Csaknem 500 millió forint uniós támogatásból fejlesztette a felszín alatti vizek vizsgálati módszerét a Miskolci Egyetem
A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara 476 millió forint uniós támogatásból fejlesztette a Kútfő program keretében Magyarország felszín alatti vízkészletének vizsgálatához szükséges módszereket és eszközöket – számolt be Szűcs Péter a projekt szakmai vezetője és a földtudományi kar dékánja szerdán a program zárórendezvényén.
Elmondta: az új kutatási módszerek és a korszerű technológia által a felszín alatti vizek "valós idejű követése" vált lehetővé, amivel sokkal pontosabb kép nyerhető a magyar ásvány-, gyógy- és hévíz- és ivóvízkészlet paramétereiről a fenntartható és racionális vízgazdálkodás érdekében.
A több mint kétéves kutatást az Észak-magyarországi régióban végezték. A projekt keretében a Tokaji-hegységben például olyan törésrendszert találtak, amelynek mentén hasznosítható hévíz van, ami elegendő kisebb wellness központok melegvíz-ellátására, illetve fűtésére.
A bükki karsztvíz észlelő rendszer (bkér) folyamatosan ellenőrzi Miskolc vízellátását biztosító bükki karszt készletek minőségi és mennyiségi jellemzőit, így többek között mérhető egy környéken épült geotermikus erőmű felszín alatti vizekre gyakorolt hatása. A program során több helyszínen (például Rudabányán és Recsken) vizsgálták a felhagyott bányaterületek hatását, és a kifejlesztett műszerekkel lehetővé vált a bányamunkálatok miatt savas kémhatásúvá vált vizek minőségének javítása.
Szöllősi-Nagy András, az MTA doktora egyben a Víz Világtanács kormányzója üdvözölte a kutatást és beszédében felhívta a figyelmet a felszín alatti vizek szerepére a vízellátásban.
A Föld népességének vízigényének több mint 50 százalékát már felszín alatti vizekből biztosítják, ez az arány Európában még magasabb (75 százalék), Magyarországon pedig az ivóvíz ellátás 96 százaléka származik a felszín alatti vízkészletből.
MTI
Elmondta: az új kutatási módszerek és a korszerű technológia által a felszín alatti vizek "valós idejű követése" vált lehetővé, amivel sokkal pontosabb kép nyerhető a magyar ásvány-, gyógy- és hévíz- és ivóvízkészlet paramétereiről a fenntartható és racionális vízgazdálkodás érdekében.A több mint kétéves kutatást az Észak-magyarországi régióban végezték. A projekt keretében a Tokaji-hegységben például olyan törésrendszert találtak, amelynek mentén hasznosítható hévíz van, ami elegendő kisebb wellness központok melegvíz-ellátására, illetve fűtésére.
A bükki karsztvíz észlelő rendszer (bkér) folyamatosan ellenőrzi Miskolc vízellátását biztosító bükki karszt készletek minőségi és mennyiségi jellemzőit, így többek között mérhető egy környéken épült geotermikus erőmű felszín alatti vizekre gyakorolt hatása. A program során több helyszínen (például Rudabányán és Recsken) vizsgálták a felhagyott bányaterületek hatását, és a kifejlesztett műszerekkel lehetővé vált a bányamunkálatok miatt savas kémhatásúvá vált vizek minőségének javítása.
Szöllősi-Nagy András, az MTA doktora egyben a Víz Világtanács kormányzója üdvözölte a kutatást és beszédében felhívta a figyelmet a felszín alatti vizek szerepére a vízellátásban.
A Föld népességének vízigényének több mint 50 százalékát már felszín alatti vizekből biztosítják, ez az arány Európában még magasabb (75 százalék), Magyarországon pedig az ivóvíz ellátás 96 százaléka származik a felszín alatti vízkészletből.
MTI
Hozzászólások