Cigi terhek és webtrafik
A kormányzat a kereskedőknek átcsúsztatott dobozonkénti árrés növelésével próbálja vonzóbbá tenni a nemzeti dohányboltok kialakítását azon az 1417 településen is, ahova nem érkezett koncessziós ajánlat. – írja a Napi Gazdaság. Az online trafikok kiskapuja még tárva-nyitva.
Ahogy azt a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. közleményéből látni lehetett több mint ezernégyszáz településről, egyetlen pályázat sem érkezett nemzeti trafik létesítésére. Valamivel tehát vonzóbbá kellene tegye a kormány a bizniszt ezeken a helyeken is. Erre lenne jó az árrés növelése, de az meg nehéz anélkül, hogy a cigaretta fogyasztói ára ne nőjön. A Napi Gazdaság adatai szerint a kereskedőnek egy doboz cigarettán pillanatnyilag 32 forint haszna van. Ebből az összegből kellene kigazdálkodnia az adót, az üzlet rezsi- és bérleti díját, a járulékokat, és ha van, fizetnie az alkalmazottat.
A cigaretta költségszerkezete nyolc fő elemből áll, ebből messze a legnagyobb szeletet – összesen több mint 80 százalékot – az áfa illetve a jövedéki adó teszi ki.
Forrás: Napi Gazdaság
Az értékesítés vagy disztribúció 16 forint körül mozog, az üzemanyag árától függően.
Egyik költségelemből sem lehet lefaragni, szóval ha növelni szeretnék az átadott árrést, akkor az a fogyasztói ár növelése nélkül nem nagyon megy.
Az új trafikrendszerben némi disztribúciós költség felszabadulna, amit a kereskedőnek át lehet adni, de ez legfeljebb három százalékig jelenhet meg az árrésben. Tehát az egyes kereskedők által elvárt 8-10 százalék felejtős.
A nemzeti dohányboltok a kezdeti elképzelés szerint csak és kizárólag cigarettát árusíthattak volna. Ezt később kibővítették, így a kaparós sorsjegyek, a szeszes ital, az energiaital, a kávé, az üdítőital, az ásványvíz, az újság, a napilap, a folyóirat és a periodikus kiadvány is felkerült a forgalmazható termékek listájára. A dohánybolt pályázaton főleg a budapesti és a nagyvárosi trafikok üzemeltetésére volt sokszoros a túljelentkezés. Ezeken a helyeken egyébként akár az önálló cigaretta árusítás is megállna a lábán, a később engedélyezett szeszesital, energiaital és egyéb értékesítési lehetőségek nélkül.
A kormányzati tervek szerint tehát júliustól a potom 300 milliárd forintos magyarországi cigarettapiac húsz évre nagyjából hétezer koncessziós üzlettulajdonos kezébe kerül majd. A gyártóknál sem kicsi a tét, hiszen aki még az indulások előtt képes maga mögé "gyűjteni" a boltpályázat nyerteseit, az igen hosszú és stabil üzletnek néz elébe.
A dohány bizniszből kimaradt kiskereskedők túlnyomó többsége viszont árbevétel-csökkenésre számít a szabályozás bevezetése után. Az a félelem is megjelent köreikben, hogy a vásárlók egy része esetleg elpártol tőlük és más üzletekben intézi majd a bevásárlásait, ahol a közelben dohányterméket is lehet kapni.
A pályázatból kimaradtaknak egyelőre remek lehetőség az internetes kereskedés. Az Európai Unió ugyanis továbbra sem akarja tiltani a cigi netes kereskedelmét. Jelenleg ugyan kicsi az online értékesített dohánytermékek aránya, de kérdés, hogy ez hogyan változik a trafikrendszer bevezetésével.
Az internetes kiskapu egyelőre tárva-nyitva, bár Lázár János már korábban egyértelművé tette, hogy az online cigaretta kereskedelem tervezett liberalizációját nem támogatják. A politikus így egy oldalon találta magát a webtrafikokat szintén hevesen ellenző dohánygyártókkal. Álláspontjuk szerint a netes értékesítés nagyon megnehezítené a kiskorúak védelmét, ami jelenleg legalább nagyjából működik.
A világhálós dohányáru értékesítés ellen tehát még nagy lobbizás várható a közeljövőben is.
Forrás: Napi Gazdaság, Nol, HVG
Ahogy azt a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. közleményéből látni lehetett több mint ezernégyszáz településről, egyetlen pályázat sem érkezett nemzeti trafik létesítésére. Valamivel tehát vonzóbbá kellene tegye a kormány a bizniszt ezeken a helyeken is. Erre lenne jó az árrés növelése, de az meg nehéz anélkül, hogy a cigaretta fogyasztói ára ne nőjön. A Napi Gazdaság adatai szerint a kereskedőnek egy doboz cigarettán pillanatnyilag 32 forint haszna van. Ebből az összegből kellene kigazdálkodnia az adót, az üzlet rezsi- és bérleti díját, a járulékokat, és ha van, fizetnie az alkalmazottat.
A cigaretta költségszerkezete nyolc fő elemből áll, ebből messze a legnagyobb szeletet – összesen több mint 80 százalékot – az áfa illetve a jövedéki adó teszi ki.
Forrás: Napi GazdaságAz értékesítés vagy disztribúció 16 forint körül mozog, az üzemanyag árától függően.
A cigit átlagosan 64 forintból állítják elő, amely ár tartalmazza a dohányt, a papírt, a füstszűrőt és a csomagolást is. A dohánygyári melós munkája egy doboz cigarettára (19 szálra) vetítve 16 forint. Az egyéb ráfordítások ugyancsak 16 forintra rúgnak. Maradt az adó.
Egyik költségelemből sem lehet lefaragni, szóval ha növelni szeretnék az átadott árrést, akkor az a fogyasztói ár növelése nélkül nem nagyon megy.
Az új trafikrendszerben némi disztribúciós költség felszabadulna, amit a kereskedőnek át lehet adni, de ez legfeljebb három százalékig jelenhet meg az árrésben. Tehát az egyes kereskedők által elvárt 8-10 százalék felejtős.
A nemzeti dohányboltok a kezdeti elképzelés szerint csak és kizárólag cigarettát árusíthattak volna. Ezt később kibővítették, így a kaparós sorsjegyek, a szeszes ital, az energiaital, a kávé, az üdítőital, az ásványvíz, az újság, a napilap, a folyóirat és a periodikus kiadvány is felkerült a forgalmazható termékek listájára. A dohánybolt pályázaton főleg a budapesti és a nagyvárosi trafikok üzemeltetésére volt sokszoros a túljelentkezés. Ezeken a helyeken egyébként akár az önálló cigaretta árusítás is megállna a lábán, a később engedélyezett szeszesital, energiaital és egyéb értékesítési lehetőségek nélkül.
A kormányzati tervek szerint tehát júliustól a potom 300 milliárd forintos magyarországi cigarettapiac húsz évre nagyjából hétezer koncessziós üzlettulajdonos kezébe kerül majd. A gyártóknál sem kicsi a tét, hiszen aki még az indulások előtt képes maga mögé "gyűjteni" a boltpályázat nyerteseit, az igen hosszú és stabil üzletnek néz elébe.
A dohány bizniszből kimaradt kiskereskedők túlnyomó többsége viszont árbevétel-csökkenésre számít a szabályozás bevezetése után. Az a félelem is megjelent köreikben, hogy a vásárlók egy része esetleg elpártol tőlük és más üzletekben intézi majd a bevásárlásait, ahol a közelben dohányterméket is lehet kapni.
A pályázatból kimaradtaknak egyelőre remek lehetőség az internetes kereskedés. Az Európai Unió ugyanis továbbra sem akarja tiltani a cigi netes kereskedelmét. Jelenleg ugyan kicsi az online értékesített dohánytermékek aránya, de kérdés, hogy ez hogyan változik a trafikrendszer bevezetésével.
Az internetes kiskapu egyelőre tárva-nyitva, bár Lázár János már korábban egyértelművé tette, hogy az online cigaretta kereskedelem tervezett liberalizációját nem támogatják. A politikus így egy oldalon találta magát a webtrafikokat szintén hevesen ellenző dohánygyártókkal. Álláspontjuk szerint a netes értékesítés nagyon megnehezítené a kiskorúak védelmét, ami jelenleg legalább nagyjából működik.
A világhálós dohányáru értékesítés ellen tehát még nagy lobbizás várható a közeljövőben is.
Forrás: Napi Gazdaság, Nol, HVG
Hozzászólások