A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.Egyre több kutatás utal arra, hogy a nitrát egészségügyi hatásait nem csupán az elfogyasztott mennyiség, hanem a forrása is meghatározza, ugyanis ugyanaz a vegyület, amely a zöldségekben kedvező élettani folyamatokat támogathat, az ivóvízben vagy a feldolgozott húsipari termékekben már kedvezőtlen következményekkel járhat.

Ezt támasztja alá egy nagyszabású, 27 éven át zajló dán kutatás is, amely több mint 54 ezer felnőtt egészségi állapotát követte nyomon. A vizsgálat elsőként mutatott ki kapcsolatot az ivóvíz nitráttartalma és a demencia fokozott kockázata között.

Különösen érdekes, hogy az összefüggést már olyan nitrátkoncentrációk esetében is megfigyelték, amelyek jóval a jelenleg érvényes európai uniós határérték alatt vannak.

A tanulmány egyik legfontosabb eredménye, hogy elkülönítette a különböző nitrátforrásokat, és azok között lényegesen eltérő egészségügyi hatásokat talált. A zöldségekből, például nagyjából egy csésze bébispenótnak megfelelő napi mennyiségből, származó nitrátbevitel alacsonyabb demenciakockázattal társult.

Ezzel szemben az állati eredetű élelmiszerekből, különösen a feldolgozott húsokból, valamint az ivóvízből származó nitrát és nitrit fogyasztása magasabb kockázatot jelzett.

A kutatók azt is megállapították, hogy a demencia előfordulásának növekedése már olyan ivóvíz esetén is kimutatható volt, amely literenként mindössze 5 milligramm nitrátot tartalmazott. Ez töredéke a jelenlegi, 50 milligramm/literben meghatározott uniós határértéknek.

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a nitrátokkal kapcsolatban nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, mennyit fogyasztunk belőlük, hanem az, milyen forrásból kerülnek a szervezetünkbe.

A vizsgálatot az ausztrál Edith Cowan Egyetem és a Dán Rákkutató Intézet kutatói végezték a hosszú távú „Étrend, Rák és Egészség” program adatainak felhasználásával. Catherine Bondonno, az egyetem docense szerint a különbségek hátterében valószínűleg a nitrátok eltérő anyagcseréje áll.

A szakember rámutatott, hogy a nitrátban gazdag zöldségek számos olyan vitamint és antioxidánst is tartalmaznak, amelyek elősegítik a nitrát kedvező hatású nitrogén-monoxiddá történő átalakulását. Ezek az anyagok egyúttal gátolhatják az úgynevezett N-nitrozaminok képződését is, amelyek ismerten rákkeltőek, és feltételezhetően az idegrendszerre is káros hatással lehetnek.

Az állati eredetű élelmiszerek esetében azonban más a helyzet. Ezekből hiányoznak a védő antioxidánsok, miközben olyan összetevőket tartalmaznak, amelyek elősegíthetik a nitrozaminok kialakulását. Ilyen összetevő például a hemkötésű vas.

A kutatók szerint hasonló probléma merülhet fel az ivóvíz esetében is, hiszen abból szintén hiányoznak azok a növényi eredetű vegyületek, amelyek kedvező irányba befolyásolhatnák a nitrátok lebomlását.

A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eredményeket nem szabad túlértelmezni. A kimutatott egyéni kockázatnövekedés viszonylag csekély, és semmiképpen sem indokolja a vízfogyasztás csökkentését. A kutatók szerint a víz továbbra is lényegesen egészségesebb választás, mint a cukrozott üdítőitalok vagy a gyümölcslevek rendszeres fogyasztása.

A tanulmány inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes lehet felülvizsgálni a jelenlegi szabályozási határértékeket, és további kutatásokkal pontosabban feltárni a nitrátok hosszú távú egészségügyi hatásait.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a vizsgálat megfigyeléses jellegű volt. Ez azt jelenti, hogy statisztikai összefüggéseket azonosított, de nem bizonyította egyértelműen, hogy a nitrát közvetlenül okozza a demencia kialakulását. Az ok-okozati kapcsolat igazolásához további kutatások szükségesek.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)