás lehetősége ugyanakkor az új törvény alapján kedvezőbb, és a törvényszéknek a vádlott számára kedvezőbb jogszabályt kellett alkalmaznia.
A bíró a büntetés kiszabásáról szólva elmondta: ezért a bűncselekményért 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, és a törvényszéknek a középmértékből, a hét és fél évből kellett kiindulnia. Hangsúlyozta: sértetti közrehatásról nem beszélhetünk, így nyomatékos enyhítő körülmény sincs. A vádlott büntetlen előéletét is csak általános súllyal értékelte a bíróság, miként azt is, hogy 1996 óta vezet autót és azóta hasonló cselekedete nem volt, mert csak a magyarországi adatok állnak rendelkezésre.
Azt azonban enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy Rezesovának, aki maga is megsérült a balesetben, két kisgyereke van.
Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság a halálos áldozatok számát, valamint Rezesová vezetési stílusát. Utóbbival kapcsolatban a bíró hangsúlyozta: a baleset korábban is megtörténhetett volna, de hajnalban nem volt erős a forgalom csak a fővároshoz közeledve.
A bíró a védő korábbi érvelésével egyezően kifejtette: a közvélemény valóban nem súlyosbító körülmény, viszont töretlen bírósági gyakorlat, hogy a generális prevenció - az általános megelőzés - érdekében értékelni kell, hogy az eset általános közfelháborodást keltett. Arról is szólt, hogy a vádlotti beismerést és megbánást akkor tudja a bíróság figyelembe venni, ha az feltáró jellegű beismerő vallomással párosul, segíti a bíróság munkáját. Rezesová azonban nem tett vallomást, igaz, kifejezte megbánását.
Az indoklás során a bíró kifejtette azt is, hogy nem tud elmenni szó nélkül a magánszakértői szakvélemény intézménye mellett, ennek alkalmazhatóságát szerinte a jogalkotónak felül kellene vizsgálnia.
Az ítélethirdetés után a hozzátartozók közül egy férfi, aki a nevét nem árulta el, de azt mondta, hogy a vétlen autó sofőrjének fia, kamerák előtt azt mondta: a másodfokú bíróság helyrehozta azt, ami az eddigi eljárásokban sérült az igazságszolgáltatás hitelességét illetően. Hozzátette: nagyon fontosnak tartja, hogy a bíróság kizárta, hogy az áldozatok hibát követtek volna el, és kizárta az eljárásból azt a két szakértőt, aki nem bizonyult pártatlannak. Szerinte a szakértői társadalomnak is folytatnia kell ezt a folyamatot, és fel kell lépnie azokkal szemben, akik jó pénzért akármit hajlandók "szakérteni", az áldozatot bűnösnek, a bűnöst ártatlannak is képesek beállítani.
MTI
Hozzászólások