Egyre „divatosabb” a mamahotel
A huszonévesek jelentős része nem tud vagy nem akar elszakadni a családi fészektől. Magyarországon is népszerű a szülőkkel élés avagy a mamahotel.
Saját családalapítás tervezésében sem jár élen a korosztály. Nagyon kis részük, mindössze 9 százalékuk él házasságban, és ez az arány a 26 év felettiek körében is csak 18 százalék (nők 13%, férfiak 4%). A párkapcsolat nemek szerinti különböző értelmezéséből adódhat az az adat, miszerint a nők 62 százaléka vallotta magát kapcsolatban élőnek, míg a férfiaknak csak 42 százaléka.
A fiatalok több mint fele még együtt él a szüleivel, a keleti régióban ez az arány még magasabb (67 %). Akik még így élnek, azoknak is több mint 60 százalékuk nyilatkozta azt, hogy ez teljesen megfelelő állapot számukra. Ez az életforma viszont lehetőséget nyújt arra, hogy a fiatalok összespórolják az önálló élethez szükséges alapokat.
Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági banki divízióért felelős vezérigazgató-helyettese szerint „a korosztály magas munkanélküliségi mutatói – a 21-29 évesek körében 22 százalék – a magyar gazdaság kedvezőtlennek ítélt kilátásai sem erősítik az önállósodás iránti igényt. Lakásvásárlásra egyedülállóként keveseknek van lehetőségük, és csak 14 százalékuk tervez biztosan vagy valószínűleg lakásvásárlást a következő három évben”.
A válaszadók 91 százalékának jelenleg nincs gyermeke, 11 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem is tervez (a következő három évben 60 százalékuk).
Az okokról a Központi Statisztikai Hivatal - Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa, Murninkó Lívia a következőket mondta: „Az első tartós párkapcsolat és a szülőktől való önállósodás halasztása az elmúlt évtizedekben folyamatosan megfigyelhető. A fiatalok egyre később élik át ezeket az eseményeket. A házasságkötésre és a gyermekvállalásra ez különösen igaz, sőt, egyre többen lesznek, akik várhatóan sosem kötnek házasságot és gyermektelenek maradnak. A jelenségnek több oka van. Egyik ezek közül a felsőoktatási expanzió. Természetes, hogy a főiskolán, egyetemen tanulók tovább élnek a szüleikkel és később alapítanak önálló családot, mint azok, akik már 18 évesen kilépnek a munkaerőpiacra”.
A jelenségről Bódi Ferenc szociológus, az MTA tudományos főmunkatársa a következőket mondta egy korábbi interjúban: „Ez nemcsak Magyarország, de egész Európa akut problémája is. Nemrég részt vettem egy konferencián, ahol az előadó azt vizionálta, hogy néhány évtized alatt Németország idősek otthonává válhat. Ez az ijesztő, negatív utópia azonban számunkra is intő jel. Egyre több nő a harmincas éveiben hozza világra első gyermekét, s egyre kevesebb a nagycsalád, mert a harminc és negyven éves koruk között gyermeket vállalóknak az alig tíz év alatt kevesebb gyermekük is születik. Ameddig a jólétben élő társadalmakban a legfőbb ok az, hogy egyre kevesebb a bizalmi kapcsolaton alapuló, szerelmi házasság, addig ezt nálunk a gyermekvállaláshoz szükséges biztos anyagi háttér hiánya is tetézi. Ez a folyamat pedig társadalmi válsághoz vezethet, hiszen családok nélkül nincsen társadalom, ha elfogynak a családok, az egy civilizáció megszűnéséhez vezethet.”
Forrás: Privátbankár
Saját családalapítás tervezésében sem jár élen a korosztály. Nagyon kis részük, mindössze 9 százalékuk él házasságban, és ez az arány a 26 év felettiek körében is csak 18 százalék (nők 13%, férfiak 4%). A párkapcsolat nemek szerinti különböző értelmezéséből adódhat az az adat, miszerint a nők 62 százaléka vallotta magát kapcsolatban élőnek, míg a férfiaknak csak 42 százaléka.A fiatalok több mint fele még együtt él a szüleivel, a keleti régióban ez az arány még magasabb (67 %). Akik még így élnek, azoknak is több mint 60 százalékuk nyilatkozta azt, hogy ez teljesen megfelelő állapot számukra. Ez az életforma viszont lehetőséget nyújt arra, hogy a fiatalok összespórolják az önálló élethez szükséges alapokat.
Ehhez viszont tudatos tervezés és rendszeres megtakarítások kellenek. Ja, és munka. A fiatalok körében pedig a munkanélküliség nagyon magas: tavaly az utolsó negyedévben már elérte a 27 százalékot.
Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági banki divízióért felelős vezérigazgató-helyettese szerint „a korosztály magas munkanélküliségi mutatói – a 21-29 évesek körében 22 százalék – a magyar gazdaság kedvezőtlennek ítélt kilátásai sem erősítik az önállósodás iránti igényt. Lakásvásárlásra egyedülállóként keveseknek van lehetőségük, és csak 14 százalékuk tervez biztosan vagy valószínűleg lakásvásárlást a következő három évben”.
A válaszadók 91 százalékának jelenleg nincs gyermeke, 11 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem is tervez (a következő három évben 60 százalékuk).
Az okokról a Központi Statisztikai Hivatal - Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa, Murninkó Lívia a következőket mondta: „Az első tartós párkapcsolat és a szülőktől való önállósodás halasztása az elmúlt évtizedekben folyamatosan megfigyelhető. A fiatalok egyre később élik át ezeket az eseményeket. A házasságkötésre és a gyermekvállalásra ez különösen igaz, sőt, egyre többen lesznek, akik várhatóan sosem kötnek házasságot és gyermektelenek maradnak. A jelenségnek több oka van. Egyik ezek közül a felsőoktatási expanzió. Természetes, hogy a főiskolán, egyetemen tanulók tovább élnek a szüleikkel és később alapítanak önálló családot, mint azok, akik már 18 évesen kilépnek a munkaerőpiacra”.
A jelenségről Bódi Ferenc szociológus, az MTA tudományos főmunkatársa a következőket mondta egy korábbi interjúban: „Ez nemcsak Magyarország, de egész Európa akut problémája is. Nemrég részt vettem egy konferencián, ahol az előadó azt vizionálta, hogy néhány évtized alatt Németország idősek otthonává válhat. Ez az ijesztő, negatív utópia azonban számunkra is intő jel. Egyre több nő a harmincas éveiben hozza világra első gyermekét, s egyre kevesebb a nagycsalád, mert a harminc és negyven éves koruk között gyermeket vállalóknak az alig tíz év alatt kevesebb gyermekük is születik. Ameddig a jólétben élő társadalmakban a legfőbb ok az, hogy egyre kevesebb a bizalmi kapcsolaton alapuló, szerelmi házasság, addig ezt nálunk a gyermekvállaláshoz szükséges biztos anyagi háttér hiánya is tetézi. Ez a folyamat pedig társadalmi válsághoz vezethet, hiszen családok nélkül nincsen társadalom, ha elfogynak a családok, az egy civilizáció megszűnéséhez vezethet.”
Forrás: Privátbankár
Hozzászólások