Centenáriumi Klösz György kiállítás

A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében május 12-éig metrókiállítás látható a száz éve elhunyt Klösz György fotográfiáiból.

Mindig lehetőséget nyújtanak az évfordulók emlékezésre, rendezvények szervezésére. Közel két hónapig a 2-es és 3-as metró vonalán utazók megismerhetik és megcsodálhatják a kor jeles fotósának, Klösz Györgynek a képeit. A legtöbb ember ismer közülük legalább néhányat anélkül, hogy tudná, ki örökítette meg akkor a pillanatot. Leginkább a fővárost fotózta. Szerencsére jelentős számú képét közgyűjteményeink őrzik szakértelemmel: így a Budapesti Történeti Múzeum, a Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Nemzeti Múzeum Fotótára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Postamúzeum, a Kiscelli Múzeum és a Közlekedési Múzeum.

A metrókiállítás anyagát is ezekből a gyűjteményekből válogatta a két rendező Kirschner Péter és Sándor Tibor, nevezetesen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményéből, a Kiscelli Múzeumból és a Budapest Főváros Levéltárból. Klösz György képei annyira összefonódtak a fővárossal, történetével, hogy fel sem merül a képeket szemlélőkben, hogy alkotójuk, nem magyar embernek született, s mégis olyan jól ismerte a várost, olyan helyekre is eljutott, ahová a budapestiek többsége nem.

Johann Justus Georg Kloess a németországi Darmstadtban született 1844-ben. Huszonkét évesen érkezett Pestre két társával, akikkel fényirdát nyitottak a Belvárosban. Két társa visszautazott, Klösz maradt Magyarországon. A Magyar Fényképészek Egyletének egyik alapító tagja lett. Statikus, beállított városképei és a mai riporterfotós stílusú képei egyaránt történelmi értékűek. Az 1873-es bécsi világkiállításon a monopoljogot nyert fotóscsoport tagja. Ekkor kezdte az akkor egyesített Budapestről készített látképeit készíteni és forgalmazni. Megörökítette 1876-ban a pesti dunai áradást, csónakból fotózta az utcákat. Később vidéki városaink árvizeit is megörökítette, Miskolcon, Egerben, majd Szegeden. Gyakran fotózott szekérről. Ugyanis akkoriban a fotósnak mindig magával kellett vinnie sötétkamráját, amit Klösze egy szekér belsejében rendezett be. S mivel nagyobb teret beláthatott így, gyakran a szekér tetejéről fotózott.

Főpoosta

1879-től a sokszorosítás felé fordult, nyomdát üzemeltetett. Egyik legjelentősebb munkája az Andrássy utat bemutató panoráma-sorozat 1885-ből. Ő fotózta le az első pesti villamosokat is, Kossuth Lajos 1894-es temetését. Társtulajdonosa volt egy többnyelvű turisztikai lapnak. A század végén pedig lebontásra ítélt házakat fényképezett. Pályájának másik kiemelkedő állomása a1896-os ezredéves kiállítás, ahol szintén monopoljoggal több száz felvételt készített, melyekből a korabeli sajtó is előszeretettel közölt. Munkáival együtt kitüntetéseinek száma is nőtt. Úgy tűnik a világkiállítások fontos szerepet játszottak karrierjében: az 1900-asra készülve vidéki kastélyok sorát fotózta kívülről és belülről.

Fiát, a nyolc gyermek közül a legidősebbet, Pált Bécsben,a grafikai főiskolára járatta. 1903-tól fiával közösen vezetik a céget, a Klösz György és fia udvari fényképészeti, térképészeti és kőnyomdai műintézetet. A vállalkozás egyre inkább a nyomdászat irányába ment el, de Klösz nem hagyott fel eredeti hivatásával, a fotózással Időskori munkái közül a távíróhálózatról készült és más postatörténettel kapcsolatos képei emelendők ki, amelyek a néhány hónapja új helyszínen működő Postamúzeum megbecsült darabjai. A családi vállalkozást 1948-ban elérte az államosítás, s ezen túl Offset Nyomdaként működött tovább.

Több mint négy évtizedes magyarországi munkássága, élete szerencsére ismert az utókor számára, amelyről - többek között - Lugosi Lugo László munkái, írásai révén kaphat az olvasó teljesebb képet.

(Forrás: www.wikipedia.org, www.postamuzeum.hu)