BVOP: bevált a reintegrációs őrizet
A büntetés-végrehajtás szerint bevált a reintegrációs őrizet, senki sem került vissza a rácsok mögé új bűncselekmény miatt azok közül, akik eddig szabadultak a korábbinál enyhébb fokú kényszerintézkedésből - erről Schmehl János, az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese beszélt az MTI-nek.
A vezérőrnagy ismertette: jelenleg 114-en vannak reintegrációs őrizetben, 196 elítélt pedig már szabadult belőle.
A tavaly bevezetett új jogintézmény a társadalomra kevésbé veszélyes bűnelkövetők számára teremtett lehetőséget arra, hogy a szabadságvesztésük utolsó hat hónapját - elektronikus nyomkövető alkalmazásával - az általuk megjelöl, büntetés-végrehajtási bíró által engedélyezett ingatlanban tölthessék, ha az a jogszabályok által meghatározott kritériumoknak megfelel. Schmehl János szerint az őrizet bevezetésével a büntetés-végrehajtás eszköztára jelentősen bővült, elősegíti a sikeres társadalmi visszailleszkedést, a fokozatosságot, minimalizálja a káros hatásokat.
A büntető törvénykönyv (Btk.) tételesen felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek esetén nem alkalmazható a reintegrációs őrizet. Ilyen például a szándékos emberölés, a terrorcselekmény, a szexuális erőszak vagy a hivatalos személy elleni erőszak. Ahhoz, hogy valaki reintegrációs őrizetbe kerülhessen, több feltételnek kell együttesen megfelelnie, például hiába ítélnek el lopás miatt valakit egy év szabadságvesztésre, nem részesülhet a kedvezményben, ha korábban már - akár csak egyszer is - szabadságvesztéssel sújtották.
Schmehl János arról is beszélt, hogy eddig mindössze néhány esetben szüntették meg a reintegrációs őrizetet: négy elítélt esetében a szabadságvesztést megelőzően elkövetett - időközben kiderült - másik bűncselekmény volt az ok, egy esetben az elsőfokú engedélyező határozatot a másodfokon eljáró bíróság ügyészi indítványra megváltoztatta, egy alkalommal pedig előzetes letartóztatásba került az addig őrizetben lévő.
Elmondta: a távfelügyeleti eszközök adatai és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők ellenőrzéseinek tapasztalatai alapján a reintegrációs őrizetbe került elítéltek együttműködőek, a jogintézmény alkalmazása jelentős mértékben hozzájárul az eredményes társadalmi visszailleszkedésükhöz.
A reintegrációs őrizet kizárólag elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazásával biztosítható. Ehhez elengedhetetlen, hogy a végrehajtásra kijelölt ingatlan rendelkezzen elektromos hálózattal és folyamatos tápellátással, valamint az elektronikus távfelügyeleti eszközök adatforgalmazásához szükséges hálózati lefedettséggel és jelerősséggel. Magát a távfelügyeleti eszközt a büntetés-végrehajtási intézet állományának tagja helyezi fel az elítéltre.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azzal számol, hogy a jelenlegi szabályozás mellett, a fogvatartotti nyilvántartás adatait figyelembe véve a következő három évben várhatóan 110-120 körüli lesz a reintegrációs őrizet hatálya alatt lévők száma. A szervezet azt is tervezi, hogy a fogvatartotti foglalkoztatás növelésével összhangban a távfelügyeleti eszközök használatát kiterjeszti például a külső helyszínen történő munkáltatásra is.
MTI
A vezérőrnagy ismertette: jelenleg 114-en vannak reintegrációs őrizetben, 196 elítélt pedig már szabadult belőle.
A tavaly bevezetett új jogintézmény a társadalomra kevésbé veszélyes bűnelkövetők számára teremtett lehetőséget arra, hogy a szabadságvesztésük utolsó hat hónapját - elektronikus nyomkövető alkalmazásával - az általuk megjelöl, büntetés-végrehajtási bíró által engedélyezett ingatlanban tölthessék, ha az a jogszabályok által meghatározott kritériumoknak megfelel. Schmehl János szerint az őrizet bevezetésével a büntetés-végrehajtás eszköztára jelentősen bővült, elősegíti a sikeres társadalmi visszailleszkedést, a fokozatosságot, minimalizálja a káros hatásokat.
A büntető törvénykönyv (Btk.) tételesen felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek esetén nem alkalmazható a reintegrációs őrizet. Ilyen például a szándékos emberölés, a terrorcselekmény, a szexuális erőszak vagy a hivatalos személy elleni erőszak. Ahhoz, hogy valaki reintegrációs őrizetbe kerülhessen, több feltételnek kell együttesen megfelelnie, például hiába ítélnek el lopás miatt valakit egy év szabadságvesztésre, nem részesülhet a kedvezményben, ha korábban már - akár csak egyszer is - szabadságvesztéssel sújtották.
Schmehl János arról is beszélt, hogy eddig mindössze néhány esetben szüntették meg a reintegrációs őrizetet: négy elítélt esetében a szabadságvesztést megelőzően elkövetett - időközben kiderült - másik bűncselekmény volt az ok, egy esetben az elsőfokú engedélyező határozatot a másodfokon eljáró bíróság ügyészi indítványra megváltoztatta, egy alkalommal pedig előzetes letartóztatásba került az addig őrizetben lévő.
Elmondta: a távfelügyeleti eszközök adatai és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők ellenőrzéseinek tapasztalatai alapján a reintegrációs őrizetbe került elítéltek együttműködőek, a jogintézmény alkalmazása jelentős mértékben hozzájárul az eredményes társadalmi visszailleszkedésükhöz.
A reintegrációs őrizet kizárólag elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazásával biztosítható. Ehhez elengedhetetlen, hogy a végrehajtásra kijelölt ingatlan rendelkezzen elektromos hálózattal és folyamatos tápellátással, valamint az elektronikus távfelügyeleti eszközök adatforgalmazásához szükséges hálózati lefedettséggel és jelerősséggel. Magát a távfelügyeleti eszközt a büntetés-végrehajtási intézet állományának tagja helyezi fel az elítéltre.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azzal számol, hogy a jelenlegi szabályozás mellett, a fogvatartotti nyilvántartás adatait figyelembe véve a következő három évben várhatóan 110-120 körüli lesz a reintegrációs őrizet hatálya alatt lévők száma. A szervezet azt is tervezi, hogy a fogvatartotti foglalkoztatás növelésével összhangban a távfelügyeleti eszközök használatát kiterjeszti például a külső helyszínen történő munkáltatásra is.
MTI
Hozzászólások